Hűsítő nyári befektetések

2017.06.23. 07:32

Amikor sikerül egy kis pénzt megtakarítanunk, szeretnénk, ha a legbiztosabb helyen lenne. Gondolhatunk ilyenkor a fiók mélyére, vagy a párnahuzatra, de hosszabb távon ez egyszerűen ráfizetés. Idén az elemzők 2-3 százalékos inflációt várnak, ami egyszerűen fogalmazva annyit jelent, hogy ennyivel biztosan kevesebbet fog érni a pénzünk egy év múlva. Ha úgy döntünk, hogy egy időre nélkülözni tudjuk azt a bizonyos összeget, minimális elvárásunk, hogy pénzünk ne veszítsen az értékéből, de jobb lenne természetesen ha reálértéken hozamot könyvelnénk el.

Univerzális megoldások nincsenek: el kell döntenünk, hogy mennyi időre szeretnénk nélkülözni a pénzünket, mekkora összeget szeretnénk félretenni, egyösszegű befektetési, vagy folyamatos megtakarítási lehetőséget keresünk, és természetesen az sem mindegy, hogy ha netalántán szükségünk lenne a pénzre, milyen gyorsan tudunk hozzáférni

Manapság a bankbetétek meglehetősen alacsony kamatszinten vannak, ha ennél magasabb hozamot szeretnénk elkönyvelni, valamilyen más befektetést, többnyire értékpapírokat javasolnak a szakértők.

Ezek azonban már bőven a kockázatos befektetések kategóriájába tartoznak, hiszen a részvények ára pillanatról pillanatra változik. Ma már léteznek olyan befektetési termékek, amelyek kockázata a bankbetétekéhez hasonlóan alacsony, mégis azoknál magasabb hozam realizálható.

Világszerte a legbiztonságosabb megtakarításnak tartják például az állampapírokat, hiszen maga az állam vállal garanciát arra, hogy visszafizeti az ellenértékét a kamatokkal együtt.

A megtérülés mértéke attól függ, mennyi időre tudjuk nélkülözni a pénzünket: természetesen, minél hosszabb lejáratú egy állampapír, annál magasabb a hozam. Ahhoz viszont, hogy valaki állampapírokat vásároljon, értékpapírszámlát kell nyitnia. A részvényeket ugyanis nem papír, hanem elektronikus formában tartják nyilván. Így kisebb az esélye az eltűnésre, ám ha valamilyen módon mégis lába kelne befektetésünknek a Befektető-védelmi Alap (BEVA) – a bankbetétekhez hasonlóan – 100 ezer euróig (hozzávetőleg 31 millió forintig) kártalanítja a kisbefektetőket.

Az idő előtti visszaváltás - a betétekhez hasonlóan – az állampapír esetében is kockázatot jelent, a teljes kamatot viszont nem bukjuk el, mint általában a bankbetétek esetén.

Ha már nyitottunk egy értékpapír számlát, tudnunk kell, hogy nem pusztán állampapír vásárlására, hanem más pénzügyi eszközök, például befektetési jegyek, részvények vagy kötvények adás-vételére is használhatjuk. Ha eddig inkább bankbetétben tartogattunk a pénzünket, a részvények igencsak kockázatos befektetésnek tűnnek, és valóban többnyire nagy szakértelmet igényelnek. Éppen ezért a piacon már elérhetők alacsonyabb kockázatú befektetési alapok. Ezek jellemzően több kisbefektető pénzét gyűjtik össze és vegyes befektetési portfóliót kínálnak: meghatározott arányban fektetnek be értékpapírba, bankbetétbe, sőt, akár ingatlanba vagy nyersanyagba is.

Nincsen garancia a hozamra

S ha már az alacsony kockázatról ejtünk szót, fontos tudni, hogy egy befektetési alapnál nincsen garancia a hozamokra, a befektetők, csak a múltbéli hozamokból tájékozódhatnak az esetleges megtérülésre, míg egy bankbetétnél vagy állampapírnál előre lehet tudni, mennyi lesz a kamat.

Az elmúlt hónapok hozamai ugyanakkor korántsem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményre, ami tehát akár negatív is lehet, tehát bukhatunk a befektetésünkön. Nem érdemes tehát abba a befektetésbe tenni a pénzünket, amely mellett a legnagyobb számot látjuk, hiszen nagyon valószínű, hogy abban az alapban már olyan pénzügyi eszközök szerepelnek, amelyeken éppen túladni érdemes, nem pedig vásárolni.

