A pénzügyi cégekre kiszabott amerikai bírságok mértéke nemrég elérte a 150 milliárd dolláros szintet. Ráadásul ezek csak azok a bírságok, melyek a 2008-as válsággal összefüggő tevékenységekre vonatkoznak, és a folyamatnak még nincs vége.

Miközben a pénzügyi vállalatok jelentős részben talpra álltak a 2008-as válságot követően, a krízis alapvetően formálta át a gazdasági környeztet és a piacokat, a politikai hatásokat pedig még ma is érezhetjük – írja a Financial Times.

Mindazonáltal a bankok felelősségre vonása továbbra sem ért véget.

A pénzügyi cégek felelősségének kérdése ráadásul egyébként is kényes téma, mivel a globális közvélemény erőteljes felháborodással fogadta, hogy az eddig kiszabott bírságok mellett szinte alig indultak büntetőjogi eljárások.

Ebben az évben egyébként három olyan eset is volt, amikor európai bankok több milliárd dolláros bírságban állapodtak meg az amerikai hatóságokkal – beleértve a brit RBS 5,5 milliárd dolláros megegyezését a múlt hónapban.

Messze még a vége

Érdekesség, hogy a 150 milliárdos teljes összeg nagyjából harmadát egyetlen pénzintézet,

a Bank of America fizette ki 56 milliárd dollárral. A második legnagyobb összeget (27 milliárd dollárt) a JPMorgan Chase fizette. Az 150 milliárdos összesítésnek a jelentős része (89,1 milliárd) olyan megállapodásokból származott, melynek előzményeként egy pénzintézetet azzal vádoltak, félrevezette az ügyfeleit a jelzálogalapú értékpapírokkal folytatott kereskedés során.

Még nincs vége az elszámoltatásnak, de sokaknak ez is kevésForrás: AFP/Getty Images/Stan Honda

A bírságolási folyamat azonban még nem ért véget,

vagyis a 150 milliárd valószínűleg nem a végösszeg lesz. A Barclays például továbbra is harcol az amerikai hatóságokkal, mivel az Igazságügyi Minisztérium szerint a brit pénzintézet szintén félrevezette az ügyfeleit a válság idején.

Amellett, hogy a Boston Consulting adatai szerint az Egyesült Államokban 2007 és 2016 vége között mindösszesen 321 milliárd dollárt fizettek be különböző – nemcsak a válsághoz köthető – bírságokon és jogi megállapodásokon keresztül a bankok, a várakozások szerint Európa ás Ázsia is fel fog zárkózni a közeljövőben.

Kétes szigor

Felmerül azonban a kérdés, hogy miért nem lehet eljárást folytatni azon bankvezetők ellen, akik a válság során vezették a pénzintézeteket. Egyes szabályozók szerint az a probléma, hogy rendkívül nehéz bebizonyítani a bűnösségüket, míg mások azt is hozzáteszik, az amerikai hatóságok nem igazán akartak olyan eljárásokat indítani, melyek során nem voltak biztosak a győzelmükben.

Arról persze lehet vitatkozni, hogy az eddig kiszabott bírságok túl magasak vagy túl alacsonyak-e. Ami azonban jól látszik, hogy sokak – valószínűleg a közvélemény többsége – szemében a bankok és a hitelminősítők felelősségre vonása vagy nem volt túl szigorú, vagy csak arról volt szó, hogy a hatóságok megtették azt, ami kötelező volt. Ezt támasztja alá, hogy a kormányzati mentőcsomagokat felügyelő amerikai ügynökség, a Sigtarp főfelügyelője szerint

az Igazságügyi Minisztériumnak ki kellene lépnie a komfortzónájából, és hajlandóságot kellene mutatnia arra is, hogy konkrét bizonyítékokkal lássa el a bíróságokat.