Kire bízzuk a pénzünket? Mit tudnak a befektetési alapok

2017.06.30. 08:03

Ha van ugyan tőkénk, de nem nagyon értünk a tőzsdei ügyletekhez, jó választás lehet egy befektetési alapra bízni a pénzünket. A befektetési alapok a kisemberek tőkéjét gyűjti össze, hogy az így létrejött vagyont hatékonyan és szakszerűen kezelje.

Gondoljunk csak bele: ha van 100 ezer forintunk, abból nem fogunk tudni egy jól elosztott részvénycsomagot vásárolni, hiszen gyakran egy-egy részvény legkisebb megvásárolható értéke is 10-15 ezer forint körül mozog. Arról nem is beszélve, hogy kisbefektetőként lehet, hogy nem is lenne lehetőségünk, vagy túlságosan sokba kerülne egyes piacokra egyénileg belépni. Ezen kívül költséges is lenne egy ilyen kis csomag összevásárolgatása. Ugyanakkor egy befektetési alap sokezer kisbefektető pénzét összegyűjtve már könnyen tud nagy tételben sokféle részvényt vásárolni. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) szerint

a befalapok története Magyarországon még csak alig több, mint 10 évre tekint vissza, mégis, mára a lakossági megtakarításokon belül 10 százalékos arányt mondhatnak magukénak.

Hova teszik a pénzünket?

Az egyes befektetők részesedését az alapok által kezelt közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, azt az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg. És mivel ez az árfolyam minden nap más és más, befektetőként úgy juthatunk a pénzünkhöz, ha eladjuk a befektetési jegyünket.

A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A zártvégű befektetési alapok jegyeit a futamidő alatt az alapkezelő nem váltja vissza, és nem is bocsát ki újat. A futamidő előre meghatározott. Ezzel szemben a nyíltvégű befektetési alapok esetében a befektetők minimális költséggel, rugalmasan tudják változtatni a befektetésük nagyságát. Ezt a tulajdonságot mindenképp nézzük meg, mikor alapot választunk!

Érdemes alaposan tájékozódni, ha befektetési alapra bízza pénzétForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A döntéshez át kell gondolnunk, hogy milyen hosszú időre tudjuk nélkülözni a pénzt, tehát, milyen futamidőben gondolkodunk. A kötvény, vagy kötvénytúlsúlyos, valamint tőkegarantált alapot hosszabb 3-4 évet meghaladó befektetés esetén válasszunk. Pénzpiaci és ingatlanalapba sem érdemes akkor betenni a pénzünket, ha 2 év múlva szeretnénk kivenni. A részvényalapok részvényekbe fektetnek, ebből adódóan alapvetően magasabb kockázatot hordoznak magukban. A részvénybefektetés egy tipikusan hosszútávra szóló befektetéstípus – így készüljünk fel arra, hogy ezek ajánlott időtávja három, öt, de akár hét, nyolc, vagy tíz év is lehet.

A vegyes alapok meghatározott arányban osztják el a kezelt vagyont kötvények és részvények között. Annak függvényében, hogy mennyit tartalmaz egyikből, illetve a másikból és milyen kockázatos befektetéseket tartalmaz az adott alap megkülönböztetünk óvatos, kiegyensúlyozott és dinamikus vegyes alapokat. Értelem szerűen az óvatos alapok több kötvényt és kevesebb részvényt tartalmaznak, míg

egy dinamikus alap részvénytúlsúlyos; tehát egyre kockázatosabb az adott befektetési alap.

Ha úgy döntünk, hogy nem szeretnénk kockázatot vállalni, így lemondunk a nagyobb hozamról, választhatjuk a tőkevédett alapokat is. A legújabb jogszabály előírja, hogy csak azokat az alapokat lehet tőkegarantáltnak, illetve hozamgarantáltnak nevezni, amelyekre egy bank vállal kezességet. Azok az alapok, amelyek csak befektetési politikájuk (minimális kockázattal járó befektetést választanak) miatt nem tudják elveszteni a tőkét, azokat csak tőke-, illetve hozamvédett alapoknak lehet nevezni. Ezek az alapok a futamidő végén garantálják, hogy ha mást nem, de a betett tőkét visszafizetik a futamidő végén.

