A következő válság a Szilícium-völgyből indulhat

2017.09.19. 15:22

Immáron tíz év telt el a legutóbbi pénzügyi válság óta, és egyesek már azon gondolkodnak, vajon mennyire van közel a következő krízis. Azonban ha újra beüt az összeomlás, az valószínűleg nem a Wall Streetről, hanem a Szilícium-völgyből indul majd el.

A pénzügyi világ igencsak másképpen fest ma, mint tíz évvel ezelőtt. Akkor, 2007-ben, a legnagyobb kockázatot az úgynevezett „túl nagy, hogy elbukjon" jelenség adta. A Wall Street bankjai ugyanis olyan hatalmasra nőttek, hogy senki nem engedhette el a kezüket, mivel az a teljes pénzügyi rendszer biztonságát veszélyeztette volna. Mindezt a pénzintézetek is tudták, éppen ezért brutális kockázatokat vállaltak be az ingatlanpiacon, és a rendkívül bonyolult származtatott termékek segítségével összehozták a nagy gazdasági világválság utáni legrosszabb pénzügyi válságot – írja a Bloomberg.

A 2007 utáni években az Egyesült Államok számos eszközzel próbálta visszafogni a „túl nagy, hogy elbukjon" jelenség veszélyeit. Ennek eredményeként az USA bankjai napjainkban igen kedvező tőkemutatókkal működnek, a szabályozó hatóságok pedig rendszeresen ellenőrzik stressz tesztekkel a nagy intézmények stabilitását. Ráadásul a Dodd-Frank törvényt is azért hozták meg, hogy szigorítsa a rendszerszinten fontos pénzügyi vállalatokra vonatkozó előírásokat.

Az amerikai reformok azonban azt célozták meg, hogy ne történhessen meg ugyanaz, ami a legutóbbi válság idején. Ezzel viszont figyelmen kívül hagyták azokat a tényezőket, amelyek a következő válsághoz vezethetnek.

Egy új világ a pénzügyi életben

Jól látszik, hogy 2007 óta elképesztő hullámban jöttek az innovációk, szerte a pénzügyi szektorban, és ezek szinte minden területre hatással voltak. Jöttek a robot-tanácsadó startupok, amelyek teljesen áthelyezték a pénzügyi tanácsadást az emberi beavatkozás nélküli algoritmusok területére. Az olyan közösségi finanszírozásban utazó cégek, mint a Kickstarter, lehetővé tették, hogy magánszemélyek és vállalatok tőkét biztosítsanak egymásnak, megkerülve a hagyományos pénzügyi intézményeket. Nem mellékesen pedig jöttek az olyan virtuális fizetőeszközök, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, melyek radikálisan felforgatták az elképzeléseinket arról, mit jelent és hogyan működik a pénz.

Veszélyesek is lehetnek az új megoldásokForrás: AFP/Karen Bleier

Fontos, hogy ezek a pénzügyi technológiai fejlesztések elsősorban olyan kis startupoktól indulnak el, melyek pontosan ellentétei a legutóbbi válságot előidéző hatalmas vállalatoknak. Mindeközben ezek a cégek rendkívüli módon felgyorsították, megkönnyítették, ráadásul olcsóbbá tették a pénzügyi rendszer működését. Ez pedig elvileg szinte mindenkinek előnyére válik.

A szabadság árnyoladalai

Mindazonáltal a jelenségnek van egy árnyoldala is. A pénzügyi technológiák forradalma ugyanis egy olyan környezetet generált, amely nagyon erősen ki van téve az instabilitás kockázatainak. A Bloomberg elemzése szerint ez három területen érzékelhető a leginkább.

Először is a pénzügyi technológiában utazó cégek sokkal inkább ki vannak téve a gyors és kedvezőtlen sokkhatásoknak, mint egy átlagos bank a Wall Streeten. Egyszerűen azért, mert ezek a vállalatok kicsik, és lényegében egyetlen tevékenységre fókuszálnak. Vagyis ha a piacon kapnak egy pofont, sokkal könnyebben omlanak össze, mint a nagyok. Jó példa erre a tokiói Mt. Gox, amely a világ legnagyobb Bitcoin tőzsdéjének számított, amíg egy látványos biztonsági sérülés be nem döntötte 2014-ben. Az összeomlás, mai árfolyamon számítva, 3,5 milliárd dolláros veszteséget okozott.

A Wall Street elveszítheti a vezető szerepétForrás: 123rf.com

Másrészt a pénzügyi technológiai cégeket sokkal nehezebb monitorozni, mint a hagyományos pénzügyi vállalatokat. Ennek oka, hogy még a legalapvetőbb tevékenységeik is olyan rendkívül komplex számítógépes algoritmusokon alapulnak, melyekről egy kívülálló nem kaphat világos képet, így nem is tudja kellően felmérni a reális kockázatokat és nyereségeket. Ráadásul ezek a technológiák sokszor annyira frissek és innovatívak, hogy a klasszikus szabályozói környezet egyszerűen nem is tud velük mit kezdeni. Erre példa az úgynevezett Inital Coin Offering (ICO), amely lényegében arról szól, hogy startupok virtuális fizetőeszközök segítségével vonnak be tőkét a befektetőktől, megkerülve ezzel a hagyományos tőkebevonásra vonatkozó szigorú szabályokat. Jelenleg ott tartunk, hogy a szabályozó hatóságok világszerte törik a fejüket, hogy mit is lehet kezdeni ezzel a jelenséggel.

A jövő szabályai

Végül nem elhanyagolható, hogy a pénzügyi technológiai iparágban egyelőre nem épültek ki azok az íratlan szabályok, amelyek a hagyományos vállalatok körében megvannak. Amikor 2008-ban a Lehman Brothers az összeomlás szélén állt, a legnagyobb bankok vezetői leültek megtárgyalni, hogyan hangolhatnák össze a lépéseiket, megelőzve ezzel a további pánikot. Függetlenül ennek sikerétől, jelenleg még azt is igen nehéz elképzelni, hogy a startupok vezetői hasonló összejövetelt hatékonyan összehozzanak. Különösen azért, mert a szektor még igencsak új, ráadásul nagyon sok kis szereplővel, akik elsősorban saját cégeik agresszív növekedésében érdekeltek.

Az elemzés szerint az Egyesült Államoknak érdemes lenne szétnéznie a világban, ha szeretné csökkenteni a kockázatokat. Londonban, Szingapúrban vagy Abu-Dzabiban ugyanis egyaránt bevezettek olyan programokat, amelyek megkönnyítik az együttműködést a pénzügyi technológiai társaságok és a szabályozó hatóságok között. Ezek pedig nagyban hozzájárulhatnak egy esetleges válság megelőzéséhez.

Mindazonáltal a jelenlegi trendekből elég világosan kiolvasható: nem a Wall Street lesz a pénzügyi világ jövője, hanem a Szilícium-völgy.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK