Nem az első alkalom, hogy az alapjövedelem hatásainak tesztelése kapcsán, valahol a világon emberkísérletbe fognak. Ezúttal azonban nem államok vagy önkormányzatok, esetleg társadalombiztosítási intézmények állnak a kezdeményezés mögött, hanem egy szilícium-völgyi cég. A talányos nevű Y Combinator nevű nagyvállalat eddig főként startupokat vett védőszárnyai alá. Most úgy döntöttek, 5 éven tartó kísérletben vizsgálják meg, mi történik akkor, ha feltétel nélkül kapnak havonta meghatározott összegű járandóságot az emberek.

Az alapjövedelem kérdéskörének egyre szerteágazóbb szociológiai és közgazdasági irodalma van. Számos politikai csoportosulás tűzi zászlajára, és a gazdasági élet szereplői közül is időről-időre elmondják azzal kapcsolatban álláspontjukat. Például napjaink irigyelt techvállalatainak vezetői: Mark Zuckerberg, Elon Musk, Richard Branson és most az Y Combinator vezetője, Sam Altman állt ki a koncepció mellett. Ráadásul úgy tűnik, a techmogulok a feltétel nélküli változatok hívei. Azaz javaslatuk szerint, az alapjövedelmet akkor is folyósítják, ha van rendszeres munkája annak, aki ezt kapja. A vállalatvezérek azt mondják, tisztában vannak azzal, hogy a technológiai szárnyalás sok ember munkáját veszélybe sodorhatja.

Az alapjövedelem összege általában a legalapvetőbb kiadások fedezését biztosítjaForrás: Pixabay

A történelem ismétli önmagát

Magyarországon 2011-től került be a köztudatba, illetve a szélesebb nyilvánosság is megismerte az alapjövedelem koncepcióját. A világ néhány országában már korábban is voltak ezzel kapcsolatos kezdeményezések, vagy legalább komolyabb társadalmi viták a bevezetésével kapcsolatban. Kanadában már 1974 és 1979 között futott egy kísérleti program Dauphin városában, majd 2016-ban a lakosság egy része, véletlenszerű kiválasztással kapcsolódhatott be a programban.

Németországban több politikai formáció is a koncepció mellett teszi le a voksát.

Az alapjövedelem támogatói között találni szociáldemokratákat, baloldali csoportosulásokat, zöldeket, de ott a Német Kalózpárt is, amely hivatalosan már 2011 óta követeli bevezetését.

A legnagyobb figyelmet az utóbbi években a finn kísérlet kapta. Ahogy az Origo is megírta, a finnek nem szívbajosak, ha saját országuk polgárain kell kipróbálni a jóléti társadalmat jellemző, új elképzeléseket. 2015 például részben azzal telt náluk, hogy a finnek társadalombiztosítási szervezete, számos kutató, egyetem és civil szervezet részvételével, átfogó szociológiai és gazdasági átalakulást célzó modelleket dolgozott ki. A skandináv országban az alapjövedelem csak egyike volt a kipróbálásra szánt koncepcióknak.

Egyes vélekedések szerint, az alapjövedelem nem csökkenti, hanem elősegíti a munkavállalási hajlandóságotForrás: Getty Images/iStockphoto/Andrey Popov/Andrey Popov

A finn kormány ugyanis átfogó és az addig megszokott megoldásokat alapjaiban felforgató és átalakító megoldások kipróbálásáról dönthetett az egyik legnagyobb nemzeti brand, a Nokia összeomlása után belassult gazdasági időszakban.

A helsinki kormány végül 2017 januárjától, reprezentatív minta alapján, 2000 finnek juttat fejenként havi 560 eurót (nagyjából 170 000 forint), két éven át, függetlenül attól, van-e munkája a jogosultnak. Sőt, a mindenféle egyéb juttatást kiváltó folyósítástól azt várják, hogy ez inkább ösztönzőleg hat a munkakeresésre. Úgy tűnik, az első tapasztalatok kedvezőek. A jogosultak körében csökkent a stressz és erősödött a munkavállalási hajlandóság.

Hozzá kell persze tenni azt is, hogy ez az összeg nagyjából harmada annak, amennyi Finnországban a kényelmes és biztonságos, kiegyensúlyozott életvitelhez havonta szükséges.

A finn tapasztalatok azt mutatják, az alapjövedelemben részesülők sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat úgy, hogy legalább a minimális havi szükségleteiket fedezni tudják. Társadalmi léptékben tekintve, az alapjövedelem a nehézkes és bonyolult társadalombiztosítási adminisztrációs eljárásokon is sokat egyszerűsít, jelentős terhektől szabadítva meg a rendszert. A finn példa annyira megtetszett a skótoknak, hogy ők is hasonló program kidolgozásába kezdtek.

Az empíriában hisznek

Az alapjövedelem bevezetésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kritika általában az, hogy szétzilálja a gazdaságot, hiszen az ember alapvetően nem motivált a munkavállalásra akkor, ha tudja, mindenképpen hozzájut a legfontosabb kiadásait fedező jövedelemhez. A másik ellenérv, hogy az igazi biztonságot adó alapjövedelemhez komoly adóemelést kellene végrehajtani az azt bevezető országokban.

Az Egyesült Államokban tervezett kísérlet mögött állók viszont úgy látják, érdemesebb a feltétel nélküli változatban gondolkodniuk.

Egyetlen tanulmány sem képes valamennyi, az alapjövedelem kapcsán felmerülő kérdésre kielégítő válasszal szolgálni. Minden programnak lehetnek pozitív és negatív vonatkozásai. Ettől függetlenül, mi ezt a programot az eddigi kutatási eredményekre alapozzuk" – mondja Elizabeth Rhodes, aki a program igazgatója az Y Combinator-nál.

A legmenőbb techvállalatok vezetői az alapjövedelemben látják a robotok miatt jelentkező munkanélküliségre adható választForrás: Pixabay

A finn programról úgy tartják, hogy széleskörű és mélyreható tudományos megalapozottsága volt. Ha hinni lehet a bejelentésnek, az amerikai kezdeményezésnél is komolyan átérzik annak felelősségét, ami a projekthez társul. A módszertan szerint, az USA két államában véletlenszerűen választanak ki

1000 embert. Ők 5 éven át, havonta 1000 dollárt (nagyjából 265 000 forint) kapnak anélkül, hogy azért cserébe bármit is vállalniuk kellene. Így – az európai példához hasonlóan – a pénzt akkor is megkapják, ha már dolgoznak. A kontrollcsoportot 2000 ember alkotja, az ide tartozóknak havi 50 dollárt adnak, amivel lényegében csak részvételüket honorálják a kezdeményezők.

A kísérletben elsősorban arra kíváncsiak, hogy miként változtatja meg az emberek viselkedését, ha feltétel nélküli kapnak rendszeresen pénzt. Úgy tűnik, a techcégek vezetőit elsősorban az érdekli, a robotok elterjedése miatti munkanélküliség és a szegénység kezelésére, valóban hatékony megoldás-e a feltétel nélküli alapjövedelem. Az erre adott 'igen'-választ ugyanis előszeretettel hangoztatják nyilvános szerepléseiken. Kérdés persze, a kísérlet eredményeiből milyen válasz adható az alapjövedelemmel kapcsolatos további kritikákra, a nagyarányú adóemelés vélelmére, vagy az elszabaduló hiperinfláció feltételezésére.