Dolgozni akarunk nyugdíj mellett

A magyar munkavállalók többsége a nyugdíjas évei alatt is aktív maradna, ám a valóságban csak keveseknek adatik meg a fokozatos visszavonulás lehetősége – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából.

A felmérés eredménye szerint a magyar munkavállalóknak csak 35 százaléka akarja a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal abbahagyni a munkát. Valamivel kevesebben, 31 százalékuk más formában, például részmunkaidőben, vagy megbízási szerződéssel szeretne továbbra is dolgozni, de csak egy ideig. Sokan egyáltalán nem hagynák abba a munkát, 19 százalékuk részmunkaidőben, 7 százalékuk azonban ugyanúgy, mint annak előtte.

Az időskori munkavállalás lehetőségei viszont a legtöbb munkahelyen még korlátozottak Magyarországon. Tízből három dolgozónak semmiféle lehetősége nincs lépcsőzetesen nyugdíjba vonulni, további 17 százalék pedig nem tudja, van-e egyáltalán ilyen lehetőség.

Akik előtt nyitva áll ez az út, azoknak a 26 százaléka részmunkaidőben tevékenykedhetne korábbi munkahelyén, 17 százalékuknak nyílna lehetősége időseknek megfelelő állás betöltésére, a nyugdíjkorhatár elérése után pedig csak 13 százalék dolgozhatna tovább változatlan formában. Átképzésre 13 százaléknak lenne lehetősége, egészségügyi ellátást 10, pénzügyi tanácsadást pedig 8 százalékuk igényelhetne a munkáltatójától.

A munka mellett más tényezők is szűkíthetik a lehetőségeket: a felmérés szerint a magyar nyugdíjasok 33 százaléka a tervezettnél hamarabb volt kénytelen nyugdíjba menni, melynek oka az esetek többségében a megromlott egészségi állapot (30 százalék) és a munkanélküliség (24 százalék). A magyarok átlagosan 65 évesen szeretnének nyugdíjba menni, és még 15 évet terveznek nyugdíjasként élni: ez összhangban áll a szabályozás 2010-es változásával, amely szerint a nyugdíjkorhatárt 2022-ig lépcsőzetesen megemelik 65 évre a korábbi 62,5-ről.

Nyugdíjas munkavállaló Forrás: Mint Images/© Mint Images/Mint Images

Nem véletlen, hogy komolyan foglalkoznak az emberek a nyugdíj melletti munka gondolatával: a magyarok 74 százaléka úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre. Az összes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve „csak" 50 százalékos a pesszimisták, viszont a magyarnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya.

A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik előteremteni. A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe és jóval kisebb az államé. A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látszik, hogy a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól.

A magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése arról, hogy boldogul majd nyugdíjasként, 42 százalék viszont azt vallotta, hogy fogalma sincs erről.

A magyarok negyede tesz félre rendszeresen idős korára, 12 százaléknak viszont saját bevallása szerint eddig sem és ezután sem lesz ilyen célú megtakarítása. A rendszeres megtakarítással rendelkezők 65 százaléka pontosan tudja, eddig mekkora összeget gyűjtött össze, ám csak negyedük biztos abban, hogy előrelátásuk meghozza majd az eredményét. A magyar munkavállalók 54 százaléka rendelkezik nyugdíjstratégiával, szemben az 58 százalékos nemzetközi átlaggal. Ennek ellenére mindössze hat százalékukat hívhatjuk nyugdíjstratégának, akinek van írásbeli nyugdíjterve. Ez messze elmarad a nemzetközi átlagtól (14 százalék), ami már önmagában is nagyon alacsony.