Pálinkás: Több százmilliárd forintot fordítottunk innovációra

Századvég konferencia

Több százmilliárd forintot fordított a magyar állam a kutatás-fejlesztésre az elmúlt években – mondta Pálinkás József a Századvég Gazdaságkutató konferenciáján, ami a nagyvállalatok kutatás-fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője szerint a hazai pályázati rendszerben továbbra is a kiválóság az elsőrendű szempont. Az Audi és a Mol fejlesztési vezetője arról beszélt, hogy az innováció kulcskérdés egy nagyvállalat talpon maradásában.

Egy olyan kutatási fejlesztési környezetet kell kialakítani, ami hozzájárul a nagyvállalatok fejlődéséhez, valamint a magyar gazdaság további fejlődéséhez – mondta Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) vezetője kijelentette, hogy az innovációban alapvető szerepet tölt be az oktatás és az az intézményrendszer ami kiválasztja a leginkább versenyképes fejlesztést, ami később a piacon is megállja a helyét. A gazdaság szereplőinek is alapvető szerepe van ebben a folyamatban – tette hozzá.

Pálinkás József: Az elmúlt években több százmilliárd forintot költöttünk kutatás-fejlesztésre Fotó: Polyák Attila - Origo

Közel 700 milliárd forintról döntöttek

A hazai GDP-nek az 1,4 százaléka jut kutatás-fejlesztésre, miközben

2016-ban a kutatási és innovációs alapból kifizetett támogatás ugrásszerűen megnőtt.

Pálinkás József elmondta 2015-2017 között 680 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásról született döntés. A 2014-2020-as időszakban innovációra 700 milliárd forintnyi uniós pénz áll rend

"Egyelőre nincsen elég szabadalom" Fotó: Polyák Attila - Origo

elkezésre, ebben a rendszerben mindenki megtalálhatja a számára megfelelő konstrukciót – tette hozzá.

Az NKFIH vezetője elmondta, hogy a fejlesztési prioritásokat az ország lehetőségeit figyelembe véve kell kijelölni. A közvetlen brüsszeli források lehívásában nem állunk jól, mivel egy magyar kisvállalat számára nem könnyű eljutni erre a szintre, de a magyar intézményrendszer próbál nekik segíteni. A kiválóságnak döntő szempontnak kell lennie, de egyensúlyt kell teremteni a felfedező kutatás, a kísérleti fejlesztés és az innovatív vállalkozások támogatása között – mondta Pálinkás József.

„Ötlet kell"

A hosszú távon fenntartható gazdasági eredményt csak valamilyen újdonsággal lehet elérni, ami a nemzetközi piacon is versenyképes terméket jelent. Nekünk nagyon fontos a nemzetközi versenyképesség, és a mostani innovációs források nemcsak négy évre szólnak – mondta az innovációs hivatal vezetője. Sokszor azt tapasztaltam, hogy a K+F források egyfajta forrásbevonást jelentenek a cégek számára.

Ötlet kell, pénz van elegendő –

tette hozzá. A gyakorlati hasznosítás az egyik legfontosabb a projektek szempontjából.

Pálinkás József arról is beszélt, hogy csak egy éles verseny után választják ki a támogatandó projekteket. Magyarország sajnos nem áll jól a szabadalmak tekintetében, de ezen a területen is próbál az állam forrásokat biztosítani. A nagyvállalatok jelentős mértékben részesültek az innovációs forrásokból, az élen a Richter Gedeon áll – ismertette a hivatal vezetője.

A nagyvállalati kutatás-fejlesztés áll a Századvég konferenciájának a középpontjában Fotó: Polyák Attila - Origo

A sikeres innovátorok

Az Audi kilépett abból a helyzetből, hogy csak termelő munkát végez, és a 2000-es években már a fejlesztés is egyre nagyobb szerepet kapott Győrben – mondta Schubert Olívia, a cég oktatási és tudományos kooperációért felelős elnöke. Az Audi egyre több területen működik együtt a hazai felsőoktatással. A jelenkor trendjeihez csak akkor tud egy nagyvállalat alkalmazkodni, ha különféle forgatókönyveket készít a jövővel kapcsolatban. Így az Audi elkészítette a 2025 stratégiát, amiben helyet kap az elektromobilitás fejlesztése és a digitalizáció kiterjesztése – mondta Schubert Olívia.

Schubert Olívia, a Audi oktatási vezetője szerint a cég már hosszú ideje nemcsak termelést folytat Magyarországon Fotó: Polyák Attila - Origo

Bacsa György, a Mol stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy nem egy jövőkutató cég segítségével készítették el a stratégiájukat.

A Mol mára egy regionális sikertörténet lett,

aminek egyik eleme a hatékonyság javítása volt. A legnagyobb nehézség, hogy a változások ütemét előre jelezzük – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a világ energiaszükséglete a következő években tovább fog növekedni, amit a hagyományos úton nem lehet majd kielégíteni.

Bacsa György, a Mol fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a cég mára Közép-Európa vezető vállata lett Fotó: Polyák Attila - Origo

Beszélt arról is, hogy 2030-ra Európában a fosszilis üzemanyagok felhasználása csökkeni fog, és átalakul az összetétele. Ezzel párhuzamosan az elektromos autók térhódítása miatt a szénhidrogének területén alapvető változások lesznek, és új fejlesztési irányokat kell keresni – tette hozzá. Bacsa György szerint meg kell érteni, hogy merre megy az autóipari szektor, és a Molnak ennek megfelelően kell változatnia a termékskáláján. A Mol a jövőben

kiemelt szerepet szán a vegyipari fejlesztéseknek.