Felmondása alatt szabadságáról munkaadója rendelkezik

56931340 - group of multiracial businesspeople with cardboard boxes standing in a line

Ha a munkáltató úgy dönt nincs tovább, az elbocsátáskor még ki nem adott szabadságról is rendelkezni kell. Mi a helyzet, ha még a tavalyi szabadságot sem adták ki, és mit csináljunk, ha már előre elnyaraltuk?

A Munka Törvénykönyve különbséget tesz munkáltatói és munkavállalói felmondás között. Ha a dolgozó a cég elhagyása mellett dönt, felmondási ideje 30 nap, függetlenül attól, hogy mennyire hosszú időt töltött a cégnél.

Alapvetően a felmondási idő egészét le kell dolgozni, kivéve, ha a vezető úgy dönt, hogy szabadságot ad ki.

A ki nem adott szabadság sorsáról tehát a munkaadó dönt. Ha a szabadságot nem adja ki, illetve a munkaviszony megszűnésekor marad ki nem adott szabadság, azt meg kell váltani, tehát az utolsó munkabérrel együtt ki kell fizetni.

Hogyan jár a szabadság a felmondási idő alatt? Forrás: 123rf

Munkáltatói felmondás esetén a rendelkezés már jóval szigorúbb.

Felmentési időt ír elő, ami azt jelenti, hogy a munkaadó köteles kilépő dolgozóját a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. Ez az időszak is a felmondási idő része tehát, de itt szabadság már nem adható ki, hiszen munkavégzési kötelezettség nincs.

A szabadság lényegében a munkaviszony teljes időszakára jár, és mivel a felmondási idő is a munkaviszony része, fő szabályként szabadság jár a felmondási időre is

– mondta az Origo-nak Kéri Ádám, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda üzletágvezető ügyvédje.

Kényes kérdés, hogy mi lesz a szabadsággal abban az esetben, ha a dolgozónak a felmondás másnapján már be sem kell menni munkahelyére. Az ügyvéd úgy véli, hogy nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a felmondási idő azon felére, - amikor a munkavállalónak még dolgoznia kellett volna-, számolni kell-e szabadságot. A törvény ugyanis nevesíti azokat az eseteket, amelyekre a munka alóli mentesítés jár.

Hogyan jár a szabadság a felmondási idő alatt? Forrás: 123rf

„A törvényt azonban kétség esetén a munkavállaló számára kedvező módon kell értelmezni, hiszen a munkavállaló hátrányára történő eltérés fő szabály szerint érvénytelen."- mondta Kéri Ádám.

Mi történik akkor, ha a munkaadó több szabadságot adott ki, mint amennyi a munkavállalónak arányosan járt volna?

A helyzet egyértelmű, hiszen a többletszabadság a munkavállalótól nem követelhető jogszerűen vissza. A szabadságot ugyanis minden esetben a munkáltató adja ki, így saját maga felelős a káráért.

Az ügyvéd ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a szabadságot az esedékesség évében adja ki, és ne gyűjtögesse. Amennyiben ezt nem tartja be, munkaügyi bírsággal vagy munkavállalói felmondással is számolhat.

Fontos, hogy a ki nem adott szabadság a munkaviszony fennállása alatt nem fog elévülni.

A ki nem adott szabadságot ugyanakkor – akármekkora mértékben halmozódik fel – megváltani kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehet jogszerűen. A szabadságmegváltásról pedig a munkavállalót közös megegyezésben sem lehet érvényesen lemondatni bár ez létező gyakorlat.