A magyarok zöme nem bízik a nyugdíjrendszerben

2017.06.28. 17:44

Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a válaszadók 42 százaléka attól tart, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat - olvasható a K&H Bank legfrissebb felmérésében.

Nem állnak túl pozitívan az időskorhoz a magyarok. A megkérdezetteknek mindössze14 százaléka gondolja úgy, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kényelmesen megélne – derül ki a K&H bank biztos jövő indexének első negyedéves eredményeiből.

A bizakodók aránya az előző negyedévhez képest némileg csökkent.

37 százalék arra számít, hogy csak nehezen élne meg a nyugdíjából, 33 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég.

Az állami nyugdíjjal egyáltalán nem számolók aránya is emelkedett. A 2016 azonos időszakában mért 13 százalékról 16 százalékra. Ez az arány a 30-asok körében már 28 százalék.

A nők jóval pesszimistábban értékelik a nyugdíjkérdést, mint a férfiak (57% vs. 42%).

IllusztrációForrás: Suhajda Zoltán - Origo


A felméréséből viszont az is kiderül, hogy csökkent azoknak az aránya, akik a gyerekeik támogatására számítanak majd idős korukban. Az idei első negyedévben ezt a megkérdezettek 30 százaléka tartotta reális forgatókönyvnek, szemben a tavalyi 34 százalékkal.

A megkérdezettek harmada azonban még mindig arra számít, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. 31 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy nem tudja fenntartani majd a lakását, sőt a nők körében már 39 százalék számol ezzel a lehetőséggel.

Ellenben 2017 első negyedévében rekord kevesen gondolták úgy, hogy a megtakarításaik hosszú távon keveset érnek majd: 37 százalék volt az arányuk, szemben az egy évvel ezelőtti 44 százalékkal.

IllusztrációForrás: Thinkstock

 

Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta:

Egyre többen ismerik fel, hogy minél hamarabb el kell kezdeni takarékoskodni ahhoz, hogy valóban gondtalanok legyenek a nyugdíjas évek. A háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac is bővülhet. Az öngondoskodásnak számos lépcsőfoka van, kezdve onnan, hogy a váratlan kiadások ellen cascóval és lakásbiztosítással védekezünk, egészen addig, hogy a nyugdíjas évekre is gondolunk.

A hivatalos statisztikákat idézve Kuruc Péter azt mondta, hogy az idei első negyedévben - a családi adókedvezmény és a közfoglalkoztatottak nélkül számolt - nettó átlagfizetés 197 ezer forint volt, míg 2015 harmadik negyedévében 168 ezer forintot tett ki, tehát másfél év alatt 17,2 százalékos volt a növekedés.

Az öregségi nyugdíj azonban nem követte ezt a növekedést: márciusban átlagosan 124 ezer forint volt, míg 2015 szeptemberében 119 ezer forintot tett ki,

így a 17 százalékos béremelkedéssel párhuzamosan az átlagos öregségi nyugdíj mindössze 4,2 százalékkal nőtt.

 

IllusztrációFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Tehát a nettó jövedelmek és a nyugdíjak között továbbra is van különbség, nem beszélve arról, hogy a bérek sokkal nagyobb sávban oszlanak el, mint a nyugdíjak. Minél magasabb a bére valakinek, annál nagyobb lesz a különbség az utolsó bér és az első nyugdíj értéke között. Ezért kulcsfontosságú a hosszú távú, nyugdíjcélú takarékoskodás.

Kuruc Péter szerint a nyugdíjas korra történő megtakarítások egyik legjobb alternatíváját jelentik az adókedvezménnyel igénybe vehető egyszeri díjas és rendszeres befizetést igénylő nyugdíjbiztosítások.

Egy havi 20 ezer forintos megtakarítás konzervatív 2-3 százalékos hozammal számolva 30 év múlva közel 10 millió forintot eredményezhet.

 Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások díjtartaléka, az ügyfelek által eddig felhalmozott vagyon az idei első negyedév végén közel 1 milliárd forintra rúgott, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A rendszeres díjú nyugdíjbiztosítások esetében pedig az idei első negyedév végén meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Ez éves összevetésben 108 százalékos növekedésnek felel meg.