A pénzügyi piacok akár devizaháborúra is készülhetnek a dollár és az euró között, amennyiben az Egyesült Államok és az eurózóna jegybankjai nem tudják megfelelően összehangolni a politikájukat.

Ahogy a világ kezd egyre inkább kikerülni az alacsony kamatok által meghatározott környezetből, különösen fontos, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) összehangolja a politikáját – mondta a CNBC-nek Albert Gallo, az Algebris Investments stratégája. Ellenkező esetben ugyanis kitörhet a devizaháború a dollár és az euró között.

Miközben fokozatosan csökkennek a jegybanki ösztönzések, a központi banki mérlegek leépítése rendkívül nehéz feladat. Amennyiben a Fed és az EKB ezt nem tudja összehangolt módon levezényelni a folyamatot, abból komoly nehézségek lehetnek a devizapiacon – mondta Gallo. Hozzátette, jó példa erre, amit az elmúlt néhány hét során láthattunk. Az euró ugyanis gyors felértékelődést mutatott, miután a Fed lazább hangot ütött meg. Az európai deviza izmosodása azonban rosszul érinti az euróövezet exportját, és végső soron arra kényszerítheti az EKB-t, hogy újra lazítsa a monetáris politikáját.

Elkerülhető a háború?Forrás: 123rf.com

Nem véletlen, hogy az EKB legutóbbi ülésének jegyzőkönyvéből is kiderült, a tagok aggódnak az euró árfolyamának potenciális túlfutása miatt.

Az erős euró azt jelenti, hogy a kontinens termékei megdrágulnak a régión kívüli országok fogyasztói számára, aminek világszerte lehetnek inflációs következményei is.

Egy esetleges devizaháború pedig azt eredményezné, hogy a két nagy jegybank egyaránt óvakodna attól, hogy megtegye az első lépést, vagyis az eszközvásárlási programból való kilépés igencsak nehéz feladat lenne – fűzi hozzá a szakértő. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a befektetők, a döntéshozók, valamint a világgazdaság az elmúlt évek során egyaránt hozzászoktak az alacsony kamatokhoz.

Az összecsapás esélyei

Devizaháborúról alapvetően akkor beszélhetünk, ha egy ország, vagy országok egy csoportja, úgy kíván magának előnyt szerezni, hogy tudatosan leértékeli a fizetőeszközét más devizákkal szemben. Jelen esetben az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az euró és a dollár közti összecsapást az válthatja ki, ha a Fed hirtelen sokkal lazább politikára vált – vagyis elhalasztja a tervezett kamatemeléseket, gyengítve ezzel a dollárt.

Ez Gallo szerint azért lehet reális forgatókönyv, mert sokan aggódnak, a Donald Trump által beharangozott gazdaságélénkítő intézkedések nem lesznek elég hatékonyak. A probléma viszont az, hogy kérdéses, a Fed kezében van-e még annyi muníció (készpénztartalék), hogy elkerülje a következő recessziót.

A US Dollar Index határidős jegyzéseForrás: Investing.com

Ráadásul mára a piacok is elkezdtek pesszimista hangot megütni a dollárral szemben. Miután a Fed júliusban az egy hónappal korábbi kommunikációhoz képest erőteljesebben hangsúlyozta a 2 százalék alatti inflációt, a befektetők mindezt lazább hangvételként értelmezték, a dollár pedig gyengült. Pénteken a dollár index nagyjából 4,6 százalékkal volt alacsonyabb szinten a novemberi, választások idején tapasztaltnál.

A múlt héten közzétett Fed jegyzőkönyv szintén fokozta ezt a hangulatot, mivel kiderült, a döntéshozók megosztottak voltak a kamatemelési pályával kapcsolatban.

Túlzott félelmek?

Mindazonáltal nem mindenki retteg a devizaháborútól. A JPMorgan Asset Management elemzője, Nick Gartside szerint ugyanis ezek a félelmek eltúlzottak. A szakértő hangsúlyozta,

még nagyon az elején vagyunk a Trump adminisztrációnak, az amerikai gazdaság pedig erős.

Ezt támasztja alá, hogy a legutóbb közzétett amerikai munkaerő-piaci adatok lenyomták a várakozásokat. A mezőgazdaságon kívül ugyanis 209 ezer új munkahely keletkezett júliusban, szemben az elemzők által várt 183 ezerrel. Mi több, a júniusi foglalkoztatási adatokat is felfelé módosították.

A jegybankokon múlhat a devizapiac jövőjeForrás: AFP/Chip Somodevilla

Nem mellékesen az elemző úgy látja, elég jó a kommunikáció a Fed és az eurójegybank között, ami szintén csökkentheti egy esetleges devizaháború esélyeit.

Jóllehet a nyílt összecsapás talán elkerülhető, a jegybanki élénkítések leépítése kétségkívül rendkívül nehéz feladat. A központi bankok ugyanis hosszú éveken át pumpálták az olcsó tőkét a piacokra, és már önmagában a felhalmozott állampapírok puszta volumene is komoly fejtörést okozhat. A Financial Times adatai szerint ugyanis a világ hat vezető jegybankja összesen 15 ezer milliárd dollárnyi eszközt tart, amelyből több mint 9 ezer milliárd dollár állampapír.