Ha mindenképpen ódzkodunk a kockázatvállalástól, választhatunk olyan pénzpiaci és likviditási alapok kínálatából, amelyek általában rövid lejáratú állampapírokat és bankbetéteket takarnak. Ennek megfelelően jelenleg a hozamuk is igen alacsony. Alacsonyabb kockázatúak az úgynevezett tőkevédett alapok is, amelyek többnyire akkor garantálják a beruházott tőke megőrzését, ha a befektető az indulástól számítva a lejáratig – általában 2-3 évig – az alapban tartja a pénzét.
Ezeknél a megoldásoknál valamivel kockázatosabbak azok a kötvényalapok, amelyek jellenzősen állampapírokat vásárolnak, viszont így garantált a magasabb megtérülés, hiszen a hosszú lejáratú (10–15 éves) állampapírok hozama magasabb.

megtakarított pénzünket érdemes fialtatni és nem a párnacihában tartaniForrás: Photononstop/Photononstop/Charlie Abad

A nagy kedvenc: az ingatlanpiac

Évek óta nagy sláger az ingatlanpiac, a lakások ára hosszú ideje az egekben van, a kiadott ingatlanokon az alapkezelők évente akár 7-10 százalékos hozamot is el tudnak érni. További előnye, hogy nem kell egy ingatlanvásárláshoz elegendő tőkével rendelkeznünk ahhoz, hogy az ingatlanpiaci hozamokból részesedjünk, kisebb összeggel is belevághatunk. Az ilyen alapok teljes vagyonát természetesen nem fektetik teljes egészében ingatlanokba, hiszen az ügyfeleknek bármikor szükségük lehet a pénzükre. Így a befektetések egy részét likvid, azaz könnyen eladható pénzpiaci eszközökbe – állampapírokba, bankbetétekbe – fektetik.

Amire mindig gondoljunk

Örök szabály, hogy ne álljunk egy lábon. Hasznos lehet, ha a pénzünket megosztjuk többféle befektetés között. Ekkor nagyobb esélyünk van arra, hogy lesz olyan, amelyikkel nagyon jól járunk, ami még abban is kárpótolhat bennünket, ha egy másik befektetésünknél esetleg veszteséget kell elszenvednünk. A befektetők mostanában sok pénzügyi cégnél találkozhatnak kombinált megtakarításokkal. Ezek lényege az, hogy a megtakarítás egy részét – általában legalább a felét – valamilyen értékpapírban, kell elhelyezni, a másik felét pedig le lehet kötni bankbetétben.

Azért is megéri ezt a megoldást választani, mert a normál lekötésekhez képest ezekre a betétekre többnyire kiemelkedő kamatot kínálnak a pénzintézetek.

Ha a kombinált megtakarítást választjuk, vizsgáljuk meg alaposan az értékpapírokra vonatkozó feltételeket. Ha szükséges kérjük a pénzintézet szakértőjét, vagy vonjunk be külső segítséget a döntésbe. Mérlegeljük, hogy a saját szempontjaink alapján mennyire kockázatos és rugalmas egy adott befektetést. Fontos azzal is tisztába lennünk, mi az alap devizaneme.

Az, hogy mi forintért, vagy euróért vesszük az alap jegyeit, még nem jelent semmit. Meg kell ilyenkor nézni, hogy milyen devizában vásárol az alap és milyenek az adott devizának a kilátásai a saját vételi devizánkoz képest (persze ettől még megjósolni nem tudjuk, hogy hogyan jövünk ki a befektetés végén).

Mi a jolly-joker?

Ha nagyobb összeget szeretnénk hosszabb távra befektetni érdemes körül néznünk a nem pénzügyi termékek piacán. Ezek a megtakarítások egyre népszerűbbek, hiszen a pénz értékállóságát ezzel a befektetési formával lehet a legbiztonságosabban megőrizni, sőt az értéktárgyak, ingatlanok, nemesfémek az idővel még többet is érnek, mint amikor megvásároljuk őket. A műkincsek, antikvitások vagy akár az ingatlanok is értéktartó befektetések. Vagyontárgyainkat később eladva nyereségre is szert tehetünk, ám a műtárgyak, ékszerek piaca sem garantál biztos hozamot – az „árfolyam" a piac függvénye, karbantartásuk és védelmük pedig költséges is lehet.

Vannak, akik biztosra mennek: történelmi, úgynevezett menekülő befektetés az arany. Aki ugyanis aranyat vásárol, az lényegében egyfajta biztosítást vásárol a hazai és a nemzetközi pénzügyi hullámvölgyekkel szemben. A befektetési célú aranytömbök esetében nem utolsó szempont, hogy adómentesen vásárolhatók. A befektetési portfóliónkon belül érdemes az aranyat hosszú távú (5-15 éves), alacsony kockázatú befektetésként választani.