Mindenki Iránban akar befektetni

2017.04.03. 06:59

Amióta Irán aláírta a nukleáris egyezményt, a legnagyobb európai és ázsiai cégek próbálnak az országban megtapadni. A tőke gyorsuló ütemben áramlik a 80 milliós államba, a vállalatok vezetői egymásnak adják a kilincset a tárgyalások során. Az Egyesült Államok cégei ezek ellenére kivárnak.

Miután már évek óta elkerülik a konfliktusok Iránt, a nyugat-európai székhelyű cégek meglátták a lehetőséget az országban. A legnevesebb vállalatok próbálnak bejutni az országba.

Amióta Irán aláírta a nukleáris megállapodást a világ vezető hatalmaival, azóta lecsillapodtak a kedélyek az ország körül, és tucatszámra írják alá vagy készítik elő

az európai és ázsiai székhelyű vállalatok a beruházási szerződéseket.

Már a Peugeot és a Renault is gyárt itt autót, a Vodafone dolgozik a kommunikációs hálózat kiépítésén, és az infrastruktúra fejlesztésben részt vesz a Siemens is.

Iráni munkás a Peugeot gyárbanForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Arnulf Stoffel

Jól mutatja az érdeklődés nagyságát, hogy volt olyan nap Teheránban, amikor alig lehetett szállást foglalni, akkora kontingenssel érkeztek a francia autógyártók képviselői.

Ez ráadásul ugyanaznap történt, amikor a svéd miniszterelnök a fővárosi Scania gyárat látogatta meg.

Az iráni kormány bejelentése szerint

2016-ban 11 milliárd dollárnyi befektetés érkezett az országba,

ami jóval több a 2015-ös 1,26 milliárd dollárnál.

Pedram Soltani, az Iráni Kereskedelmi Kamara vezetője szerint a nukleáris egyezség óta

200 külföldi céggel tárgyaltak.

Áramlanak Iránba az európai és ázsiai pénzintézetek is. Már képviselteti magát a BNP Paribas, a Credit Suisse csoport és a Standard Chartered is.

Iráni betanított munkás dolgozik egy gyárban.Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Fatemeh Bahrami

Érdekes módon az Egyesült Államok cégei nem csaptak le a frissen kínálkozó lehetőségre. A Boeing egyike azon kevés amerikai cégnek, amelyek üzletelnek az országgal,

16,6 milliárd dollár értékben adtak el az országnak 80 repülőgépet.

Ezzel ellentétben a Ford Motor és a General Motors egyértelműen kijelentette, hogy nem akarnak semmilyen üzletet kötni Iránnal, és más piacokat és lehetőségeket keresnek.

Az országtól távol tarják magukat az amerikai brókerek és eszközkezelők is.

Az amerikai vállalatok ezzel jelentős kockázatot vállalnak a Wall Street Journal szerint, hiszen egy 80 millió lakosú országban óriási előnyt jelent, hogy ki érkezik meg először, és ki jön később. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az elmúlt fél évben

7,6 százalékkal nőtt Irán gazdasága,

ez pedig vonzó a cégek többségének.

Élénkül az iráni gazdaság.Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Arnulf Stoffel

A kivárás oka lehet, hogy a később érkező cégeknek már kitaposott ösvényük lesz, és nem kell a politikai kockázattal és a bürokratikus nehézségekkel számolniuk.

Az Apple-nek például lehetősége nyílt Obama egyik 2013-as intézkedésének köszönhetően kommunikációs eszközöket exportálni Iránba, de a cég a mai napig nem élt a lehetősséggel.

További aggodalomra ad okot, hogy Irán jelenleg a Transparency International korrupciós listáján

a 131. helyen áll a vizsgált 176 országból.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem lehet Iránban az Egyesült Államok termékeihez hozzájutni, de ezek jellemzően más országok beszállítóin, harmadik félen keresztül jutnak a közép-keleti állam területére.

Magyarország is tárgyal

Irán és Magyarország gazdasági és energetikai együttműködéséről, a két ország vállalatainak beruházásairól egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök Ali Tajebnia iráni gazdasági és pénzügyminiszterrel Budapesten 2017. február 7-én.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja hivatalában Ali Tajebnia iráni gazdasági és pénzügyminisztert.Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóirodájának vezetője akkor azt mondta, hogy nagy hangsúlyt kapott

a magyar-iráni gazdasági programok finanszírozási oldala,

vagyis a bankközi hitelezési együttműködés fejlesztése, és az importengedélyezések rugalmasabbá tétele.