Az ingatlanpiac meredek fellendülési szakasza 2016-ban lezárult. Ugyan az emelkedés lassul, de a növekedés továbbra sem áll meg. Tavaly az eladott lakóingatlanok átlagára országosan 14,1 százalékkal nőtt. Van olyan megye, ahol tavaly csökkent az ingatlanok ára.

A magyar ingatlanok folyamatosan drágulnak, igaz az áremelkedés mértéke nagyban függ attól, hogy az adott lakás hol helyezkedik el. Míg a fővárosi értéknövekedés 23 százalék körül alakult, a többi városban összességében 8-12 százalékos, a községekben viszont csak alig 2 százalékos volt a drágulás – derül ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.

Hetedével emelkedtek tavaly az ingatlanárak

2016-ban két megyében, Nógrádban és Somogyban csökkent a lakások átlagára. A somogyi árcsökkenés oka, hogy 2015-ben magas volt az árszint. A főváros mellett Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas és Hajdú-Bihar megyében volt az országos átlag (14 százalék) feletti a drágulás.

A megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 256 ezer Ft/m2 átlagárral. A 200 ezres limitet még Pest és Hajdú-Bihar, a 175 ezres szintet pedig Vas, Somogy és Fejér megyék haladják meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, valamivel 70 ezer Ft/m2 alatti árszinttel; emellett még Borsod-Abaúj-Zemplén marad a 120 ezres szint alatt.

Négyzetméterenkénti átlagárak az országbanForrás: OTP Jelzálogbank

Ami a megyei jogú városokat illeti, az összes megyeszékhely drágult tavaly. Legnagyobb arányban, közel 2 százalékkal, Tatabánya. A legdrágább 2016-ban is Győr volt 260 ezer Ft/m2-rel, de Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét, Veszprém és Szombathely is átlépte a 200 ezres szintet.

Mi a helyzet Budapesten?

A fővárosban átlagosan 23 százalékos volt az árnövekedés üteme. Még ezt is meghaladták a befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi (V., VI., VII., VIII., IX. és XIII.) és budai kerületek (I., III., XI. és XII.) ingatlanjai.

A lista élén az V. és VII. kerületek végeztek 35 százalék feletti drágulással.

A négyzetméterárak is itt voltak a legmagasabbak, az V. kerület messze vezeti a budapesti árrangsort 610 ezer Ft/m2-rel. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlagára csak nem sokkal haladja meg az 500 ezer Ft/m2-t. A 400 ezres szint fölé még az II., XII., VI., XIII., XI. és VII. kerületek jutottak.

A belvárosi kerületek drágultak leginkábbForrás: OTP Jelzálogbank

A másik végletet, 250 ezres szint alatt a XXIII., XXI. és XX. kerületek adják.

Ami az ingatlanok típusát illet, immár évek óta a lakótelepi lakások az árnövekedés motorjai. Itt 16 százalékkal nőttek az árak, míg téglalakások esetében 15 százalék, a családi házaknál 8 százalék volt az emelkedés mértéke.

Vidéken még élénkül a forgalom

Tavaly az árakhoz hasonló mértékben, szintén nagyjából 14 százalékkal bővült a lakáspiaci forgalom is.

A növekedés minden megyére egyaránt jellemző volt, így az éves tranzakciószám a 150 ezer eladással újra elérte a válság előtti, 2008-as szintet. Ez a 2012-es mélyponthoz képest, négy év alatt 75 százalékos élénkülést jelent.

Eladó lakás a XIII. kerületbenFotó: Szabó Gábor - Origo

Pest megyét nem számítva a tranzakciószám az olcsóbb megyékben és megyeszékhelyeken, illetve összességében a kisebb városokban és községekben nőtt leglátványosabban.

Nógrád megyében közel 90 százalékkal több ingatlant adtak el tavaly, mint 2015-ben (ugyanakkor ez a megye maradt továbbra is a legkisebb forgalmú, 2-3 ezer ingatlan/éves eladással).