Már ötven napja tart a katari válság

2017.07.24. 15:32

Június eleje óta kitart Katar azok ellenére, hogy a szomszédos országok blokád alá vonták. Azonban úgy tűnik az enyhülő követelésekből és a katari emír szavaiból, hogy hamarosan megszülethet az egyezség az Öböl menti országok körében. Kulcsfontosságú lesz, hogy mikor nyitják meg a Katarba vezető egyetlen szárazföldi határt.

Június 5-én, vagyis 50 napja négy arab ország (Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom), valamint több környező nemzet (Jemen, Líbia és a Maldív-szigetek) megszakította a diplomáciai kapcsolatot Katarral

Ezt azért tették, mert állításuk szerint Katar támogatja a terrorizmust, és beavatkozik más országok belpolitikájába.  A diplomáciai kapcsolatok megszakítása után azonban súlyosabb lépések is következtek. Szaúd-Arábia lezárta a Katarba vezető egyetlen szárazföldi határátkelőt, 

ezzel blokád alá került az ország.  Emiatt a katari import jelentősen visszaesett, hiszen az arab nemzet csak a nagyon drága légi szállítmányozásra, illetve a lassú kikötői behozatalra támaszkodhat. A dolgot nehezíti, hogy több nemzet a légterét is lezárta a katari fenségjelzésű gépek elől, így azok csak hatalmas kerülővel juthatnak el eredeti céljukhoz.

Kérdés, meddig tart az embargóForrás: Picture-Alliance/AFP/Jürgen Effner

Ezek a szankciók olyan extrém lépésekre kényszerítették Katart, mint például a tehenek reptetése Budapesten keresztül Qatar Airways gépekkel. Azonban bizonyos árucikkek hiányát nem tudja maradéktalanul pótolni az ország, azok ellenére sem, hogy a katari pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ország remekül megvan az embargó ellenére is, az élelmiszerkészletek egy évre elegendőek, míg a pénzügyi infrastruktúra stabil lábakon áll. 

Azonban hiába a viszonylagos stabilitás és a magabiztos katari nyilatkozatok, a gazdasági hatásokon túlmutatnak a szociális feszültségek is. Az embargó családokat szakított szét, többen vállaltak szomszédos országokban munkát, akik így emiatt egyik napról a másikra maradtak állás nélkül.
Mind az áruforgalom megindulására, mind a családok újraegyesítésére azonos a megoldás: 

a szárazföldi határ megnyitása. 

Az arab országok június 23-án egy olyan, 13 követelésből álló listát nyújtottak át Katarnak, amelynek a feltételei teljesíthetetlenek. Mivel Dohában nem engedtek a nyomásnak, és nem reagáltak ezekre a fenyegetésekre, a 13 pontból álló ultimátumot lefelezték hat alapelvre az embargót hirdető országok.

Katar a külpolitikai színtéren nem tétlenkedett, együttműködési megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amelyben azt rögzítik, hogy fokozzák a terrorizmus elleni küzdelmet. Az enyhülő követelések, valamint az élelmiszerhiány és a szociális feszültség miatt közel 50 nap után a katari emír is nyilatkozott az embargóval kapcsolatban.

Rex Tillerson amerikai és Muhammad bin Abdul Rahman ász-Száni sejk, katari külügyminiszter terrorizmusellenes együttműködési megállapodást ír alá Dohában július 11-énForrás: MTI/AP/Amerikai külügyminisztérium/Alexander W. Riedel

Tamím bin Hamad ász-Száni kijelentette, 

kész tárgyalni a szomszédos országokkal, hogy rendezzék a helyzetet.  A sejk kérése, hogy az embergót elrendelő országok tartsák tiszteletben Katar szuverenitását.

Az emír hangoztatta, hogy Katar könyörtelen és kompromisszumok nélküli küzdelmet folytat a terrorizmus ellen, és ezt a nemzetközi közösség is elismeri. Az ország vezetőjének – a már említett okok miatt – a legfontosabb célja, hogy a szárazföldi blokád megszűnjön. 

Eljött az idő, hogy megkíméljük népeinket a különböző kormányok közötti politikai nézeteltérésektől - mondta Tamím bin Hamad ász-Száni. 

A nyilatkozatot sokan üdvözölték. Az aljazeera.com szerint az Egyesült Királyságban örülnek, hogy az emír nyitott a békekötésre, és mielőbbi tárgyalásokat sürget az Európai Unió is. 

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Kuvaitban tárgyalt az uralkodóval, Szabáh el-Ahmad el-Dzsábir al-Szabáh sejkkel. Kuvait szerepe azért fontos, mert közvetítőként vesz részt a megoldási folyamatban.

Vasárnapi nyilatkozatában Mogherini minden egyes érintettet arra szólított fel, hogy állapodjanak meg a viszály mielőbbi rendezéséhez szükséges, világos elvekben  és a tárgyalások menetrendjében.

Federica Mogherini (balra) a kuvaiti sejkkel tárgyalForrás: AFP/Ho

Nemcsak az unió képviselői voltak jelen Kuvaitban, az országba látogatott Recep Tayyip Erdogan török államfő is, aki aztán továbbutazott Katarba. Törökország egyértelmű szövetségese az államnak, még katonai támaszpontot is működtetnek Katarban. Korábban Erdogan kiállt Katar mellett, akkor azt mondta, hogy ellentétes a nemzetközi joggal az ultimátum

A katari válság már 50 napja tart, és úgy tűnik, hogy az embargó feloldása egyre közelebb van. A megoldás nem csak Katar érdeke, az Arab-öböl országainak gazdasága is megszenvedte ezt az időszakot.  Korábban a katari pénzügyminiszter azt mondta, hogy ha Katar bukik egy dollárt, akkor a környező országok ugyanúgy buknak

Azonban a sikerhez Katarnak el kell fogadnia a blokádot emelő országok követeléseit. Ennek értelmében Katarnak ki kell állnia a terrorizmus és a szélsőségek elleni küzdelemben, le kell mondania a feszültségkeltésről, valamint az erőszakra történő felhívásról, illetve teljesítenie kell az Öböl menti Együttműködési Tanács határozatait. Emellett Katarnak tartózkodnia kell más országok belügyeibe való beavatkozástól és 

a szélsőséges csoportok támogatásától is.