Globálisan alacsony élelmiszerárak és több kalóriabevitel vár ránk

Mindenből jut az asztalra, csak nem mindenkinek egyformán

Az alapvető élelmiszerek egy főre vetített kereslete lényegében változatlan marad globálisan, de nő a kalória- és fehérjebevitel a következő évtizedben – derül ki többek között abból a jelentésből, amely az OECD országok és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) együttműködésében készült. Összességében így állunk: élelem bőven van, de az elosztása továbbra is gondot okoz.

230 millió metrikus tonnányi gabona áll a silókban, és a többi alapvető élelmiszerből és alapanyagból is bőséges tartalékkal rendelkezik a világ. Ez mérsékli a világpiaci árakat, és arra sem kell számítani, hogy megismétlődik a 2007-2008-as kilengés, amikor egyik pillanatról a másikra okozott sokkot az árak hirtelen megugrása.

A húsok és a tejtermékek iránti kereslet ugyan nőni fog a következő évtizedben, de a termelés minősége is emelkedik, így árrobbanásra itt sem kell számítani.

Nem ugyanannyi kalória áll rendelkezésre, ha kevésbé fejlett országban élünk

A nemzetközi élelmiszerellátás legnagyobb problémája a következő 10 évre szóló előrejelzés szerint továbbra is az ellátás és az elosztás biztonsága lesz. Egyszerűen arról van szó, hogy

hiába áll rendelkezésre a megfelelő mennyiség, ha globálisan még mindig nem tudjuk megoldani, hogy az megfelelő mértékben és összetételben jusson el mindenkihez.

2026-ra egy kevésbé fejlett országban élőnek 2450 kcal, míg a fejlett világ lakosának legalább 3000 kcal áll majd rendelkezésre napi szinten. Ugyanakkor az alultápláltság kérdése jóval összetettebb probléma a megfelelő mennyiség kérdésénél:

A helytelen táplálkozási formák felszámolása már nagyobb kihívás. Ehhez egy változatos, egészséges és tápláló étrend szükséges, a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal."

– mondta José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója.

Mindenből jut az asztalra, csak nem mindenkinek egyformán Forrás: Altoastral

A jelentés párizsi ismertetésekor az is elhangzott: a világ élelmiszerpiacainak stabilitását globális szemlélettel lehet csak megőrizni, elejét véve annak, hogy egyes lokális szereplők váratlan irányváltással a nagy egészre is kiható kilengést okozzanak.

Mindenből többet fogunk termelni, csak nem egyforma mértékben

A növénytermesztésnek és a halászati szektornak is egyaránt jók a növekedési kilátásai, bár ezeknek volumene a mostaninak várhatóan a felére, átlagosan évi 2 százalékra csökken a következő évtizedben. A mezőgazdaságban örvendetes fejlemény, hogy a termelés minőségének javulása lesz a növekedés alapja és csak kis mértékben a művelésbe bevont terület növelése.

A halászatban pedig az akvakultúra előretörése, azaz a tenyésztett hal biztosítja a növekvő fehérjeigény jelentős részét.

Húsból is többet fogunk fogyasztani, bár a növekedés mértéke lassulni fog. Ennek oka, hogy Kína, amely eddig az évi 6 százalékos bővülésért jórészt egymaga felelt, lassított, és helyét más ország húsfogyasztása nem tudja átvenni. A tejtermelés viszont magasabb fokozatba kapcsol: elsősorban India és Pakisztán lesz ennek a motorja. Ezekben az országokban mind a termelés színvonala és hatékonysága, mind a fogyasztás mértéke emelkedik.

A következő 10 évben is növekedni fog a mezőgazdasági termelés Forrás: FAO /Pius Ekpei

A növényi olajok és a cukorfogyasztás emelkedésével együtt, a tejtermékek adják majd az előrejelzés szerinti növekvő kalóriabevitel egy részét is.

A cukor iránti 1 főre vetített igény egyébként a korábbi 5,6 százalékos értéknél jóval nagyobb mértékben, éves szinten 8,1 százalékkal nő az előrejelzés szerint.

Ez kiugrónak magasnak számít a többi élelmiszerrel összevetésben.