A jövő luxusprostija az android

2017.04.17. 10:06

A sci-fi általában szentimentálisan vagy szocialisztikusan közelít az emberszerű robothoz, hívják akár androidnak, replikánsnak vagy terminátornak. Az elképzelt jövőben az emberszerű robotot vagy egy elhunyt szerettünk pótlékaként gyártják le, vagy amolyan komornyikként, vagy katonaként dobják piacra, hogy aztán amikor öntudatra ébred, éppen státusából következően, történelmi képzeteket keltve lázadhasson fel. A valódi jövő azonban prózaibbnak és kapitalistábbnak tűnik: lehetséges, hogy az android először szexmunkásként jelenik majd meg a piacon.

Emlékeznek a jelenleg a mozikban futó Ghost in the Shell című film 1995-ös animációs eredetijének intrójára? Ahogy a gyárban az organikus izmokból és a fémvázból felépített robot koponyájába elhelyezik az agyi egységet, majd belemerítik a sejtkádakba, ahol ráépül a bőrszövet és a testszőrzet, kialakulnak az arcvonások, végül pedig egy gyönyörű női test emelkedik ki a tartályokból. Már csak a programozás marad hátra, amikor belekerül az a bizonyos szellem a megtévesztően emberszerű vázba.

Az említett cyberpunk klasszikus filmkockáinak is szinte beillene az alábbi videó. A felvétel egy szexbabákat gyártó kaliforniai cég műhelyében készült, amely cég pár éve kezdte el fejleszteni a világ első olyan szexrobotját, amely mesterséges intelligenciával rendelkezik.

A Harmony 2.0-s verziója természetesen sokkal butább egyelőre, mint a Szárnyas fejvadász című film biotechnológiával gyártott Nexus 6-os replikánsai, de alkotóinak szándéka szerint ugyanúgy bele lehet majd szeretni, ahogy a filmbeli Rachaelbe beleszeret Deckard, a szökött replikánsokra vadászó rendőr. Harmony ugyan nem tudja még csak szimulálni sem az érzelmeket, viszont emlékei már lehetnek: 

állandó memóriájába képes eltárolni bizonyos jellemzőket partnere szokásairól

(például kedvenc ételéről stb.), képes társalogni vele, mozgatva a fejét, a szemét és a száját, sőt egy telefonalkalmazáson keresztül 18 előre programozott személyiségtípus közül választhat majd a megrendelője.

Audrey Hepburn vagy inkább Alex Murphy

A RealDoll nevű cég 1996 óta gyárt szilikonból készült, ember nagyságú szexbabákat. A cégvezető, Matt McMullen viszont pár éve elindított egy robotikai projektet is, hogy minél életszerűbb androidot alkossanak. A projekthez a világ egyik legjelentősebb humanoidrobot-fejlesztő cégétől, a Hanson Robotics Ltd.-től csábított el mérnököket.

A texasi céget egy Sir Richard Bransonhoz, a brit Virgin alapítójához vagy Elon Muskhoz, az amerikai Tesla és SpaceX projektek kitalálójához hasonló álmodozó, David Hanson alapította. A 2000-es évek eleje óta fejlesztenek interakcióra, társalgásra képes emberszabású robotokat (angol terminológiában „Conversational Character Robots”), pontosabban inkább mesterséges intelligenciával rendelkező fejegységeket.

Legutóbbi android prototípusuk – amelyet 2015. április 19-én aktiváltak –

Sophia névre hallgat, és arcvonásait Audrey Hepburnéről és Hanson feleségééről mintázták.

Sophia felkerült az ELLE magazin brazil kiadásának címlapjára, és interjút is adott egyszerű kérdésekre válaszolva. Még énekelni is tud. Nagyon emberszerű arca ellenére teste robottest (a szintén 2015-ös Ex Machina című film robotlányára hasonlít), a mimikája pedig kissé groteszk: egy nő arcvonásai mellett fel-felsejlik a sisak nélküli, elektromos kisülésekre vonagló Robotzsaru, az Alex Murphyt megszemélyesítő Peter Weller robotarca is Paul Verhoeven 1987-es sci-fi klasszikusából.

A filmbeli robotzsaru 1987-ből; Ava az Ex Machina humanoid robotlánya (fent); és Sophia, a Hanson cég valódi humanoid robotja valahol a kettő közöttForrás: Origo

A szexrobotnál is az első lépés a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése, a mimikára képes robotfej megtervezése volt, amiben már komoly tapasztalatra tettek szert a Hansontól elcsábított mérnökök. A tervek szerint a jelenleg is kapható szilikonbabákhoz lehet majd megrendelni a Harmony 2.0 robotfejét. A cégvezető, McMullen 2015 nyarán, a Harmony egyes verziójának bemutatásakor úgy becsülte, hogy körülbelül két év múlva, vagyis az idei év második felében kerülhet kereskedelmi forgalomba a típus.

