Így válasszon sonkát és tojást húsvétra

A sonka és a tojás egyaránt előkelő helyet foglal el a húsvéti ünnepi asztalon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal összegyűjtötte a két népszerű termékkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint hogy mire figyeljünk vásárláskor.

A sonkák között megkülönböztetjük a nyers, a hőkezelt, valamint a formában vagy bélben hőkezelt sonkák alcsoportját. Emellett külön kategóriát képez a parasztsonka. Valamennyi termék minőségi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza.

„Húsvéti sonka" alatt a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értjük.

Vásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a jelölést, ami egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a „nyers sonka", a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka" vagy „sült sonka" alapmegnevezést olvashatjuk.

Érdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással vagy gyorspácolással készült-e a termék, valamint hogy a jelölésen a „füstölt" vagy a „füstölt ízű" kifejezés szerepel-e.

Utóbbinál ugyanis – a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett – közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe. A hagyományos, füstöltsonka-ízélményt keresőknek nem javasolt a „gyorspácolt" és „füstölt ízű" jelzővel ellátott termékek választása.

Húsvéti sonkavásárlás a piacon Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Vásárlásnál a lejárati idő mellett érdemes ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint

fontos, hogy a termék – nyomás nélkül – ne engedjen levet.

Kerüljük az alkalmi árusokat, és csak megbízható, legális helyről vásároljunk. Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek esetén ezekről az információkról a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást.

2017. augusztus 1-jétől kell kötelezően alkalmazni a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását, amely a sonkákra vonatkozóan is tartalmaz változtatásokat, például baromfimellből és -combból nem lehet hőkezelt sonkát készíteni. További változás, hogy új csoportok lesznek (parasztlapocka és szárított nyers sonka); valamint hogy több minőségi paramétert is szigorítottak, csökken például a maximális sótartalom. Szintén fontos újítás lesz, hogy a füstaroma légtérbe történő párologtatásával füstölt terméket nem lehet majd „füstölt"-nek nevezni. Helyette a „folyékony füsttel füstölt..." vagy „füstoldattal füstölt..." jelzőt kell használni.

Érdemes megnézni a tojásokon szereplő kódokat Fotó: Szabó Gábor - Origo

Tojásvásárláskor fontos, hogy csak tiszta, friss, ép tojást vegyünk. A tojás dobozán ellenőrizzük a minőségmegőrzési idő lejáratának dátumát, közeli lejárati idejű termék esetén gondoljuk át, mikor, mire szeretnénk felhasználni a tojást.

A tojásokon szereplő kód első számjele a tartási technológiára utal (0-biotartás,1-szabad tartás, 2-mélyalmos és 3-ketreces technológiából származik),

amit a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ. A kistermelők jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon, tőlük szóban kérhetünk tájékoztatást.

Az üzletekben a tojást tálcáról hagyományos kiszolgálással vagy önkiszolgálással is lehet árusítani. Ilyen árusítási módok esetén feltűnő helyen kihelyezett feliraton tájékoztatni kell a vásárlókat a következő információkról: a tojáscsomagoló központ azonosító száma, a minőségmegőrzési idő lejáratának dátuma, valamint a megfelelő tárolásra vonatkozó ajánlások.