Megindult a harc a Holdért

2017.07.22. 17:19

Egyre több nemzet és vállalat tervezi kiaknázni a Hold ásványkincseit, köztük egy, a Földön igen ritka Hélium izotópot. Azonban az emberiség még csak gyerekcipőben jár nem csak az űr meghódítása, hanem az űrre vonatkozó jogalkotás és a felelősségvállalás terén is.

Az űrkutatás alapvető jogi alapja az 1967-es Világűr szerződés, vagyis az Outer Space Treaty, amelyet az ENSZ bécsi székhelyű Világűrirodája kezel. A megállapodás egyik központi tétele, hogy a

Hold és a Naprendszer többi égiteste az „emberiség közös kincse", ezért a kutatásoknak és fejlesztéseknek az egész emberiség és az összes ország jólétét kell szolgálnia, nem vonható egyetlen állam szuverenitása alá sem.

Forrás: Handout/ESA/NASA /AFP

A szerződés továbbá megtiltja, hogy nukleáris és más tömegpusztító fegyvereket helyezzenek el a világűrben, az égitesteket kizárólag békés célokra lehet használni. Az asztronauták az emberiség követeinek tekinthetők, az országok felelősek az űrkutatásokért, illetve az ebből származó károkért. A szerződés a világűr nemzetközi jogi alapkeretét fogalmazza meg, és jelenleg 98 tagja van – köztük Magyarország – valamint 27 aláírója.

Alapvetően létre kell hoznunk egy UNESCO-t a világűrhöz" – nyilatkozta Michelle Hanlon amerikai ügyvéd, utalva ezzel az ENSZ világörökségi egyezményére.

1979-ben fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Hold-egyezményt, amelynek az a lényege, hogy a Föld kőzetlemezeihez hasonlóan senkinek sincs kizárólagos joga kizsákmányolnia a területet, sem az ásványkincseit, sem a korábbi asztronauták által ott hagyott tárgyakat. Egy új, nemzetközi testületnek kellene irányítani a források felhasználását, azonban az egyezményt egyetlen egy olyan nemzet sem írta alá, amely rendelkezik űrprogrammal, vagy tervezi az indítását. Sőt, több ország – például Luxemburg vagy az Egyesült Államok – törvényt fogadott el, amely elismeri az erőforrások feletti tulajdonjogot magánvállalatok számára.

Sok állam és magánvállalkozás is ki akarja aknázni a Hold kincseit, legalább öt nemzet tervez felderítő missziókat az elkövetkezendő évekre. Kína például a Helium-3 nevezetű nem radioaktív izotóp bányászatát szeretné megkezdeni, ugyanis ez a Földön ritkaságnak számít, ugyanakkor nagy szerepe van a nukleáris üzemanyaggyártásban.

Felszáll az Apollo-17Forrás: NASA

2013-ban Kína lett a harmadik ország, amely eljutott a Holdra, és két éven keresztül holdjárója feltárta az égitestet. 2018 év végén szintén fellőnének egy holdszondát, amely már mintákat is hozna vissza a Földre, valamint tervezik, hogy 2030-ra embert is küldenek a Földet kísérő égitestre. India szintén idénre tervezi, hogy eléri a Holdat. Japán, mellett pedig az USA és Oroszország is úgy kalkulál, hogy a jövőben visszatér a Holdra.

Elon Musk SpaceX vállalata még idén két civilt akar felküldeni az űrbe. A következő évben pedig a Google Lunar X Prize díjversenye kínál 30 millió dollárt annak a csapatnak, amelyik sikeresen elindít, landol, valamint beindít egy holdjárót.

A Holdra szálló egységek egyébként sok tárgyat hagytak a felszínen az amerikai zászló mellett: golflabda, élelmiszercsomag, emlékplakett a küldetésben elhunyt asztronauták emlékére. A For All Moonkind nevű szervezet ugyanakkor szeretné megakadályozni a földön kívüli kulturális örökségek kereskedelmi forgalomba hozatalát, ugyanúgy, ahogyan a helyi törvények megakadályozzák a fontos tárgyak kereskedelmét. 

Eugene A. Cernan, az Apollo-17 parancsnoka tiszteleg az amerikai zászlónakForrás: NASA

Képzeljék el, mi lenne, ha Armstrong vizelettasakja visszakerülne. Ezek olyan jogi kérdések, amikre senki nem gondol. Nem akarjuk, hogy robotok visszahozzák ezeket a tárgyakat, majd árulják azokat" – nyilatkozta egy jogi szakértő. Talán az ENSZ Nemzetközi Bírósága lenne illetékes az ilyen típusú viták rendezésében, de nem biztos, hogy az ilyen típusú kulturális vagy kereskedelmi tulajdonnal kapcsolatos peres eljárások valaha is eljutnak ez elé a testület elé.