A pornóipar Rolls-Royce-ai

Ahogy azonban a filmbeli Rachael is a gyártó cég luxusterméke, a továbbfejlesztett Nexus 6-os egység egyik prototípusa volt, úgy a Harmony 2.0 is annak számít majd, kezdetben legalábbis. Persze a manapság kapható, életnagyságú szexbabák ára is elég magas: 2 és 10 ezer euró között mozog (kb. 600 ezer és 3 millió forint). McMullen bevallása szerint azonban

a Harmony 2.0 esetében csak a fejegység gyártási költsége 10 ezer dollár, vagyis közel hárommillió forint.

Ráadásul az online rendszerfrissítésekhez még évi 20 dollárt is be kellene fizetni. A projekt következő fázisában állnak majd neki a robottest kidolgozásának, amit 30 és 60 ezer dollár körüli költséggel terveznek, és az elképzelések szerint lenne férfi változata is.

Rachael a Szárnyas fejvadász című film babaszerű androidja (Sean Young alakította Ridley Scott 1982-es klasszikusában)Forrás: IMDb

Egy teljes Harmony szexrobot ára tehát legalább 11-12 millió forint környékén lenne, de akár a 20 milliót is meghaladhatja. Ugyanakkor a decemberenként megrendezett Love and Sex with Robots elnevezésű londoni nemzetközi konferencián tavaly azt állapították meg, hogy már 2017-ben 15 ezer dollár (4,3 millió forint) körül elérhető lesz a piacon olyan szexrobot, amely képes hangulatok és érzelmek kifejezésére.

Olyan tökéletes szexrobot azonban, amely élethűen reagál partnerére, 20 évnél korábban nem várható

idézte a svájci Alkalmazott Tudományok és Művészetek Egyetemének professzorát, Oliver Bendelt a The Guardian.

A Harmony-projekt rávilágít arra, hogy az MI-fejlesztés egyáltalán nem csak a globális infokommunikációs és játékfejlesztő cégek, autókonszernek és tudományos műhelyek kiváltsága. Könnyen lehet, hogy a legélethűbb androidokat legelőször a szexipar produkálja majd, merthogy a fejlesztés költsége már kezdeti stádiumban is megtérülhet, ha például a Harmony 2.0 kelendő lenne a piacon.

Harmony 2.0 egyik fazonjában a lehetséges több mint egy tucatból: a tervek szerint férfi változat is készülneForrás: secure.realdoll.com

A RealDoll egyelőre

szándékosan törekedett arra, hogy a Harmony 2.0 inkább egy szexbabára hasonlítson, mint egy igazi emberre.

Ugyanis a Tokiói Techológiai Intézet robotikaprofesszora, Masahiro Mori még az 1970-es években megfogalmazta azt az axiómát, miszerint az emberek alapvetően szimpatizálnak a robotokkal, de minél inkább emberszerűvé akarnak tenni egy robotot, annál inkább visszatetszést kelt, ha ez nem sikerül tökéletesen. Mori az első generációs művégtaghoz hasonlította a jelenséget, mondván, hogy egy ernyedt, csont nélküli gumikezet megrázni hátborzongató érzés, mert a valódi groteszk mása.

De nem is feltétlenül kellene megvásárolnia a szexuális szolgáltatásra vágyó delikvensnek

a szexrobotot, lehetne „bérelni” is.

Például az első olyan európai online ügynökség, a LumiDoll, amely szilikon szexbabákat „közvetít ki”, idén februárban nyílt meg Barcelonában. (Igaz, a The Guardian szerint rövid időn belül be is záratták a helyi hatóságok, de a neten a honlapjuk még megtalálható.) Egyórás „légyottért" 100 eurót kértek (kb. 31 ezer forint), és négy lánytípust kínáltak: „európai Katit”, „ázsiai Lilit”, „afrikai Leizát” és a japán anime fazonú Akit.

Az efféle ügynökségek Japánban és Kínában már egész sikeresek. Az ügyfél azt a babafazont, olyan ruhában és olyan pózban kapja meg egy privát szobában egyéb pornográf segédeszközök kíséretében, ahogy megrendelte. Főleg üzletemberek körében népszerű ez a szolgáltatás, akik sokáig vannak távol otthonuktól, de nem szeretnék megcsalni a feleségüket, partnerüket.

