Az eurózóna adja az év meglepetését

Uniós zászlók az Európai Központi Bank frankfurti épülete előtt

Az elemzői konszenzus mindeddig az volt, hogy a Donald Trumptól várt élénkítéseknek köszönhetően az USA gazdasága jelenti majd az idei év nagy sikertörténetét. Ahogy azonban az új amerikai vezetés ösztönzése meglepően gyengének bizonyul, az eurózóna teljesítménye eddig kimagaslóan alakul.

Az euróövezet gazdasági növekedése több mint kétszerese volt az amerikainak az idei első negyedévben. A nagy kérdés az, hogy ez csupán egyszeri fölpattanás vagy fenntartható, mélyszerkezeti javulás. A felvetés pedig egyáltalán nem csak a közgazdász elemzőket érdekli. Amennyiben ugyanis az Európai Központi Bank (EKB) úgy látja, hogy a térség gazdasága valóban talpra áll, elkezdheti megfontolni a laza és ösztönző monetáris politikájának szigorítását is – írja a Financial Times.

Az EKB-nak azonban a történelmi tapasztalatok alapján igencsak óvatosnak kell lennie.

Nem egyszer fordult ugyanis már elő, hogy a régió gazdasági teljesítménye becsapta a döntéshozókat.

Az 1999-es bevezetés után például csak két év kellett a közös fizetőeszköznek, hogy közel 20 százalékot szakadjon, és eltemesse magát a befektetők szemében. Később, a térség gyorsan kezdett talpra állni 2009-ben, a válságot követően, az EKB el is kezdett kamatot emelni, de még az év vége előtt beütött a mély krízis.

Javulás a mélyben

Noha a történelem óvatosságra int, az is jól látszik, hogy az eurózóna jó teljesítménye az USA-val szemben nem csupán a legutóbbi negyedévre vonatkozik. Peter Praet, az EKB vezető közgazdásza jelezte, a 2015-ös görög válság ellenére az euróövezet teljes gazdasági növekedése az elmúlt két és fél évben lenyomta az amerikai bővülést. Míg az eurózóna 5,1, addig az USA 4,6 százalékkal nőtt. Ráadásul – tette hozzá Praet –

a térség egyre szélesebb körben képes javulást produkálni,

amit az olasz 0,4, illetve a portugál 1 százalékos GDP növekedés is bizonyított az idei első negyedévben.

Az eurózóna lehet az év sztárja Forrás: Reuters

Mindeközben a magánszektorból is egyre több olyan vélemény érkezik, mely szerint a térség talpra állása és növekedése fenntartható lábakon áll. Ezen vélemény egyik alapja az export kiemelt szerepe, melyet egyre inkább támogat a fogyasztás – illetve egyes területeken a beruházások. Mi több, sokan vélik úgy, hogy

a politikai akadályok is kezdenek elhárulni a kontinensen a befektetők elől,

melyek korábban kockázati tényezőket jelentettek.

A fentiek alapján az sem meglepő, hogy az euróövezettől idén az elemzők már több mint 1,7 százalékos bővülést várnak, szemben a tavaly nyári 1,4 százalékkal – derül ki a FocusEconomics adataiból. Mindeközben a térség munkanélküliségi rátája áprilisban 9,3 százalékos volt a 2013-as 12,1 százalék után.

Súlyos kérdések

A két legnagyobb kérdést most az jelenti a befektetők szemében, hogy meddig folytatódhat ez a teljesítmény komolyabb inflációs nyomás nélkül, valamint hogy

akkor is fennmaradhat-e a növekedés, amennyiben az EKB visszafogja az ösztönzését.

Mindazonáltal a reálbérek nem túl lendületes növekedése, illetve a májusban mért 1,4 százalékos infláció az áprilisi 1,9 százalék után, egyesek szerint egyáltalán nem helyez nyomást az eurójegybankra. Vagyis az EKB-nak nem feltétlenül kell rohannia a szigorítással.

Nagy kérdés, hogy az Európai Központi Bank hogyan értékeli majd a térség talpra állását Forrás: AFP/Daniel Roland

Ezzel párhuzamosan azonban vannak olyan közgazdászok, akik a jelenlegi eufória veszélyeire figyelmeztetnek. Az euróövezet ugyanis – szerintük –

továbbra is strukturális nehézségekkel küzd,

melyeket nem lehet könnyen megoldani. Amellett ugyanis, hogy a térség harmadik legnagyobb gazdaságának számító Olaszország továbbra is számos aggodalomra ad okot, a régió egészében még mindig nem megoldott például a bankunió, illetve a fiskális integráció szorosabbra fűzése. Ezek a sztorik azonban egyáltalán nem újak, azonban a befektetőket most láthatóan sokkal jobban érdekli az euróövezet egyre lendületesebb talpra állása.