Oláh Zsanett: Így lehet elősegíteni a helyben maradást

2017.07.21. 10:13

A gazdaságfejlesztés elsődleges célja, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a határon túl működő vállalkozásokat és munkahelyeket teremtsen az ott élők számára - mondta Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetője az Origónak adott interjújában. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának az elnöke arról beszélt, kiemelten fontosak az anyaországtól érkező támogatások a kultúra, az oktatás és – az utóbbi időben – a gazdaságfejlesztés területén.

Miért fontosak a határon túli magyar területek a kereskedőház számára?

Oláh Zsanett: Az elmúlt néhány évben a külgazdaságban és nemzetpolitikában is paradigmaváltás történt. Míg korábban a nemzetpolitika elsősorban a kultúra, a nyelvi jogok és az autonómia témája köré csoportosult, addig mostanra ez kibővült több területtel. Ma már a gazdaságfejlesztés is kiemelt szerepet kap, így válhat lehetővé, hogy olyan források is eljutnak a határon túli magyarokhoz, amelyek a helyben maradásukat, a szülőföldön való boldogulást segíti. Mint határon túli magyarnak számomra is fontos ez a kérdés, így örömmel tettem lépéseket, hogy a Kereskedőház munkájában is jóval nagyobb szerepet kapjon a határon túli magyar vállalkozók támogatása.Munkánk szorosan összekapcsolódik a határon túli gazdaságfejlesztési programokkal is. A Kereskedőház segítségével a piaci visszajelzések alapján tudják felhasználni a támogatásokat, és a megnövekedett kapacitások értékesítésében is tudunk segíteni. A 22 Kárpát-medencei irodánk feladata nem csak az, hogy a magyarországi cégeket segítsék a környező országokban, hanem az is, hogy feltérképezzék a határon túli exportképes vállalkozókat, tényleges piaci lehetőségeket teremtsenek számukra, és fejlesszék az ehhez szükséges képességeiket. Ennek érdekében szerveztünk a határon túl is Export Akadémiákat, de ugyanúgy számos erdélyi, vajdasági vagy felvidéki cég termékeit is kiajánlottuk, vagy vittük őket szakkiállításokra távolabbi országokba.

Oláh Zsanett: A gazdaságfejlesztés elsődleges célja, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a határon túl működő vállalkozásokatForrás: Origo

Milyen a visszhangja a felvidéki magyarság körében a Kereskedőház tevékenységének?

Menyhárt József: Alapvetően jó volt a fogadtatása, jelenleg hét Kereskedőház van a Felvidéken. Ezek az irodák gazdaságélénkítő tevékenységet folytatnak, valamint a határ menti gazdasági kapcsolatokat, a magyar¬-magyar együttműködést erősítik. Tudni kell, hogy Szlovákia déli része egy tudatos elszegényítési politikának az áldozata: a Kereskedőházak megjelenése egyrészt Magyarország felé adnak kapcsolódási pontokat, másrészt a helyi vállalkozásfejlesztésben is kiemelkedő szerepet játszanak. A Magyar Közösség Pártja gazdaságfejlesztő programjában is kiemelt szerepet kaptak a kereskedőházak.

Mennyi vállalkozó fordult meg eddig a felvidéki irodákban?

Oláh Zsanett: Dunaszerdahely, Érsekújvár, Párkány, Ipolyság, Rimaszombat, Kassa és Királyhelmec településeken működnek jelenleg irodáink. Az elmúlt másfél évben több ezer vállalkozó lépett kapcsolatba velünk. Mérföldkőnek számított a márciusban hagyományteremtő jelleggel megszervezett Kárpát-medencei Gazdasági Konferencia és Kiállítás, ahol mintegy 200 kiállító, és több mint 400 szakmai érdeklődő vett részt, akik közül közel 300-an a határon túlról érkeztek. Közel 10 millió eurónyi üzlet kötetett meg a Kárpát-medencében, és ennek háromszorosáról zajlanak most tárgyalások, amelyek közül több mint egymillió euró esetében tőkekihelyezésről beszélhetünk. Nyolc ország 21 kiállításán önálló standdal jelent meg a Kereskedőház a határon túli országokban. Fontos eredménynek tartom, hogy immár nem csak beszélünk a magyar-magyar együttműködésről, hanem teszünk is érte és konkrét eredményeink vannak. Egy székelyföldi vállalkozó már Magyarországon bővít, míg a Felvidéken egy magyar turisztikai cég fogott fejlesztésbe.