Gépiesített lélek vagy lelkesített gép

A szexrobotok mostanában kezdődő evolúciója sok erkölcsi és gazdasági kérdést felvet. Például megszüntetheti-e a prostitúciót, amely szerte a világon melegágya az újkori rabszolgaságnak, az emberkereskedelemnek, a szervezett bűnözésnek? Ugyanakkor nem öli-e ki az érzékiséget, az intimitást a szexualitásból, ami éppen a legemberibb vonás a fajfenntartás biológiai folyamatában? Jelenthet-e a szexrobot piaci konkurenciát az online szexiparnak, ahol egyre inkább terjednek az interakció bizonyos fokát lehetővé tevő alkalmazások, illetve a még szintén gyerekcipőben járó virtuálisvalóság-technológiák?

Nos, vannak technofíl és technofób válaszok. Előbbiek szerint nincs mit félni a szexrobotoktól, hiszen legfeljebb csak módosult tudatállapotban lehetne elfelejteni, hogy valójában nem emberi partnerrel vagyunk.

Egyfajta fétisről, az önkielégítés egy különleges és költséges módszeréről van szó,

ami nem válthatja ki sohasem a valódi szexuális tapasztalatot. Másrészt az olyan szexuális játékok és ezek piaca, amelyek az internethez csatlakoztatva interaktív élményt biztosítanak, sokkal gyorsabban fejlődnek a robotikánál, ugyanúgy lehetővé teszik az anonimitást, és előbb-utóbb sokkal komplexebb érzéki élményt tudnak majd nyújtani.

A virtuálisvalóság-technológiák sokkal gyorsabban fejlődnek jelenleg a robotikánálForrás: MTI/EPA-DPA/Oliver Berg

Az ellenzők viszont azt hangoztatják, hogy az internet-technológia személytelensége ezekkel a szexjátékokkal véglegessé válhat. Már jelenleg is annyira függővé tud tenni az online pornó, hogy az ember nem is keresi a valódi párkapcsolatot, amelynek kiépítése sokkal bonyolultabb, bár érzelmileg sokkal mélyebb is, de a testiség virtuális változatosságával nem tud versenyre kelni. A szexbabák és szexrobotok is tulajdonképpen ilyen virtuális testi változatosságot kínálnak, a tucatnyi típusban gyártott mell-, vagina- és arcformákkal, bőrszínnel és testszőrzettel. És éppen úgy torzíthatják a férfiak számára normális, vágyott női test képzetét – és ezáltal a nők saját testképét is –, mint a plasztikai sebészet: tulajdonképpen a hús-vér nők kezdenek el hasonlítani a babákra, és nem fordítva.

A technológia valójában mindenkit prostituál,

a szexbabák és a szexrobotok pedig annak az erőszakkultúrának a részei, amelyben a férfi célja csak a saját kielégülése – állítja a leicesteri székhelyű, De Monford Egyetem robotetikai kutatója, Kathleen Richardson, aki kampányt indított a szexrobotok ellen. (Ő a szexuális tárgyat érti szexrobot alatt, vagyis a szexuális rabszolgává alázott hús-vér embereket, prostituáltakat és a szexbabákat egyaránt.) Hozzáteszi: 2050-re az önkielégítés lehet a domináns szexuális magatartás, ami kifejezi a fogyasztói társadalom egocentrizmusát.

2050-re a robotszex gyakoribb lesz az ember–ember közti szexuális aktusnál.

Ezt már egy brit futurológus, Ian Pearson The Future of Sex Report című tanulmánya állítja, amelyre a német Siegel hívta föl nemrég a figyelmet. A végzettségét tekintve matematikus és fizikus Pearson a robotszex kifejezést a virtuális szexre és a szexrobotokkal folytatott aktusra egyaránt érti, bár szerinte a szexrobot csak a nagyon magas jövedelműek „hóbortja” lesz 2025-től. A robotok ugyanakkor átvehetik például a sztriptíztáncosok munkakörét is.

A futurológus azonban a virtuális valóságnak hangsúlyosabb szerepet jósol a szexiparban:

  • 2030-ra több embernek lesz valamilyen tapasztalata a virtuális szexszel, mint ma a pornóval,
  • 2035-re az emberek többsége rendszeresen részt is vesz virtuális szexben valamilyen szexuális játékszer segítségével.
  • A szexpiac 20 év alatt a mai háromszorosára duzzad.
  • Egyre inkább nő majd a kereslet az olyan szolgáltatás iránt, amely az egyszerű szexuális aktusnál többet nyújt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK