Egymillió pénztártag kapott örömhírt

2017.04.06. 10:58

Az első negyedév meglepetést hozott az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A portfóliók többsége még jól szerepelt, éves alapon akár 13 százalékot is elérhettünk, viszont a klasszikus portfólióknál több esetben is veszteségre derült fény. Ez nem egyedi eset, például a befektetési alapoknál is hasonló tendencia érvényesül. Hosszabb távon biztatóak az eredmények, a neheze viszont csak most következik. A legjobban akkor tesszük, ha a várakozásainkat is mérsékeljük, hiszen ma 4-5 százalékot is csak nagy erőfeszítések árán lehet elérni.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy ha a jövőben nem akarunk elszegényedni nyugdíjaskorunkban, akkor a saját kezünkbe kell venni az irányítást, és amint lehetséges, pénzügyi tartalék összegyűjtésébe kell kezdenünk. Több nyugdíjcélú megtakarítási lehetőséget is támogat az állam, viszont a befizetések és a 20 százalékos állami támogatás mellett az fogja meghatározni a nyugdíjunkat, hogy milyen hozamot érünk el a befektetéseinken.

Ebből a szempontból az önkéntes nyugdíjpénztáraktól várhatjuk a legnagyobb átláthatóságot,

a pénztáraknál és a jegybank honlapján is elérhetők az elszámoló egységárfolyamok, ami mindegyik portfólió aktuális értékét mutatja meg. Gyakorlatilag, mint egy befektetési alap árfolyamánál, egy pillanat alatt megállapíthatjuk, hogy az a portfólió, ahol vagyunk, miként teljesített.

Már havi néhány ezer forinttól érezhető nyugdíj-kiegészítést érhet el. Ha tudni szeretné mennyi megtakarítás szükséges az időskori biztonsághoz, használja a következő kalkulátort!

Egyre nehezebb kiemelkedőt nyújtani

Az első negyedév eltelt, ennek apropóján megnéztük, hogy miként sikerült az év első három hónapja a legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztárak számára. Azt találtuk, hogy éves alapon nagyon is jól teljesítettek a nyugdíjpénztárak, bárha a februári éves 2,9 százalékos inflációs adatból indulunk ki, akkor a klasszikus portfóliók döntő többsége már negatív reálhozamot ért el. A többi két portfóliónál az átlagos reálhozam 2,4 százalék és 5,7 százalék volt, ami kiemelkedően magasnak számít.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak jól teljesítettekForrás: Photononstop/Photononstop/Charlie Abad

Hozzátartozik a teljes képhez, hogy a soha nem látott szintre beeső pénzpiaci hozamok már érződnek a klasszikus és egyben leginkább biztonságosabbnak tartott portfóliók teljesítményében. Az év első három hónapja alapján az általunk vizsgált 9 portfólióból 5 negatív hozamot ért el, amelynek átlagos mértéke -0,2 százalék volt. Ugyanez volt látható a pénzpiaci alapoknál és vélhetően a biztosítói eszközalapoknál is, hiszen ugyanazok között a befektetések közül válogathat mind a három intézményi befektetői kör.

A legtöbben a tagok közül a kiegyensúlyozott portfólióban vannak, ezek 2017 elején is jól tartották magukat, a legtöbb esetben 1-1,5 százalékos pozitív eredménnyel zárták a negyedévet.

A legnagyobb kockázatot hordozó, de a legnagyobb elérhető hozammal rendelkező növekedési portfóliók hozták a kötelezőt, nem egy pénztárnál negyedév alatt 3-4 százalékos hozam is összejött.

 

A pénztárak már bizonyítottak, de a neheze most jön

A rövid távú teljesítményekre nem érdemes alapozni, sokkal inkább a hosszabb távúra, hiszen ez mutatja meg igazán, hogy egy pénztár milyen vagyonkezelési eredményt tud nyújtani. Már rendelkezésünkre áll 10 és 15 éves visszatekintő hozam is, mi ezek közül az előbbit tüntettük fel az alábbi ábrán.

Jól láthatóan az egyes portfóliók között nem volt olyan óriási eltérés, és nagy meglepetésre a klasszikus portfólió sok esetben a másik két portfóliót le tudta győzni. Ez minden bizonnyal a jövőben nem lesz így, csak azért fordulhatott most elő, mert egy kivételes időszakon vagyunk túl, amikor

voltak olyan évek, hogy kockázatmentesen is el lehetett érni két számjegyű hozamot.

Szent meggyőződésünk, hogy ennek az időszaknak viszont vége szakadt, és két fő trendre lehetünk majd figyelmesek. Egyrészt azok a magas hozamok, amelyek az utóbbi években elérhetők voltak, nem lesznek fenntarthatók. Ma már ahhoz is komoly erőfeszítés kell, hogy 4-5 százalékos éves hozamot elérhessen valaki.

Másrészt az elmúlt évtizedre jellemző, kiugróan magas reálhozamok sem térnek vissza az előrejelzések szerint. Két egymást erősítő hatás miatt, hiszen az elérhető hozamok csökkennek, miközben a viszonyítási alap – maga az infláció – is erőteljesen nő.

 

Végül, de nem utolsósorban tartunk attól, hogy az előttünk álló néhány évben erőteljesen visszaeshet a nyugdíjpénztárak teljesítménye. De ez nemcsak a pénztári szektorra lesz igaz, hanem más megtakarításokra is, hiszen általános tendenciával van dolgunk.

Ezt arra alapozzuk, hogy

több portfóliónál is magas a hazai kitettség, különösen kötvényekből. Itt várhatóan hamarosan korrekciónak (hozamemelkedésnek, a kötvények árfolyamának visszaesésének) kell bekövetkeznie. Bízunk benne, hogy a fájdalmas átmenet lassan következik be, és a mértéke sem lesz akkora, mint azt egy pesszimista forgatókönyv esetén gondolhatnánk.