Mi lesz, ha véget ér az olcsó pénz kora?

2017.03.22. 16:25

Nagyot fordulhat a világ, ha az amerikai példát követve más központi bankok is a lassú kamatemelések felé indulnak el a válság óta először. Az „ingyenhitel" megszüntetése és az élénkítő programok fokozatos leállítása után azonban kétséges, mi hajtaná a hitelekből elindított gazdasági fejlődés motorjait a fejlett államok jelentős részében.

A globális infláció meglódulásával a központi bankok előbb-utóbb kénytelenek lesznek feladni a nulla százalék körüli alapkamat-szintet, és lassú, apró lépésekben elindítani az emelést – követve a Fed példáját, írja a The Wall Street Journal.

Az amerikai szövetségi jegybank tavaly decemberben kezdett felfelé lépdelni az alapkamattal, március közepén pedig egy százalékra módosította az alapkamatot. Ennél azonban még fontosabb, hogy

erre az évre három emelést is kilátásba helyezett. A Fed összesen hét évet adott a gazdaságnak ahhoz, hogy talpra álljon, és csak 2015 decemberében mert először hozzányúlni az alapkamathoz.

 A márciusi amerikai jegybanki szigorítást szinte azonnal követte a kínai jegybank: a rövid lejáratú hitelek bankközi kamatát emelte, melynek legfőbb oka a jüan árfolyamának megtámasztása és a tőkekimentés fékezése. (Kínában az alapkamat egyébként négy százalék feletti szinten áll.)

Janet Yellen, a Fed vezetője kiáll a kamatemelés mellettForrás: AFP/2014 Getty Images/Alex Wong

A WSJ szerint a válság kezelésére több fejlett országban bevetett

nulla százalékos alapkamat ideje lassan lejár, és helyét egy olyan stabil gazdasági fejlődésnek kell átvennie, amely már nem „ingyenhitelből", illetve a jegybanki kötvényvásárlásokból táplálkozik.

A legnagyobb fejlett országok jegybankjai egyelőre kitartanak a gazdaságba pénzt pumpáló laza monetáris politika mellett.

A japán jegybank mínusz 0,1 százalékon, a Bank of England 0,25 százalékon, az Európai Központi Bank pedig nulla százalékon tartja a kamatszintet, míg Svájcban, Svédországban és Dániában már régóta negatív tartományban van az alapkamat.

A WSJ szerint optimizmusra ad okot, hogy a 47 fejlett és feltörekvő országot követő Dow Jones globális index 9,7 százalékot emelkedett szeptember óta, sőt, az amerikai vállalatokat nem számítva is közel nyolc százalékos volt a növekedés.

 

A tőzsdeindexek optimizmusra adnak okot, de vajon meddig?123RF


Több kulcsfontosságú jegybank azonban óriási nyomás alatt áll, hogy mégse kezdje el a szigorítást.

A japánoknál egyrészt még mindig nagyon alacsony (0,4 százalék) az infláció, a gazdaságban pedig csak nemrég következett be a növekedési fordulat.

A brit jegybank mozgásterét a küszöbön álló brexit-tárgyalások miatti piaci kétségek szűkítik, mígaz EKB-nak az euróövezet gyengébb láncszemei miatt nem szabad egyelőre szigorítania, illetve csökkentenie a havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlását.  A görögök államcsőd-közeli helyzete gyakorlatilag állandósult, és az olasz bankrendszer hiányosságairól a harmadik legnagyobb banknak számító Monte dei Paschi di Siena megmentésével  csak átmenetileg sikerült elterelni a figyelmet. 

Az eddigi jegybanki folyamatokat áttekintve azonban az látható, hogy a Fed irányához előbb-utóbb a többi nagy jegybank is igazodott.