Milyen exportképes termékeket tudnak előállítani a felvidéki magyar vállalkozók?

Menyhárt József: Ez régiónként változik. Csallóköz elsősorban mezőgazdaságilag erős, míg Komárom és Párkány között a borászat dominál: jó példa erre Muzsla és környéke. Iparról sajnos nem beszélhetünk ebben a térségben, aminek egyértelműen politikai oka van: a szlovák állami ipari fejlesztések tudatosan elkerülik a magyarok által lakott régiókat.

Menyhárt József: A szlovák állami ipari fejlesztések tudatosan elkerülik a magyarok által lakott régiókat.Forrás: Origo

Egy parlamenten kívüli politikai párt ilyen gazdasági helyzetben és környezetben mit tud ígérni a felvidéki magyaroknak?

Menyhárt József: Az, hogy nem kerültünk be a szlovák törvényhozásba, meglátásom szerint nem azért történt, mert gond lett volna választási programunkkal vagy annak gazdaságpolitikai részével. A helyzet az, hogy a felvidéki magyarság számaránya szinte lehetetlenné teszi, hogy két magyar szavazatokért küzdő párt bejusson a parlamentbe. Az MKP továbbra is erős regionális erőként van jelen a térségben. Megyei szinten és polgármestereink által egyike vagyunk a legerősebb regionális pártoknak Szlovákiában. Csak erős gazdasági lábakon álló közösség tud kulturális, oktatási és nyelvi kérdésekben előrelépést elérni. A korábbi, 2014-ben kiadott gazdaságfejlesztési elképzeléseinket tartalmazó Baross Gábor-tervet felfrissítettük, és azt hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátjuk: így az összes magyarlakta régióban mindenki hozzászólhat a programunkhoz. Aktív, a körülményekre folyamatosan reagáló gazdaságfejlesztési stratégiát dolgozunk ki. Minden egyes régióra külön akciótervet készítünk, mivel a dél-szlovákiai területeket nem lehet egy kaptafára húzni.

A Kereskedőház miben tud segíteni egy ilyen gazdaságfejlesztő program elkészítése során?

Oláh Zsanett: A kárpát-medencei vállalkozások minden országban hasonló problémákkal küzdenek. Minden esetben cégre szabottan meg kell vizsgálni, hogy az adott vállalkozás kompetenciái és termékei alkalmasak-e arra, hogy a külpiacon értékesítsen, pl. vannak-e idegen nyelvű kiadványai, honlapja, jól képzett, több nyelvet beszélő szakemberei. Mindezek alapján lehet megítélni azt, hogy milyen módon tudjuk segíteni az adott céget. Az eddig elvégzett munkánk fontos hozzáadott értéket jelent egy gazdaságfejlesztési program kialakítása során, hiszen így pontosan lehet látni, melyek azok a területek, amelyek fejlesztésre szorulnak, továbbá, hogy mely szektorok mely termékcsoportjaira van a legnagyobb kereslet.

Az MKP helyi polgármesterei mennyire működnek együtt a kereskedőházzal?

Menyhárt József: Élő és aktív a kapcsolat. Több olyan fórum is volt, ahol polgármestereket és vállalkozásokat kapcsolt össze a Kereskedőház. Feltérképeztük, hogy az adott térségben melyek a legsikeresebb vállalkozók, és a Kereskedőház rájuk építve kezdte meg a helyi gazdaságfejlesztő munkáját.

Oláh Zsanett: A határon túli vállalkozások az adott országban adóznak, ott járulnak hozzá a GDP-hez, így az adott országok érdeke is ez a megközelítésű nemzetpolitika. Fontos, hogy az állam felé fel tudjunk mutatni egy versenyképes magyar vállalkozói közösséget, amelyre az önkormányzatok, állami szereplők beszállítóként is számíthatnak; egy-egy fejlesztési projektbe a határon túli vállalkozásokkal együtt a magyarországi székhelyű vállalkozásoknak is tudunk feladatot, megbízást találni.

Menyhárt: A Kereskedőházak olyan felvidéki városokban tevékenykednek, ahol domináns többséget alkot a magyarság,Forrás: Origo

Szlovákia esetében van-e lehetőség arra, hogy a magyar állam egy a vajdaságihoz hasonló léptékű gazdaságfejlesztési programot indítson?

