Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Központi Bank jóváhagyta a görög jegybank azon kérését, hogy 46,6 milliárd euróra emelje a bankok számára elérhető sürgősségi likviditási segítség (ELA) plafonját – írja a Bloomberg. A 400 milliós emelés a görög bankok likviditásának javulását jelenti, figyelembe véve a magánszektor betétinek áramlását – hangsúlyozta az athéni jegybank.
Ebben az évben – múlt csütörtökig – összesen 3,6 milliárd eurónyi betétkiáramlást könyvelhetett el Görögország a Bloomberg forrásai szerint. A háttérben részben a külföldi bankokba kitelepített tőke áll.
Ez volt az első alkalom, hogy 2015 szeptembere óta a görög jegybanknak fel kellett emelnie likviditási plafont. Akkor ugyanis a központi bank elkezdte csökkenteni a szintet, ahogy a megtakarítók egyre nagyobb bizalommal kezelték a bankok állapotának javulását. Ezt támasztja alá, hogy
2016-ban Görögország pénzügyi szektora nettó beáramlást könyvelhetett el.
Ráadásul a mostani lépés azért is különös, mert a görög jegybank éppen két héttel ezelőtt csökkentette a plafont 100 millió euróval.
Mindeközben a görög bankmentési ellenőrök és az ország pénzügyminisztere eddig nem tudtak sikeres megegyezésre jutni Görögország sürgősségi hiteleivel kapcsolatban.
A patthelyzet azzal fenyeget, hogy az ország képtelen lesz kifizetni az esedékes adósságait ezen a nyáron.
Ez a bizonytalanság pedig már a gazdasági aktivitásra is rányomja a bélyegét, és azzal a kockázattal jár, hogy eltűnnek az idei talpra állás reményei.
Noha az ELA a büntetőkamat miatt megemeli a bankok hitelezési költségeit, illetve a plafon kitolása növelheti a bizonytalanságot, mégis amennyiben fokozódnak a likviditási problémák, úgy Görögországnak esetlegesen meg kellene szigorítania a 2015-ben bevezetett tőkekontrollokat.