Ha nem szeretnénk értékpapírokkal bíbelődni, biztos helyen tartanánk a pénzünket, de szeretnénk hozamot is realizálni, jó választás lehet egy ingatlanalap. A BAMOSZ tájékoztatása szerint

az ingatlanalapok sikerüket nagymértékben annak köszönhetik, hogy meglehetősen stabil, kiszámítható, ugyanakkor kellően magas hozamokat tudtak elérni, köszönhetően az ingatlanpiac eddigi fejlődésének.

Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, és más értékpapírt a rövid lejáratú állampapírok kivételével nem is vásárolhatnak. Az ingatlan alapok inkább hosszú távú befektetésre szolgálnak, és tény, hogy az ingatlanpiac szárnyal, de ha gyorsan pénzhez szeretnénk jutni egy ingatlan adás-vétele még most is jóval hosszabb ideig tart, mint egy értékpapír eladása.

A piacon vannak még árupiaci alapok, amelyek olyan termékekbe fektetnek, mint az olaj, gáz, arany, ezüst, vas, réz, búza, kukorica, kávé, kakaó és így tovább. Fizikálisan nem veszi meg ezeket a termékeket, hanem olyan pénzügyi befektetéseket hajt végre, melyek árfolyam változása az adott termékek árváltozásától függenek. Az árupiaci alapokban komplett portfóliókat kínálnak, de meglehetősen kockázatos befektetések, habár rendelkeznek azzal a pozitív tulajdonsággal, hogy még árfolyam esés után is tudnak profitot termelni.

Az apróbetűre is figyeljünk

Minél kockázatosabb befektetési alapot választunk, annál fontosabb, tudni, hogy aktívan, vagy passzívan kezelt, azaz valamilyen indexkövető alapról van szó. A passzívan kezelt alap azt jelenti, hogy az alapkezelő a stratégiának megfelelően szétszórja (diverzifikálja) a befektetett pénzt, majd a piacra bízza a befektetés teljesítményét.

Az aktívan kezelt alapoknál az alapkezelő megpróbál okosabb lenni a piacnál, aztán hol sikerül neki, hol nem.

Azt azonban tudni kell, hogy egy aktívan kezelt alap sokkal nagyobb költséggel dolgozik egy passzívan kezeltnél, hiszen a sok adás-vétel, az árfolyamok folyamatos követése rengeteg munkát, szakszerű döntéseket igényel az alaptól.

Fontos azzal is tisztába lennünk, hogy az alap milyen devizanemben dolgozik. Ha forintért, vagy euróért vesszük az alap jegyeit, és az alap mondjuk amerikai részvényekbe fektet, a hozam nagyban függ a forint és dollár, vagy az euró és dollár árfolyamától. Ezért elképzelhető az is, hogy az alapunk ugyan hozott mondjuk 5 százalék hozamot, de a dollár gyengült 7 százalékot a vásárló devizánkhoz képest, így 2 százalékos veszteségben zárunk. De ennek ellenkezője is elképzelhető: lehet, hogy a deviza erősödése ellensúlyozza a hozamveszteséget.

A befektetési alapok az elmúlt időszakban elért hozamaikat közzéteszik, de ezek a jövőre nézve nem jelentenek semmiféle ígéretet. Nagy hiba lenne azonban, ha amellett az alap mellett tennénk le a voksunkat, amelyik neve mellett a legnagyobb számot látjuk. Egy csúcson lévő papírt általában eladni érdemes; aki nem választ óvatosan, lehet, hogy épp egy kipukkadni készülő lufiba vásárolja be magát, és szenvedi majd el a azt követő lejtmenetet. A hazai befektetési alapok hozamait érdemes évekre visszamenőleg megtekinteni ( elérhetők a BAMOSZ honlapján).

Ne feledjük, hogy a befektetési alapok által elért hozam után adózni is kell, mindig tájékozódjunk a befektetési alapoknál is pontosan mekkora közteherrel kell majd számolnunk a befektetésünk végén.