A britek kilépése az unióból egész Európára hatással lesz. Hogy a brexitnek milyen következményei lesznek, azt egyelőre nehéz megbecsülni, viszont a döntés legnagyobb elszenvedője Lengyelország lehet.

Megkezdődött az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból, az ország március 29-én elindította a kilépési folyamatot a lisszaboni szerződés 50. cikkelye alapján. A tárgyalásokat két éven belül be kell fejezni.

Ezzel távozik az unió harmadik legnagyobb befizetője, több mint 15 százalék hiányzik majd az uniós kasszából a britek kilépése után.

Hogy pontosan miképp is próbálják az unió tagországai a kieső összeget pótolni, az egyelőre nem tisztázott.

Ráadásul a britek azt is vitatják, hogy a 2020-as ciklusig esedékes 60 milliárd eurós összbefizetés rájuk vonatkozna-e, ezzel kapcsolatban még kemény tárgyalások várhatóak az EU és a britek között.

Winston Churchill szobra a Big Ben előterébenForrás: AFP/Niklas Halle'n

Az egyik forgatókönyv szerint csak a gazdagabb országoknak kell többet befizetniük, míg mások szerint minden tagállamnak ki kell vennie a maga részét, ami a 2014–2020-as támogatási keret csökkenését jelentené.

A brexit hatásai Lengyelországra

Hogy miképp érinti az Egyesült Királyság távozása a tagállamokat, az egyelőre nehezen megjósolható. Az biztos, hogy Lengyelország a legnagyobb nettó haszonélvezője, amely 2016-ban

a befizetéseinél 9,4 milliárd euróval több pénzt kapott a közös forrásból.

Emellett a lengyelek számítanak az unió legnagyobb munkaerő-exportőrnek az unióban. Csak az Egyesült Királyságban916 ezer lengyel él, ez a briteknél tartózkodó uniós állampolgárok harmada.

A brexitnek köszönhetően nemcsak az Egyesült Királyság területén élő lengyelek státusza vált kérdésessé, hanem az is, hogy mennyi támogatás jut a kelet-közép-európai országnaka második legnagyobb nettó befizető távozása után.

Varsó óvárosaForrás: Flickr/Juan Salmoral

A brexit a lehető legrosszabbkor történt Lengyelország szempontjából. Ahogy a régió több nemzete is, a lengyel gazdaság is nagyban függ az uniós támogatásoktól. Az ország a 2004-es csatlakozása óta több mint 250 milliárd eurót kapott a közösségtől,ez a Bloomberg szerint átszámítva annyi, amennyit egész Nyugat-Európa kapott a Marshall-terv keretén belül a II. világháború után.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Az Európai Bizottság adatai szerint a jelenlegi hétéves ciklusban Magyarország 21,5 milliárd euró (körülbelül 6700 milliárd forint) felzárkózási támogatást kap az uniótól a földalapú kifizetések nélkül. Összehasonlításképp Csehország 21,6 milliárd, Lengyelország 76,8 milliárd, Szlovákia pedig 13,7 milliárd euró uniós forrásban részesül ebben az időszakban.

A Bloomberg szerint Nagy-Britanniában 82 ezer magyar él, ezzel a 12. helyen áll a vonatkozó rangsorban.

Miroslaw Gronicki volt lengyel pénzügyminiszter szerint a brexit tényleges veszélyt jelent Lengyelország számára, hiszen a 477 milliárd dolláros gazdasággal rendelkező nemzet várhatóan a többi uniós nemzethez képest lassabban fog csak alkalmazkodni a kilépéshez.

Varsó belvárosaForrás: Flickr/Kamil Porembinski

A Business Insider két éve a lengyel piacot még az egyik legjobb befektetői célpontnak tartotta, hiszen az ország GDP-növekedése mindig az uniós átlag felett volt, és a csatlakozás óta egyszer sem volt recesszió.

Az oldal Lengyelországot a világ 20 legerősebb gazdaságába várta 2030-ra. Az uniós támogatások nélkül ez könnyen megváltozhat, a gazdasági növekedés már most is lassul.

2015-ben a lengyel GDP 3,9 százalékkal, míg tavaly 2,8 százalékkal bővült.

További bonyodalmat jelent, hogy a lengyel fizetések bár jelentősen emelkedtek, de átlaguk így is csak harmada a brit átlagnak. Ez kevés ahhoz, hogy a lengyel munkaerő hazatérjen az országba, pedig ez nyílt célja volt a mindenkori vezetésnek.