Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Összesen 2800 milliárd forintot adott a jegybank a hazai kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamatra, hogy indítsák be a vállalatok hitelezését a négy évvel ezelőtt indult Növekedési Hitel Program (NHP) keretében, derül ki a jegybank összegző elemzéséből.
Jegybanki ráhatásra a hitelezési fordulat végül megtörtént: az addig csökkenő tendencia pozitívba ment át, és a bankok közötti verseny is élesedett.
A Magyar Nemzeti Bank élénkítő programjának összege olyan sokat lendített a magyar gazdaság növekedésén, hogy
a négy év alatt 11 százalékkal fejlődő gazdasági növekedésből kettő százalékpont az NHP érdeme
- derül ki a jegybank adataiból.
A hitelprogram nemrég megjelent összegzése szerint a hitelszerződések zömét mikro- és kisvállalkozásokkal írták alá a bankok, a hitelek összegének tekintetében azonban a legkisebb cégek körülbelül a program mindössze egyharmadát vitték el.
A kimutatás szerint összesen 2 811 milliárd forint összegben kötöttek szerződéseket a programban részt vevő hitelintézetek 39 254 mikro-, kis- és középvállalkozással.
Az NHP-s hitelek jellemzője, hogy hosszú futamidőre is elérhető fix, kedvező kamatú (legfeljebb 2,5 százalékos), árfolyamkockázattól mentes hitel kiszámíthatóságot biztosított a kkv-k számára.
A hitelezési fordulattal a válság óta nagyon alacsony szinten álló és csökkenő tendenciát mutató vállalati hitelezés beindult: a program előtti körülbelül évi 5–7 százalékos visszaesés megállt, majd 2015-től fokozatosan emelkedésnek indult, és tavaly a plusz 5–10 százalék között mozgott.
Az NHP nélkül a hitelezési fordulat csak jóval később következett volna be.
A program elején a jegybanki források többségét hitelek kiváltására kérték a vállalkozások, idővel azonban a beruházások egyre inkább előtérbe kerültek. Összességében a legtöbb pénzt forgóeszközre és beruházásra kérték a kkv-k, míg az uniós támogatások önrészére kötötték a legkevesebb szerződést.
A kimutatás szerint
a legtöbb hitelt a közép-magyarországi régióban vették fel, a legkevesebbet pedig az észak-magyarországi régióban.
A hitelek 60 százaléka beruházásra ment el, szektoronként pedig a következőképp alakult: a legtöbb hitelfelvevő a kereskedelem és javítás területén volt, ezt követte a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, illetve az építőipar.
Az NHP több úton is emelte az ország gazdasági teljesítményét.
A növekvő beruházások felpörgették a hazai a keresletet, és összesen 20 ezer munkahelyet teremtettek az MNB számításai szerint.
A GDP emelkedése többlet bért és vállalati profitot eredményez, utóbbi a lakosság osztalék jellegű jövedelmet emeli. A lakosság jövedelembővülése emeli a fogyasztást így a keresletet is.
A program révén emelkedtek a bérhez, a fogyasztáshoz és a profithoz kötődő adóalapok, így költségvetési többletbevétel is keletkezik, olvasható a jegybanki tanulmányban.
A programot menet közben többször is az igények szerint módosították, és a harmadik, utolsó szakaszában már csak beruházásra lehetett felvenni.
