Általában több oka is van annak, ha valaki műgyűjtésre adja a fejét

2017.09.19. 05:58

Mind a nemzetközi, mind a magyarországi műgyűjtői kör összetétele jelentős változáson ment át az elmúlt két évtizedben. Míg korábban az intézményi és a vállalati ügyfelek jelentek meg a befektetési céllal műalkotásokat vásárlók között, az utóbbi években a fiatalabb generációk tagjainak térnyerése tapasztalható. Igaz, ez utóbbiak elsősorban a külföldi piacokon vannak jelen. Itthon még csak szárnyaikat próbálgatják az Y generációs műgyűjtők.

A vállalati gyűjtés gondolata már az 1950-es évek Amerikájában megjelent, e mögött akkor és azóta is a befektetői attitűd állt. Bár nem kizárólagosan: még a vállalati gyűjtők között is fontos motívum a vállalatvezetők és döntéshozók szenvedélye vagy művészetszeretete. A gyűjtés a gyűjtőnek is társadalmi presztízst ad, így a tevékenység csak kivételesen ritka esetben tekinthető pusztán befektetői döntésnek. Például a Chase Manhattan Bank az elsők között fordult a műgyűjtés felé, napjainkra kollekciója mintegy 30 darabból áll. Ezt a felhalmozott állományt pedig leegyszerűsítés lenne kizárólag befektetésként értékelni, és figyelmen kívül hagyni annak társadalmi és kulturális vonatkozásait.

2016-ban is emelkedett az aukciókon lebonyolított forgalom az az előtti évhez képestForrás: AFP/Pierre Verdy

Sokarcú gyűjtői kör

Az elmúlt húsz év jelentős átrendeződést hozott a hazai gyűjtők között is. A Magyarországon vásárlók között, az intézmények és vállalkozók mellett jelentős számban ott vannak a külföldi magánszemélyek is. A ma fellelhető, cégek és bankok tulajdonában álló magángyűjtemények így legfeljebb csak két évtizede startoltak. Ugyanakkor a vállalatok szponzorációs tevékenységének részeként egyúttal a mecenatúra sajátos formáját is megteremtették Magyarországon a kétezres évektől kezdődően.

A vállalatok műgyűjtői motivációja nem okvetlenül bonyolultabb kérdés, mint azt számba venni, miért kezdenek műalkotásokat gyűjteni magánszemélyek. A Deloitte 2016-os, globális elemzése szerint pusztán a gyűjtők 5-10 százalékára igaz az, hogy kizárólag befektetői oldalról közelítenek a műgyűjtéshez.

A holland királyi pár látogatása egy ausztráliai galériábanForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Patrick Van Katwijk

A műgyűjtők döntő többsége, 72 százaléka szenvedélyből gyűjt, noha a befektetői szempontoktól nem függetlenül. 15-20 százalékukra igaz az, hogy csak a gyűjtői vágy motiválja őket.

Bár a gyűjtői kör összetételén belül felismerhető a vállalatok, intézmények, legújabban pedig a magánszemélyek – ezek között is a mind fiatalabbak – súlya, nehéz pontosan megmondani, kik gyűjtenek ma Magyarországon műalkotásokat.
Nagyon változó, sem az életkoruk, sem a társadalmi státuszuk, sem a foglalkozásuk nem specifikus. A rendszerváltás előtt könnyebb volt meghatározni, hiszen főként orvosok, ügyvédek és maszekok vásároltak műtárgyakat, akik másba nem tudták befektetni a megtakarításaikat. Ma azonban jóval szélesebb a réteg, így közel lehetetlen behatárolni a gyűjtői kört." – mondta az Origónak Kelen Anna művészettörténész, a Virág Judit Galéria munkatársa.

 A befektetési és művészettörténeti szempontból is igazán jelentős gyűjtemények jellemzően hosszú idő alatt, generációkon átívelve alakulnak ki, és gyakran öröklődnek családon belül. 

Részben ezzel magyarázható az, hogy a globális piacon már évekkel ezelőtt megjelentek az Y generáció tagjai.  Itthon egyelőre még a fiatalabb vásárlók berobbanására készül a piac, bár a jelek szerint ez sem várat sokáig magára.

