Nem nőtt a termelékenység az uniós támogatás dacára

Architects meeting at computer in office.

A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás érkezett Magyarországra, melyek egyik fő kedvezményezettje a kkv-szektor volt - derül ki a jegybank szakembereinek tanulmányából, amelyet a portfolio.hu közölt. A forrásokat a vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre használták fel, ám azok azonban nem javították a vállalatok termelékenységét.

A 2007 és 2015 közötti időszakban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás - ebből mintegy 1789 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Fejlesztés Operatív Programok keretében - érkezett a magyar vállalkozásokhoz. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan több, mint a GDP fél százalékát tették ki az ilyen jellegű unióss támogatások.

A támogatások kétharmada jutott a mikro-, kis- és középvállalatoknak (kkv), amelyek a leginkább ráutaltak a hazai pénzügyi közvetítőkre.

A kedvezményezett mikrovállalkozások külső forrásainak átlagosan 63 százaléka származik uniós támogatásból, de 37 százalékuknál az uniós források aránya a 80 százalékot is meghaladja.

De hogyan hasznosult mindez? A kutatás eredményei szerint a gazdaságfejlesztési, vissza nem térítendő források szignifikáns pozitív hatást gyakoroltak a foglalkoztatotti létszámra, az árbevételre, a bruttó hozzáadott értékre, és egyes esetekben az üzemi eredményre is. Figyelembe véve, hogy az átlagos támogatási összeg körülbelül 18 millió forint volt, a hatás jelentős mértékű.

A létszám volt a fontos Forrás: Science Photo Library/CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Caia Image / Science Photo Libra

A foglalkoztatotti létszám a vizsgált időhorizonton végig két fővel magasabb a támogatás hatására. A hozzáadott érték növekedése a teljes vizsgált időhorizonton szignifikáns, több mint 10 millió forint éves szinten. A reál üzemi eredményre a támogatásnak ennél mérsékeltebb, de lényegileg szintén végig pozitív. A reál árbevétel növekedése a forráshoz jutást követő legalább öt évig szintén pozitív, átlagosan 40-50 millió forint.

A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására. Az uniós forrásokat alapvetően kapacitásbővítésre, nem pedig hatékonyságnövelésre használták fel a vállalatok.

Ez összeegyeztethető azzal, hogy a támogatási programok egyik fő célja a foglalkoztatás bővítése volt. Emellett, mivel eleve a termelékenyebb vállalatok kapnak támogatást, az ilyen cégek gyorsabb növekedési üteme (a kevésbé produktív vállalatokhoz képest) így is az aggregált termelékenység javulását eredményezheti.