Emlékeztető a monitor szélén egy teendőről. Romantikus levél a hűtőn. Vidd le a szemetet, és vegyél kenyeret! felirat a bejárati ajtón. Széljegyzet egy tankönyv fontos bekezdéséhez. Marilyn Monroe-portré egy múzeum falán. Fájdalmas búcsúüzenet egy megemlékezés helyszínén.
Mind egyetlen, napjainkban szinte nélkülözhetetlen találmánynak köszönhető: a post-itnek. Az apró, általában négyzet alakú öntapadó jegyzettömb, amelyet szinte minden felületre fel lehet ragasztani,
véletlenek sorozata miatt létezhet egyáltalán.
1968-ban Dr. Spencer Silver, a 3M tudósa azon dolgozott, hogy létrehozzon egy szupererős ragasztót. Ezt az anyagot a légijármű-iparban szerették volna használni, de ehhez képest valami egészen más dolog született meg. Egy olyan ragasztó, amely
olyan gyenge, hogy szinte semmit sem képes megtartani.
Silver öt éven keresztül sikertelenül próbálta reklámozni cégen belül a találmányát, hátha valamire jó lesz, de sokáig kudarcot vallott. Azonban az 3M egy másik mérnöke, Art Fry a St. Paul-i templom kórusában énekelt, és egy nap elhagyta könyvjelzőjét. Ekkor pattant ki a szikra Fry agyából,
hogy a ragasztót lehetne könyvjelzőként is használni.
Kiderült, hogy a ragasztónak véletlenül van két nagyon fontos tulajdonsága, amelynek későbbi sikerét köszönhette.
A ragasztóval bevont réteg ugyanis egyáltalán
nem hagyott nyomot azon a felületen, amelyre ráragasztották, másfelől újrahasznosítható volt.
Attól, hogy valahol használták már egyszer, különösebb hatékonyságvesztés nélkül át tudták helyezni A pontról B pontra.
Miután tökéletesítették a keveréket, mert néha a ragasztófelület teljesen vagy részben ottmaradt a papíron, megalkották az első post-itet.
Szintén véletlen, hogy a prototípust a szomszéd iroda hulladék papírjain tesztelték, és mivel ők sárga papírt használtak, az eredeti post-it színe is kanárisárga lett.
A technológia mellett a vállalat a színt is levédette.
Mint később kiderült, a sárga szín hozzájárult a sikerhez, mert jól elkülönült a papír fehér színétől. A termék ezek ellenére először nem nyerte el a menedzsment tetszését, pedig a cégen belül óriási népszerűségnek örvendett.
A cég 1977-ben teszt jelleggel piacra dobta négy városban az ekkor még Press'n Peel néven futó terméket, de az eladások várakozáson alul maradtak.
Szerencsére a dologban néhányan ezek ellenére is láttak fantáziát, ezért végrehajtották a Boise Blitz nevű reklámkampányt, amelynek keretén belül gyakorlatilag elárasztották az idahói Boise városát az immár post-it néven futó ingyenes mintákkal.
A megkérdezettek 90 százaléka mondta azt ezt követően, hogy venne a termékből.
A terméket végül 1980-ban kezdték el árusítani országosan, ami vírusként terjedt. Egy évvel később már Európában és Kanadában is megkezdte a forgalmazást a 3M. A ragasztót 2003-ban továbbfejlesztették, azóta még jobban tapad, és nem csak sima felületekre lehet ragasztani.
Az eredetileg 3x3 inches ragasztópapírok (7,6x7,6 centiméter) meghódították a világot. Amikor az Egyesült Államok felfedezte a kis ragadós papírfecnit, a Fortune 500-as listáján szereplő cégek vezérigazgatói egy-egy post-itra írt üzenettel megköszönték a találmányt.
Napjainkban már több mint 4000 féle különböző post-it termék létezik.
A papír 8 méretben, 25 formában és 62 színben létezik, és a világ 150 országába eljutott.
A 3M évente 50 milliárd post-it tömböt állít elő, és a véletlenek sorozata sok millió dolláros üzletté terebélyesedett.
A 3M Company egy amerikai multinacionális ipari konglomerátum. A 3M több mint 55 000 féle terméket gyárt, így ragasztóanyagokat, csiszolóanyagokat, rétegelt műanyagokat, tűzvédő és tűzálló anyagokat, fogászati segédeszközöket, elektromos berendezéseket, áramköröket, filmnyersanyagot és logisztikai szoftvert. A cég 29 országban rendelkezik gyárakkal és 35 országban kutatóintézetekkel. A cég központjaiban és 132 gyárában 88 000-en dolgoznak. Éves bevétele meghaladja a 30 milliárd dollárt.
A 3M szabadalma ugyan 1997-ben lejárt, és más gyártók is szerepelnek a piacon, de a legtöbb post-itet még most is a vállalat kentuckyi üzemében állítják elő.
A post-it népszerűsége gyakorlatilag töretlen,
a világon az öt legnépszerűbb irodai eszköz között van.
A ragacsos papír a művészek körében is népszerű, többek között Mona Lisa és Marilyn Monroe képmását is megalkották már post-it segítségével.
Az öntapadó jegyzettömb annyira népszerű, hogy a számítógépek monitorján is megjelent digitálisan. Mivel a „post-it” név le van védve, ezért a szoftverfejlesztőknek más kreatív nevet kellett kitalálniuk. Ilyen a Stickies (Apple), Sticky Notes (Windows), de több ingyenes alkalmazás (Evernote, Google Keep, Microsoft OneNote, ShixxNOTE) is próbálja másolni az apró papírt.
Források:post-it.com, todayifoundout.com