Ezt tegye, ha nem fizet az ügyfele

Lejárt számlák, tartozásokat felhalmozó, csődbement és fizetésképtelenné váló – vagy magukról ezt állító – üzleti partnerek, kifizetetlen áruk, szolgáltatások és beruházások. Sok vállalatvezető találkozik ilyen és ehhez hasonló problémákkal működése során, de csak kevesen vannak tisztában a jogi lehetőségekkel.

Az ország egyik legnagyobb, kifejezetten vállalati ügyekre szakosodott ügyvédi irodája, a Faludi Wolf Theiss az elmúlt napokban rendezett minikonferenciáján tekintette át azokat a jogi eszközöket és eljárási formákat, melyeket céges jogviták esetében érdemes alkalmazni.

1. A pert megelőző bizonyítás

Egy olyan eszköz még a perindítás előtt, amelyet a bíróság és a közjegyző előtt vehetünk igénybe bizonyos feltételekkel akkor, ha a bizonyítás felvételével valamilyen okból nem lehet várakozni, mert ezzel a bizonyítás sikeressége kerülne veszélybe vagy válna lehetetlenné a későbbi perben.

Nem csak a polgári per lehet a megoldás Forrás: Thinkstock

2. A per előtti kötelező egyeztetés

A legtöbb esetben mindez a pozíciók tisztázására szolgálhat, illetve ritkább esetekben alkalmat teremthet a vitás ügy peren kívül, egyezség formájában történő lezárására. Összességében az egyeztetés lényege, hogy a bíróság előtt bizonyítsuk, mi kísérletet tettünk arra, hogy peren kívül rendezzük az ügyünket.

3. A fizetési meghagyásos eljárás

Közjegyző segítségével tudjuk ezt az eljárási formát igénybe venni, mely perkímélő hatással lehet. Ehhez

nincs szükségünk bizonyítási eljárásra vagy komplex jogi érvekre

– lényegében az idő- és költség-igényes pert lehet így elkerülni. Az eredménye jogerős, végrehajtható határozat lehet, ha pedig a nem fizető partner ellentmond, a vita perré alakul.

4. A polgári peres eljárás

A vitás ügyek rendezésének legismertebb és leggyakrabban igénybe vett útja, amikor a jogvitát a bíróság ítélete dönti el. Ez esetben kiemelten fontos, hogy a követelésünk szempontjából perdöntő tényeket megfelelő bizonyítékokkal támasszuk alá.

5. A végrehajtási eljárás

Jogerős bírósági ítéletben, illetve közjegyzői okiratban előírt kötelezettség kikényszerítésére szolgáló eljárás, amely bankszámlára, egyes vagyontárgyakra és ingatlanokra terjedhet ki.

Lényegesen egyszerűbb a követelésünk érvényesítése

egy közjegyzői okiratba foglalt szerződéses kötelezettség-vállalás esetén, amely esetben nem kell végig járni a peres bizonyítás hosszadalmas útját, mert a közjegyző azonnal végrehajtási záradékkal látja el az okiratot.

6. A csődeljárás

Kizárólag az adós által kezdeményezhető eljárás, melynek célja a reorganizáció és az adós részére ilyen célból a hitelezőkkel szemben biztosított átmeneti védelem.

7. A felszámolási eljárás

Célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélkül megszüntetésre, vagyona pedig az arra jogosult hitelezők között meghatározott sorrendben felosztásra kerüljön. A felszámolási eljárást tipikusan hitelezők kezdeményezik többek között azért, mert a felszámolás hatékony nyomásgyakorlási eszköz lehet a fizetési hajlandóság serkentésére: az adós dönthet úgy is, hogy tartozását rendezi vagy egyezséget köt a hitelezővel és ezzel megmenti vállalkozását.

8. A választottbírósági eljárás

Az állami bíróság helyett igénybe vehető vitarendezési eljárás, amennyiben a felek szerződésükben körültekintően megfogalmazott választottbírósági kikötést alkalmaznak.

A jogvita így akár hazai, akár nemzetközi választottbírósági fórum elé is kerülhet.

Az intézmény számos előnye között említendő a felek nagyfokú rendelkezési joga az eljárás menetének meghatározásában, a megfelelő iparági tapasztalattal rendelkező választottbírók kiválasztásában, illetve az időhatékonyság és az állami bíróság ítéletével egyenértékű végrehajthatóság.