A japán gazdaság stabil növekedéséről tanúskodnak az augusztusi makroadatok, alátámasztva a növekedési kilátásokat övező optimizmust. Az előre hozott parlamenti választások kiírása viszont némi bizonytalanságot keltett a gazdaságpolitika irányvonalát illetően.

A pénteken közzétett adatok szerint a friss élelmiszerek árváltozását nem tartalmazó infláció éves összevetésben 0,7 százalékos volt augusztusban. Júliusban 0,5, júniusban és májusban pedig még 0,4 százalékos áremelkedést mértek. Az élelmiszerek mellett az energiaárakat sem tartalmazó maginfláció 0,2 százalékos, míg a teljes kosárra számított fogyasztói áremelkedés 0,7 százalékos volt. Az infláció gyorsulását tükröző számok összhangban álltak az elemzők várakozásaival.

Az előzetes adatok szerint az ipari termelés havi összevetésben 2,1 százalékkal, éves szinten pedig 5,4 százalékkal nőtt augusztusban. Elemzők 1,9, illetve 5,2 százalékos bővülésre számítottak, miután júliusban az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal csökkent, az egy évvel azelőttihez viszonyítva pedig 4,7 százalékkal emelkedett a termelés.

A munkaerő iránti kereslet is több mint 40 éves csúcson maradt: július után augusztusban is 1,52-re rúgott az egy főre jutó állásajánlatok száma, amire 1974 óta nem volt példa.

Mindazonáltal a háztartások fogyasztása csak 0,6 százalékkal nőtt éves összevetésben augusztusban, kisebb mértékben az elemzők által várt 1 százaléknál. A kiskereskedelmi forgalom tavaly augusztushoz képest 1,7 százalékkal bővült, kisebb mértékben az elemzők által várt 2,6 százaléknál.

Az árak fokozatosan emelkednek. Az export támogatja a növekedést, és a belső fogyasztás sem fest túl rosszul – kommentálta az adatokat Tokuda Hidenobu, a Mizuho Kutatóintézet vezető közgazdásza. Szerintenem változik Abe Sindzó kormányfő gazdaságpolitikája, amíg hatalmon marad. A kérdés csak az, hogy az október 22-i választásokon milyen eredmények születnek.

A japán gazdaság két éve a leggyorsabb ütemben nőtt az idei második negyedévben. Az előző negyedévihez képest 1,0 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben mért 0,3 százalék után. Éves összevetésben 4,0 százalékkal nőtt a gazdaság április-júniusban, míg január-márciusban 1,5 százalékkal. A növekedés motorja a belső fogyasztás és a tőkeberuházások emelkedése volt.