Kemény menet lesz jövőre az adóvita

2017.09.07. 13:44

Átformálják az adóeljárások és adóperek menetét a jövő év január 1-jétől várhatóan életbe lépő új jogszabályok. A módosítások egy része vállalkozásbarát, de több olyan csapdát is rejtenek, amelyek kifejezetten hátrányosan érinthetik az adózók érdekeit - derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából.

Az adóeljárások jelenlegi rendszerében az adózónak számos lehetősége nyílik, hogy védekezését előterjessze. Az adóhatóság jegyzőkönyvével szemben előadott észrevételében, a határozattal szembeni fellebbezésben, majd végső soron a jogerős határozattal szembeni bírósági keresetben az adózó többé-kevésbé korlátozás nélkül adhatja elő a hatóságtól eltérő álláspontját, annak bizonyítékaival együtt.

Gyakori, hogy az adóeljárási szakaszban (a másodfokú határozat meghozataláig) az adózó adótanácsadók véleményére támaszkodik, míg a peres eljárásra már adóperes ügyvédet von be. Fischer Ádám, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint azonban a védekezés keretei januártól jelentősen leszűkülnének. Az NGM honlapján a közelmúltban közzétett tervezetek szerint a jövőben az adózó sem a fellebbezésben, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhatna új tényekre, ott új bizonyítékot nem adhatna elő.

Gyakorlatilag az eddig nem túl komolyan vett észrevétel lenne ezért az utolsó lehetőség arra, hogy a NAV álláspontjával szemben az adózó érdemben mást állítson, vagy további bizonyítékokat adjon át. 

IllusztrációFotó: Pályi Zsófia [origo]

Az adózó először a jegyzőkönyvből tudja meg, mit kifogásol a NAV. Aki ekkor kap észbe, annak a javaslat szerint csupán 30 napja lenne arra, hogy olyan tanácsadót vonjon be, aki az ügyet teljesen megismerve, a NAV állításával szembeni valamennyi bizonyítékot és érvet felhozva tud érdemben a NAV jegyzőkönyvére reagálni. Márpedig 30 nap erre nagyon rövid idő. Ráadásul a tervezet alapján a határidő elmulasztása esetén kimentésre sem lenne lehetőség.

Ha a jogszabályokat az eddig közzétett tervek szerint fogadják el, akkor rendkívül fontossá válik majd, hogy az adózó már az ellenőrzés során felkészült legyen, felismerve, mit és miért kér a NAV,és azokra alapozva várhatóan milyen megállapításokat tesz majd. Ez pedig nem lesz könnyű feladat. Már az ellenőrzés során indokolt lesz olyan szakértőt bevonni, akire az adózó az egész ügyet rá tudja bízni. A bizonyítékok későbbi korlátolt előterjesztésének lehetősége miatt ugyanis nem lesz célszerű új képviselőre támaszkodni az eljárás egy későbbi szakaszában.

Az adóperek jelentős része jelenleg szakértői vélemény alapján dől el. A már elfogadott új jogszabályok azonban jelentősen korlátozzák szakértő igénybevételének a lehetőségét az adóperekben. A januártól hatályos perjogi szabályok szerint, ha a NAV szakértőt vesz igénybe, akkor elsősorban ezt a szakértőt kell kirendelnie a bíróságnak is. Ha a bíróság így tesz, akkor csak és kizárólag ezen szakértő véleménye fog a perben számítani, más szakértőt vagy magánszakértőt nem, illetve csak kivételesen lehet kirendelni. A vitát ezért lényegében az adóhatóság által kirendelt szakértő véleménye fogja eldönteni.

Bár a szakértő vélhetően pártatlan lesz, a NAV az adóügyet nem egy esetben prekoncepcióval nézi és az adókötelezettség elmulasztásának vélelméből indul ki, így kérdéseit is ennek fényében teszi fel a szakértőnek.

A később elfogadott törvény jelentősen eltérhet a mostani változattól, remélhetőleg ez most is így lesz - tette hozzá Fischer.

Ha ez mégsem következne be, akkor, tekintettel arra, hogy a tervezett új eljárási szabályok korlátok közé szorítják az adózó későbbi védekezési lehetőségeit, alapvető fontosságú lesz, hogy az adózó az eljárás mielőbbi szakaszában teljes harci arzenáljával tudjon felvonulni. S miközben már az eljárás korai szakaszában komoly védekezési költségekbe kell vernie magát, ezeket a költségeket senki nem téríti meg még akkor sem, ha utólag kiderül, mégsem az adóhatóságnak volt igaza.