Erre költöttek Matolcsyék 2800 milliárdot

2017.06.21. 09:42

Éppen négy évvel ezelőtt indította el a jegybank a 2800 milliárd forintos hitelprogramját, amellyel közel 40 ezer hazai vállalkozás jutott kedvező hitelhez, mert a jegybank ingyen adta a bankoknak a forrásokat. A program összefoglaló eredményei szerint az elmúlt négy évben összesen 11 százalékot fejlődő magyar gazdaság növekedéséhez két százalékpontot tett hozzá a program, amely beindította a kkv-k hitelezését, és versenyre kényszerítette a bankokat.

Összesen 2800 milliárd forintot adott a jegybank a hazai kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamatra, hogy indítsák be a vállalatok hitelezését a négy évvel ezelőtt indult Növekedési Hitel Program (NHP) keretében, derül ki a jegybank összegző elemzéséből.

 

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke bejelentette a növekedési hitelprogramját 2013. április 30-án. Mellette Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója (b) és Balog Ádám, az MNB akkori alelnöke (j).Forrás: MTI/Illyés Tibor

Jegybanki ráhatásra a hitelezési fordulat végül megtörtént: az addig csökkenő tendencia pozitívba ment át, és a bankok közötti verseny is élesedett. A Magyar Nemzeti Bank élénkítő programjának összege olyan sokat lendített a magyar gazdaság növekedésén, hogy

a négy év alatt 11 százalékkal fejlődő gazdasági növekedésből kettő százalékpont az NHP érdeme- derül ki a jegybank adataiból.

 

A hitelek regionális eloszlásaForrás: Origo

 

A hitelprogram nemrég megjelent összegzése szerint a hitelszerződések zömét mikro- és kisvállalkozásokkal írták alá a bankok, a hitelek összegének tekintetében azonban a legkisebb cégek körülbelül a program mindössze egyharmadát vitték el.

A kimutatás szerint összesen 2 811 milliárd forint összegben kötöttek szerződéseket a programban részt vevő hitelintézetek 39 254 mikro-, kis- és középvállalkozással.

Az NHP-s hitelek jellemzője, hogy hosszú futamidőre is elérhető fix, kedvező kamatú (legfeljebb 2,5 százalékos), árfolyamkockázattól mentes hitel kiszámíthatóságot biztosított a kkv-k számára. A hitelezési fordulattal a válság óta nagyon alacsony szinten álló és csökkenő tendenciát mutató vállalati hitelezés beindult: a program előtti körülbelül évi 5–7 százalékos visszaesés megállt, majd 2015-től fokozatosan emelkedésnek indult, és tavaly a plusz 5–10 százalék között mozgott.

Az NHP nélkül a hitelezési fordulat csak jóval később következett volna be.

 

Az NHP GDP-re gyakorolt hatása (százalékban, az előző évhez képest)Forrás: MNB

A program elején a jegybanki források többségét hitelek kiváltására kérték a vállalkozások, idővel azonban a beruházások egyre inkább előtérbe kerültek. Összességében a legtöbb pénzt forgóeszközre és beruházásra kérték a kkv-k, míg az uniós támogatások önrészére kötötték a legkevesebb szerződést.

A kimutatás szerint a legtöbb hitelt a közép-magyarországi régióban vették fel, a legkevesebbet pedig az észak-magyarországi régióban. A hitelek 60 százaléka beruházásra ment el, szektoronként pedig a következőképp alakult: a legtöbb hitelfelvevő a kereskedelem és javítás területén volt, ezt követte a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, illetve az építőipar.

Hitelek ágazati eloszlásaForrás: MNB

Az NHP több úton is emelte az ország gazdasági teljesítményét.

A növekvő beruházások felpörgették a hazai a keresletet, és összesen 20 ezer munkahelyet teremtettek az MNB számításai szerint. A GDP emelkedése többlet bért és vállalati profitot eredményez, utóbbi a lakosság osztalék jellegű jövedelmet emeli. A lakosság jövedelembővülése emeli a fogyasztást így a keresletet is.

A program révén emelkedtek a bérhez, a fogyasztáshoz és a profithoz kötődő adóalapok, így költségvetési többletbevétel is keletkezik, olvasható a jegybanki tanulmányban.

A programot menet közben többször is az igények szerint módosították, és a harmadik, utolsó szakaszában már csak beruházásra lehetett felvenni.