A világ legdrágább egypéldányos bélyege több milliárd forintnyi dollárért kelt el a Sotheby’s aukciósház New York-i irodájában 2014-ben.Forrás: MTI/EPA/Justin Lane

A progresszivitást és az online felületeket kedvelik a fiatal gyűjtők

Míg más országokban már megszokottá vált, hogy a 30-as, 40-es éveikben járók tudatos vásárlóként és a piaci viszonyok aktív alakítójaként jelentek meg a műgyűjtők között, addig itthon egyelőre csak az erőt gyűjtik a belépéshez az Y generáció tagjai. A külföldi tapasztalatok arra mutatnak rá:

azok, akik viszonylag rövid idő alatt képesek sikerre vinni vállalkozásukat vagy sikeres startupot menedzselnek, nagyobb elismerést kapnak környezetüktől, ha likviditásukat műtárgyakba való befektetésekre használják. Ez egyúttal üzleti hitelességüket is növeli.

Megadhatja a kezdő lökést a befektetői célú műgyűjtéshez az, ha a friss befektető maga is rendelkezik már néhány tárggyal egy esetleges családi örökség révén. Figyelemre méltó, hogy – átfedéssel – egy nemzetközi felmérés szerint, 46-46 százalékban választják inkább az online és offline vásárlások lehetőségét. Motivációjuk is vegyes képet mutat: 57 százalékuk befektetésnek látja a kortárs művészetvásárlást, 44 százalékuk identitás- és státuszerősítő eszköznek. A rendelkezésre álló információk arra mutatnak rá, hogy az idősebb gyűjtők körében a tradicionálisabb, kisebb üzleti kockázattal járó darabok a népszerűek, míg a fiatalabbak a kortárs, illetve elsősorban a progresszív munkákat kedvelik.

A fiatalok, megváltozott médiahasználati szokásaiknak megfelelően, előnyben részesítik az online megoldásokat. Ez utóbbi érvényes mind a tájékozódásra és a kínálatról való információszerzésre, mind a vásárlásokra vagy az aukciókon való részvételre. A Barneby's, a globális műtárgypiac egyik legnagyobb hirdetési oldalaként, 1,5 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik. 

Az oldal készítette elemzésből világosan látszik, hogy a fiatalabbak számára rendkívül fontos a vásárlás és az ügyintézés online lebonyolíthatósága.

A fiatalabbak az online műtárgyvásárlást részesítik előnybenForrás: AFP/Ben Stansall

Magyarországon egyelőre még csak mozgolódás érzékelhető ebben a korosztályban.
Azt tapasztaljuk, hogy már ebből a rétegből is kerülnek ki fizetőképes vásárlók, akik egyre élénkebb érdeklődést mutatnak a műgyűjtés iránt. Ennek ellenére hazai viszonylatban még aligha beszélhetünk az Y generáció térnyeréséről, ez a tendencia egyelőre csak a tengerentúlon jellemző." – mondja Kelen Anna.

A hazai műtárgypiac összesített adatai egyelőre kevéssé ismertek, kevés publikus adat áll rendelkezésre a vásárlások értékeiről.

 

Szolidan növekszik a hazai aukciósházak forgalma az elmúlt évek alapjánForrás: Axioart.com / Virág Judit Galéria

Globális viszonylatban a műtárgy-kereskedelem milliárdos üzlet. A Tefaf szerint,

az árveréses kereskedések értéke tavaly meghaladta a 45 milliárd dollárt a nemzetközi színtéren.
Az aukciók értékét tekintve, első helyen az USA áll, közel 30 százalékos részesedéssel a teljes forgalomból. Az Egyesült Királyság 24 százalékkal a második, Kína 18 százalékkal a harmadik.

A szektor globális forgalma 50-60 milliárd dollár körül alakul egy évben.

Dollármilliárdos forgalom a műtárgy-kereskedelemForrás: TEFAF ART Market Report 2017 / Virág Judit Galéria

Figyelemre méltó, hogy míg a Deloitte elemzése a piac finom, évenkénti ingadozást mutat az Egyesült Államokban és az Európai Unió nagyobb országaiban, addig Kína erősödése töretlen ebben a szektorban. De élénkül a másik ázsiai, feltörekvő óriásállam, India műtárgypiaca is.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK: