Okosabb lesz a városunk, mint mi?

2017.05.12. 07:05

Dugóban ücsörögve nehéz elképzelni, hogy létezik már olyan közlekedési megoldás, amely érzékeli, ha sűrűsödik a forgalom, és ez alapján vezérli az adott útszakaszok jelzőlámpáit. Amikor egyre magasabb a téli fűtésszámla, igencsak távolinak tűnik az, hogy valahol a nap és a szél termeli a háztartások fűtéséhez szükséges hőt. Egy átlagos idősek otthonában járva szinte hihetetlen, hogy van olyan ország, ahol a demens időseknek külön falut építettek fel, saját bolttal, szépségstúdióval, autók nélkül. 

Az okos város koncepciója csaknem egy évtizeddel ezelőtt került be a köztudatba, és sokkal inkább egy folyamatot jelent, semmint egy végcélt. Okosnak tekinthető egy olyan város, ahol a szociális és technológiai infrastruktúrák és megoldások könnyítik és gyorsítják a fenntartható gazdasági növekedést.  Egy okos technológiákra alapozó településen nagyobb a szervezettség, jobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, aminek célja végső soron a városi élet minőségének a javítása. 

Egyre több az okos város a világonForrás: AFP/Imaginechina/Zhou zhiyong

Ha szeretnénk a témában egy kicsit elmerülni és a fentiekhez hasonló példákat böngészni a nagyvilágból, érdemes bepillantanunk a Lechner Tudásközpont közelmúltban közzétett térképes katalógusába, amelyben a világ minden tájáról gyűjtöttek nagyszerű kezdeményezéseket. 

A cél mindegyiknél az élhető, korszerű, ugyanakkor fenntartható városi környezet kialakítása. 

Csak egy kis ízelítő: Brüsszelben már olyan parkolóhely-előjegyző szolgáltatást használhatnak a helyiek, amelyen keresztül elérhetővé válnak a parkolóházak, hotelek, kórházak, magánkézben lévő felszíni parkolók kihasználatlan parkolóhelyei. Az applikáción keresztül elérhetők a valós idejű foglaltsági adatok, és előre lefoglalható egy adott parkolóhely.  A hatékonyabb parkolás csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. 

Nürnbergben a főbb szennyvízcsatorna-vezetékekben összegyűlt szennyvízből kinyert hő hasznosításán dolgoznak. Mivel a szennyvíz hőmérséklete magasabb a talajvíz hőmérsékleténél, az így keletkezett energia hőszivattyúkkal kinyerhető, és a város számára hasznosítható a fűtésben. 
Bécs mellett, Aspernben egy teljes okos várost építettek fel, ahol a lakók vállalták, hogy részesei lesznek a helyi kutatási programnak, adatokat szolgáltatnak az életmódjukról, energia- és vízhasználatukról.  

A legokosabb városok listája (technológiai infrastruktúra alapján)
1. Szingapúr
2. New York
3. Barcelona
4. Oslo
5. London
6. San Francisco

Az ázsiai országokban a nagy népsűrűség és a közszolgáltatások korlátai miatt gyorsabban adaptálódtak az okos megoldások: Dél-Ázsia egyes országaiban előfordul, hogy az emberek mindössze napi 4 órát kapnak áramot, és ennyi idő alatt talán még az akkumulátoros eszközeiket sem tudják feltölteni, úgyhogy ők az okos technológiákat ez elektromos áram lehető legjobb kihasználásáért vetik be. Nem tűnik nagyzolásnak az okos mosógép azokban a városokban, ahol a szolgáltató olcsóbban adja a víz köbméterét csúcsidőszakon kívül, amikor kevesebben nyitják meg a csapokat. 

De mi a helyzet Magyarországon?

Az okos város koncepció hazánkban sem ismeretlen fogalom. Magyarországon eddig elsősorban önkormányzati és közszolgáltatói kezdeményezésre valósultak meg ilyen projektek, illetve kisebb részben piaci cégek, technológiai szállítók vagy civil közösségek saját kezdeményezéseként – tudtuk meg Szemerey Samutól, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértőjétől. 

Az önkormányzati kezdeményezések döntően közszolgáltatásokhoz és infrastruktúra-beruházásokhoz köthetők – mint például a közösségi közlekedés, energia, hulladékkezelés, közvilágítás, köztéri wifi. Ezenfelül több település az elmúlt években fejlesztette a térinformatikai adatbázisokat, belső vagy külső használatra. Szolnokon például olyan képfeldolgozáson alapuló városőrző szolgáltatást vezettek be, amely nem igényli vezetékes hálózat kiépítését, mobilhálózaton is működik. 

Automatikusan képes a képek feldolgozása alapján riasztást adni, nem igényel folyamatos élőerős felügyeletet, a rendszámadatok kiértékelése és rendezése is lényegesen egyszerűbb. 

A rendszer valós időben veti össze az autókról leolvasott rendszámot a körözési adatokkal, de lehetőséget biztosít helyi megfigyelés beállítására is. A riasztásokat e-mailben és SMS-ben is képes kiadni, így az ellenőrzésbe a rendőrség mellett bevonható a polgárőrség és a közterület-felügyelők is. 

Közösségi wifi LondonbanForrás: AFP/Photononstop/Frederic Soreau

Az elmúlt években számos településen vezettek be úgynevezett városalkalmazásokat is, amelyek általában idegenforgalmi információkat és helyi kedvezményeket, esetenként bizonyos e-ügyintézési lehetőségeket kínálnak. Ilyen például a kecskeméti CityApp vagy a SzolnokApp. 

A közszolgáltatói kezdeményezésre alakult projektek döntően szolgáltatásokhoz köthetők, részben kapcsolódva önkormányzati megoldásokhoz (például az e-parkolás), részben pedig azoktól függetlenül – teszi hozzá Szemerey Samu. Az utóbbi kategóriában több nagy sikerű közösségi kezdeményezés indult el az elmúlt években, az úgynevezett fix-my-street típusú hibabejelentés vagy kezdeményezések csatornázása terén (például jarokelo.hu, budapestdialog.hu)  vagy szomszédsági együttműködések támogatására (ilyen például a miutcank.hu). Az előbbiek a lakosság aktív bevonásával felfedik azokat a pontokat a városban, amelyek karbantartást igényelnek, vagy rontják a látképet, és eljuttatják az illetékes szervekhez, míg az utóbbiak segítik az egy helyen élők összefogását. 

Elektromosautó-töltőkForrás: AFP/Imaginechina/Bai Kelin

A szakértő elmondása szerint Budapest közösségi közlekedésében az elmúlt években több nemzetközi szinten is élvonalbeli beruházás és program is született, amelyek a közlekedés adatkezelését, az erre épülő szolgáltatásokat, a közösségi és közúti közlekedés optimalizációját, illetve a közlekedés tereinek modernizációját célozták meg. Számos megállóban hangosbemondón és kijelzőn is tájékozódhatnak az utasok arról, mikor jön a következő jármű, és egyre több elektromos meghajtással működő busz közlekedik az utakon. 

Ilyen jellegű fejlesztésekre nem csupán Budapesten, de vidéki nagyvárosokban is akad példa. 

A fővárosban folyamatban van a RIGO névre keresztelt elektronikus jegyrendszer bevezetése, amely a korábbi papír alapú jegyeket váltja majd fel,  így korszerűvé válik a jegyvásárlás és -kezelés Budapest tömegközlekedésében.

A szakértők szerint a közeljövőben várhatóan erősödni fognak egyrészt az adatok gyűjtését, integrációját, feldolgozását és hasznosítását támogató platformok (adattárházak), a közterek használatához köthető megoldások (mint az e-parkolás, e-ticketing a közlekedésben, wifi alapú szolgáltatások) és az energetikai projektek, ezeken belül is a decentralizált, kis léptékű, megújuló energiát szolgáltató és tároló megoldások. Erre már most is számos példa akad: a májusban nyitó soroksári IKEA-áruház megújuló energiákat használ fel az üzemeltetéshez,  a közelmúltban átadott XIII. kerületi Meséskert Tagóvoda pedig teljesen passzívházként működik. 

Az okos város felé haladó folyamat azonban számos kihívással szembesül: 

az okos rendszerek több adatot fognak tárolni a felhasználókról, ami felveti ezen adatok biztonságos kezelését és tárolását.  Nagyon sok kérdést vet fel emellett az információ hiánya, hiszen megvannak az elképzelések arról, hogy mely problémákra, mely megoldások adhatnak választ, ám jelenleg nem létezik működő példa teljesen integrált rendszerekre, így nincsen megbízható információ sem a költségekről, előnyökről, esetleges problémákról.

Az okos várost megvalósító beruházások, fejlesztések óriásiak és összetettek, és a fejlesztéseket egy szolgáltató sem tudja egyedül végrehajtani, az alkalmazott rendszerek között pedig nem mindig zökkenőmentes az átjárhatóság: sokszor az eszközök nem kompatibilisak egymással, ami komoly fennakadást, további költségeket jelenthet a városoknak. Az okos beruházásokra azonban mindenképpen szükség lesz, a prognózisok szerint ugyanis 2050-re a világ lakosságának csaknem 70 százaléka városlakó lesz. 

A cikk megjelenését támogatta az MVM Edison program.