Menyhárt József: Számba vettük ezeket a lehetőségeket, az EU-n belüli Szlovénia esetében már működött egy ilyen fejlesztés. Értelemszerűen ez egy érzékeny terület, de kellő megalapozás után ilyen lépéseket is meg lehet tenni.

A szlovák vállalkozók mennyire érdeklődnek a kereskedőház iránt?

Menyhárt József: A Kereskedőházak olyan felvidéki városokban tevékenykednek, ahol domináns többséget alkot a magyarság, így a szlovák nyelvű vállalkozók megjelenése nem jellemző. A kereskedőházak természetesen rendelkeznek azzal a szakképzettséggel, hogy egy szlovák vállalkozónak is tudnak segíteni, de a legfőbb cél a magyar-magyar kapcsolatok megtalálása. Az asszimilációt nem csak úgy akarjuk megállítani, hogy minél nagyobb kulturális, oktatási önrendelkezést vívunk ki a magyarságnak, hanem arra törekszünk, hogy a gazdaságfejlesztés révén a fiatal nemzedék minél több tagjának legyen stabil munkája: így nem lesz arra kényszerítve, hogy elhagyja a szülőföldjét. Csak akkor marad a fiatal szülőföldjén, ha ott boldogulni tud.

Oláh Zsanett: A gazdaságfejlesztés elsődleges célja, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a határon túl működő vállalkozásokat és munkahelyeket teremtsen az ott élők számára. Így előfordulhat, hogy egy szlovák nemzetiségű vállalkozás is, aki többségében magyarokat foglalkoztat, kap támogatást. A munkahelyteremtést én legalább olyan fontosnak gondolom, csak a tartós foglalkoztatottság révén lehet elősegíteni a helyben maradást.

Hogyan viszonyul a szlovák politika a kereskedőházak tevékenységéhez?

Menyhárt József: Ha akarták volna, akkor jogilag már ellehetetlenítették volna a tevékenységüket: egyelőre nem tudunk arról, hogy lennének ilyen tervek.

Oláh Zsanett: Az irodákat üzemeltető partnereink Szlovákiában bejegyzett vállalkozások, akik egy velünk kötött együttműködési megállapodás keretében végzik e tevékenységet.
Hogyan lehet támogatást adni a az elszegényített magyar lakta régiókban élők számára?

Menyhárt József: Csak kemény munkával tudunk előrelépni, fel kell kutatnunk azokat a lehetőségeket, amelyekkel megoldást találhatunk az egyes régiókban meglévő hiányosságokra. A felvidéki félmilliós magyarság jogosan várja el a szlovák államtól, hogy befizetett adóiból ebbe a régióba is jusson vissza megfelelő mennyiségű forrás. Sajnos egyelőre csak ígéretek vannak a déli régió kormányzati fejlesztésével kapcsolatban; láthatóan az északi területek támogatása a prioritás. Éppen ezért kiemelten fontosak az anyaországtól érkező támogatások a kultúra, az oktatás és – az utóbbi időben – a gazdaságfejlesztés területén. Azzal, hogy az MKP a Magyar Kormány stratégiai partnere, lehetőségünk van arra, hogy a magyar közösség számára leginkább fontos területeket fejlesszük; mindezt pedig úgy kell megvalósítani, hogy figyelembe vesszük az egyes régiók sajátosságait.

Oláh Zsanett: A piac nem ismeri a politikátForrás: Origo

Mikor lesz végre magyar egység a Felvidéken?

Menyhárt József: Ezt az idő mutatja meg. Az elmúlt időszak politikai megosztottsága nagyon sok viszályt szült és kivéreztette a felvidéki magyarság hatékony érdekképviseletét. Tudom, hogy kialakulóban van az az új nemzedék, amely képes a politikai acsarkodás korszakán átlépni, és szakmai programok mentén cselekedni. Hét év szétszakítottság után nem könnyű egyik napról a másikra betemetni az árkokat. Nem kell összeborulni: dolgozni kell magunkon – magunkért! Idén megyei, míg jövőre önkormányzati választások lesznek: az MKP erős, dolgos csapattal készül a felvidéki magyarság hatékony megyei képviseletére.

Oláh Zsanett: A piac nem ismeri a politikát, vagyis ha az MKP-val közösen megvalósított programnak köszönhetően egy versenyképes vállalkozói kör alakul ki, amely mind a belföldi, mind a külföldi piacon megállja a helyét, az egy erős gazdasági erőt jelent.