Felfutott a tartós fogyasztási cikkek piaca Magyarországon

Vásárlók egy nyíregyházi elektronikai áruházban (illusztráció).

Tavaly 6,8 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek kereskedelme, áll a piacvezető hitelbiztosító legfrissebb elemzésében. Az Atradius elemzői szerint a magyar háztartások fogyasztásnövekedését az alacsony infláció és az erősödő foglalkoztatottság tette lehetővé. A hitelbiztosító 2017-re azt várja, hogy folytatódik az általános fogyasztásbővülés, de a növekedés üteme elmarad majd az elmúlt 3 év átlagától.

2014 óta az Európai Unió átlagát meghaladó mértékben nőtt a tartós fogyasztási cikkek piaca Magyarországon. „2016-ban 4 százalékos volt a háztartások általános fogyasztásnövekedése, amivel megelőzzük nem csak a szomszédos országok, de az EU tagállamainak jelentős többségét is. A tartós fogyasztási cikkek kereskedelme még ennél is nagyobb mértékben nőtt, 6,8%-kal.

Ezen cikkeken belül a műszaki termékek értékesítése 10% feletti növekedést produkált" – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A nem élelmiszertermékek, az ún. non-food tartós fogyasztási cikkek piacát óriási árverseny jellemzi, amit elsősorban az online kereskedelem pörget. Az elemzés szerint

tavaly 24%-kal nőtt az internetes kereskedelem Magyarországon, így az online vásárlások aránya elérte a teljes kiskereskedelmi forgalom közel 4 százalékát.

Mindez azonban nem jelent profitcsökkenést a kereskedők számára, mert a növekvő fogyasztói igények ellensúlyozzák az árverseny számukra negatív hatásait.

Jelentős volt a növekedés a tartós fogyasztási cikkek piacán tavaly Forrás: MTI/Balázs Attila

A szektor fizetési szokásaira a számlák viszonylag lassú kiegyenlítése jellemző. – „Azt tapasztaljuk, hogy a tartós fogyasztási cikkek szállítói számláit átlagosan 60 nap múlva egyenlítik ki a kereskedelmi partnerek. A szállítóknak a bútoriparban az átlag felett kell hitelezniük a vevőiket, itt a szolgáltatások 3%-át csak 90 napon túl fizetik ki a vevők" – mondta az országigazgató.

A piacvezető hitelbiztosító elemzői

a 27 százalékos áfát tartják a szektor legjelentősebb kockázatának.

A magas adó következménye gyakran az adócsalás, és egy áfacsaló vevő nehéz helyzetbe sodorhatja a tisztességesen működő szállító vállalatot is. Az Atradius szakemberei ezért azt javasolják a vállalatoknak, kövessék figyelemmel a vevőik cégadatait, és egy váratlan cégnév- és tulajdonosi szerkezetváltozás esetén, vagy ha hirtelen osztalék- vagy profitnövekedés szerepel a vevő mérlegében, törekedjenek az adott kintlévőségük mielőbbi behajtására.