A brit szigeteken az 1990-es években épült utoljára atomerőmű. Az energiaügyekkel foglalkozó miniszter most egy londoni konferencián megerősítette:
megépítik a Somerset megyében Hinkley Point-nál tervezett atomerőművet a francia EDF kivitelezésében.
Mindez napokkal azután történt, hogy a brit számvevőszék (NAO) „kockázatosnak és drágának" tartotta az építésről szóló megállapodást. A költségek megugrását maga az EDF is megerősítette, miután a Le Monde megszellőztette, hogy az átadás is csúszni fog és a beruházás eredeti költségvetése sem tartható. A 18 milliárd font értékű beruházás várhatóan 1-3 milliárd euró közötti többletforrást igényel, és átadása a tervezettnél két évvel később, 2027-ben lesz.
A kritikusok elsősorban azzal érvelnek, hogy a Hinkley-projekttel a kormány figyelmen kívül hagyja azt a fontos körülményt, hogy
a megújuló energiák bekerülési költsége olcsóbb lett a nukleáris energiáénál.
Indokolatlannak tartják az atomenergiának szánt kormányzati szerepet akkor, amikor a megújulók aránya folyamatosan nő a brit energiaszektorban.
A kormányzat, élükön a miniszterrel, azzal érvel, hogy a Hinkley-erőműre kötött 35 éves időtartamra szóló megállapodás kiszámíthatóságot és árbiztonságot ad majd az elektromos energiára.
A megawattóránként garantált ár 92,50 font lesz (körülbelül 105 euro), ezt a költséget csak az inflációval lehet a megállapodás hatálya alatt módosítani.
Ez az ár ugyanakkor több mint a duplája a jelenlegi nagykereskedelmi árnak, de elemzők szerint még így is igen versenyképes, összehasonlítva más, nem fosszilis hordozóra épülő megoldás költségével. A 60 évnyi üzemidőre tervezett Hinkley-nek tágabb vonatkozásban is lehetnek kedvező gazdasági hatásai, ugyanis a beruházáshoz kapcsolódóan több ezer új munkahely jön létre. Az atomenergiát támogatók oldaláról elhangzik az egyik legfontosabb érv is: ez az energiaforrás sokkal kiszámíthatóbb, mint a szél- és napenergiára épülő termelés.
Az említett számvevőszéki jelentés bírálja a kormányzatot azért is, mert a Hinkley-projekt finanszírozási modellje nehezen átlátható, és szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyja a magánszektor bevonásának lehetőségét. Ez a körülmény a beruházás költségét növeli, mivel minden kockázatot az EDF-nek kell egyedül vállalnia.
Ezen kritikák ellenére az új londoni kormány eltökéltnek látszik:
az atomenergiáról mint a kormányzati elképzelések szerinti energiamix fontos alkotóeleméről nyilatkoznak, amely „megfizethető és megbízható" villamos energiát biztosít.
A miniszter azt is mondta, „konstruktív" megbeszéléseket folytat két másik szereplővel, a Horizon és a NuGen nevű, japán tulajdonú társaságokkal a Wales-be és Cumbria-ba tervezett új reaktorok ügyében. Bár a kivitelezőkkel esetlegesen köthető megállapodások újabb pénzügyi terheket jelentenének – a NuGen annak a Toshiba-nak a tulajdonában van, amely épp összeomlásával fenyegető válságon próbál túljutni.