A modern graffiti lehet a közeljövő kedvenc befektetése

dekoráció fal város street art
A Neopaint egyik tűzfali dekorációs munkája Budapesten
Vágólapra másolva!
Néhány száz dolláros beruházásból akár félmillió dolláros hasznot is hozhatnak a street art művek, és ez már a befektetők figyelmét is felkeltette. A nagy pénzek kaszálására nem is kell sokat várni: egy 60-70 ezer forint értékű bevásárlás, akár egy évtized alatt megtöbbszöröződhet. Volt már rá példa ugyanis, hogy ez a szerényebb összeg tíz év múlva félmillió dollárt fialt, a közel kétezerszeres megtérülés pedig rossznak semmiképp sem nevezhető. A 'street art' sokkal szalonképesebb kifejezés a graffitinél, olyannyira, hogy egyes helyeken már célzottan kérnek fel ilyen vonalon mozgó művészeket alkotások készítésére. Magyarországon még gyerekcipőben jár a művészetkereskedelem új fajtája, inkább a városi dekorációs művészet terjed.
Vágólapra másolva!

A brit Steve Lazarides többek között azzal szerzett magának hírnevet, hogy az ismert utcaművészt és filmest, Banksyt gazdasági szempontból is értelmezhetővé tette a művészetkereskedelem számára. De nem csak az egyébként álnevet használó művész felkarolása, hanem a korábban perifériális, lesajnált, és gyakran a graffitivel, ezen keresztül pedig a vandalizmussal azonosított street art polgárjogának kivívása is részben az ő nevéhez fűződik. Most saját galériát működtet Londonban, amely kifejezetten street art alkotásokkal foglalkozik. A street art pedig hatalmas üzletté fejlődött, igaz, Magyarország még éppen csak kóstolgatja.

Grafitti, street art, városdíszítő festészet

Amikor Didier Jaba Mathieu-t, egy kolumbiai származású, több országban meghívásra dolgozó és önállóan kiállító graffitiművészt a háttérről és a történeti előzményekről kérdezték, azt mondta: a graffiti már az 1970-es években trend volt, és az is marad. Bár a graffiti és a street art között nem lehet egyenlőségjelet tenni, kétségtelen, hogy a határvonal meglehetősen elmosódott.

– fejtegeti Mathieu.

Graffiti: sokáig vandál cselekedetnek tekintették Forrás: Blockwatch

Igaz, a street art kifejezésnek nem mindenki örült, de az arculatváltásnak köszönhetően

a hagyományos művészet-értékesítési formák és színterek számára is megragadhatóvá váltak azok az alkotások és alkotóik, melyek sokáig a periférián helyezkedtek el.


Sok graffiti kedvelő ezért tart is attól, a művészettel közvetített üzenetet is befolyásolhatja az: mostantól rideg közgazdasági szemlélettel is tekintenek számos, műfajából eredően nem ezért készült alkotást. Igaz, sok konvencionális formában alkotó művész sem ezért, vagy nem csak ezért dolgozik.

Mi a street art?

Az Origo utánajárt a kérdésnek. A kézzel festett reklámozással, dekorációs és városdíszítő festészettel dolgozó Neopaint csoporttól Jankovits Barnabás azt mondta, a graffitiből indult street art lényegében egyetlen művész, vagy legfeljebb két-három főből álló csoporthoz köthető, és félillegális alkotást jelent, amely persze utána legalizálódhat. Ennek során a művész nem csak festményt, hanem posztert, vagy más munkát is elhelyezhet egy nagyobb falon vagy közterületen, de fontos, hogy itt a saját stílusában dolgozzon. A városdíszítéssel foglalkozók ettől eltérő koncepció mentén, a megrendelő elvárásainak megfelelően, bár saját terveik alapján dolgoznak, és az épített környezet jellegével hozzák összhangba munkáikat.

Az biztos, hogy míg régebben legfeljebb megtűrt jelenségnek számított az utcai képzőművészek tevékenysége, addig manapság épületberuházók, megrendelők is felismerik annak pénzre is mind jobban konvertálható értékét.

– érzékeltette egy interjúban a változásokat Lazarides.

Magyarországon is mind gyakrabban találkozni, elsősorban nagyvárosi környezetben létrehozott alkotásokkal. Ezek jelentős része megrendelésre készül: mind nagyobb az érdeklődés a lokális sajátosságokkal vagy akár a helytörténettel összefüggésbe hozott művészeti munkák iránt.

– mondta az Origonak Jankovits.

A Neopaint egyik tűzfali dekorációs munkája Budapesten Forrás: Neopaint

Vandalizmus volt, most több millió dolláros üzlet

Míg napjainkban már tudatosan keresik a befektetők annak lehetőségeit, hogyan tudnának együtt dolgozni az alkotókkal, addig korábban az volt a jellemző, hogy a mű korábban elkészült és csak utána értékelték fel azt. A sokszor a művésznek csak az anyagköltségbe kerülő alkotását, nem egyszer évekkel később távolították el, például tűzfalról, amikor egy műkedvelő megvette azt. Emlékezetes, hogy

Banksy „Lány léggömbbel" című munkája 79.000 fontért (több mint 25 millió forint) kelt el egy aukción.

Azoknak a londoni épületeknek az ingatlan- illetve lakásárai pedig, amelyek ikonikus alkotások hordozói, kimutatható emelkedést produkáltak a művészek munkájának köszönhetően.

Egy Banksy-alkotás a londoni francia nagykövetséggel szemben Forrás: Carl Court | Getty Images

Persze a galéria mint a művészetbemutatás és a műkereskedelem egyik hagyományos színtere, a street artosokat is némileg más jellegű alkotótevékenység irányába tereli. Az is önmagában

millió dolláros üzletté nőtte ki magát, hogy a galériákban is bemutatkozó utcaművészek nem mindig önálló alkotásokat,

hanem a korábbi művekhez készített vázlataikat, a kivitelezésnél használt eszközeiket, sőt az elkészült alkotásokról készített fényképeket kínálják megvételre a művészetkedvelő közönségnek.

Magyarországon viszont még nem beszélhetünk a londonihoz hasonló művészetkereskedelemről a street art vonatkozásában. Jankovits szerint, hiába van jelen a graffiti és a falfestészet az 1960-70-es évek óta nálunk is,

manapság is inkább a dekorációs festészet kap figyelmet.


Ez viszont egy, az előzetes tervek alapján, megállapodás szerinti áron kivitelezett megbízást jelent. A fővároson kívül Kazincbarcikán volt komolyabb kezdeményezés: a szürke panelekkel zsúfolt város alkalmas terepe lenne a városdíszítésnek, ám ott munkák készítése helyett elsősorban rendezvényeket szerveznek a témában.

Az utcáról jöttek

Bansky lett az arca annak a sokmillió dolláros piacnak, amely sok graffitiművészt abba az irányba terelt, hogy belássa: üzenet és szellemiség ide vagy oda,

műveik bizony sokat érhetnek a pénzzel is rendelkező, hozzáértő műkedvelőknek.

De arra is van több példa, hogy az utcaművészből később elismert, fősodorba bekerülő kortárs alkotó lett, vagy halála után vált népszerűvé a művészetvásárlók körében: a különleges társadalmi érzékenységű Jean-Michel Basquiat – akit Andy Warhol zseninek nevezett – Manhattan lepusztult részein készítette grafittijeit az 1970-1980-as években. Most – jóval halála után –

egyik festményét rekordáron, majdnem 111 millió dollárért értékesítették a Sotheby's New York-i aukcióján.

Üzenet és szellemiség, de egyúttal egyre nagyobb üzlet is Forrás: Designfather

Azt, hogy a falak és közterek, illetve járművek díszítéséből komoly üzlet is lehet, csak az utóbbi két-három évtized hozta el. Nálunk ez egyelőre várat magára: előfordul, hogy egy-egy függetlenként ismertséget szerző street artos alkotót egy megrendelő felkér valamilyen bérmunka elkészítésére, ám annak nincs kialakult gyakorlata, hogy street artos művekkel is kereskedjenek nálunk.

– mondja Jankovits.

Az mindenesetre látszik: egyes országokban komolyan érdeklődnek a kortárs street artosok munkái iránt. Az elenyésző költséggel létrejövő alkotások egyúttal jól hozó befektetések ígéretét is magukban hordozzák.