Ezért utálják sokan a közgazdasági Nobel-díjat

2017.10.09. 10:59

A közgazdasági Nobel-díjra sokan a többi kategória mostohatestvéreként tekintenek. Több mint hatvan évvel később alapították, mint a többi díjat, de napjainkra ugyanakkora tisztelet övezi, mint társait.

Richard Thaler amerikai közgazdász kapta meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A végső győztest nehéz lett volna előre megtippelni, hiszen akárcsak a többi kategória esetében,

itt is 50 évig titkos a jelöltek listája.

A közgazdasági Nobel-díj története

A Svéd Nemzeti Bank (Sveriges Riksbank) 1968-ban ünnepelte alapításának 300. évfordulóját. A jegybank a jeles alkalomból megalapította a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, amely mellé beállt a Nobel Alapítvány is. Így a rangos elismerést első alkalommal 1969-ben ítélték oda.

A díj hivatalos neve: a Svéd Nemzeti Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére.

Az elismerést a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda, a győztes ugyanakkora anyagi elismerésben részesül, mint a többi kategória esetében, azaz 8 millió svéd koronában.

Ez nagyjából 260 millió forintnak felel meg. 

A közgazdasági Nobel-díj medálja eltér a hagyományos medáloktólForrás: .Nobelprize.org

Érdekesség, hogy a közgazdasági kategória az utolsó kategória, amely a Nobel-díjas csoportba bekerült, sőt sokan nem is tartják igazi Nobel-díjnak. Ennek több oka is. Egyfelől több mint 60 évvel a többi kategória után hívták életre, ésnem szerepelt Alfred Nobel végrendeletében. Másfelől sokan nem nézik jó szemmel, hogy a svéd jegybank gyakorlatilag befizette magát egyfajta marketingfogásként a díj létrehozásával a világ legrangosabb ceremóniájára.

A közgazdasági Nobel-díj életre hívása talán a matematikusoknak fáj a legjobban, akik a mai napig nem kapnak díjat.

Alfred Nobel végrendeleteForrás: Wikipedia / Közkincs

Az elismerést először 1969-ben Ragnar Frisch és Jan Tinbergen kapta meg, amelyet a gazdasági folyamatok elemzését segítő dinamikus modellek kifejlesztéséért és alkalmazásáért ítéltek oda a párosnak.

A díjat eddig 78-an kapták meg, tavaly Oliver Hart (Harvard) és Bengt Holmström (MIT) a szerződéselmélet területén folytatott kutatásaival nyerte el.

A tavalyi győztesek, Oliver Hart és Bengt HolmströmForrás: AFP/Pau Barrena

A nyertesek legfőbb jellemzői

Hogy ki kapja a Nobel-díjat, szinte mindig meglepetés a hagyományok miatt. A közgazdasági kategória a megtippelhetőség szempontjából is az egyik legkiszámíthatatlanabb.

Míg például idén elég egyértelműnek tűnt a gravitációs hullámért járó fizikai elismerés, addig a Wall Street Journal is csak nagyvonalakban tud tippelni.

Közgazdászok rengeteg területen dolgoznak, több népszerű témakör is van, ilyen a klímaváltozás, a gazdasági buborékok, a játékelmélet vagy a monetáris politikák tanulmányozása.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályájukon hosszú ideje tevékenykedő emberek kapják meg az elismerést, az átlagos életkor a győztesek körében 67 év. Ez a legtöbb az összes kategória közül, a legfiatalabb díjazott Kenneth K. Arrow volt 51 évesen.

A győztes markát 8 millió svéd korona ütiForrás: AFP/Pontus Lundahl

Ötven-ötven százalék az esély arra, hogy a díjat megosztva adják oda, az eddigi 48 alkalom felénél ketten vagy hárman voltak díjazottak.

Nem valószínű, hogy nő fog nyerni, eddig egyetlen egyszer volt erre példa. 2009-ben Elinor Ostrom a gazdasági irányításról szóló elemzésekért kapott elismerést.

Lehetséges nyertesek

A Clarivate oldal listáján 71 ember szerepel, akik esélyesek lehetnek a díjra, természetesen nem részletezzük mindenki teljesítményét.

A listára idén három jelölt került fel.

  • Colin Camerer és George Löwenstein – A páros a döntések közgazdaságtanát és a neuroökonómiát vizsgálta átfogóan. A neuroökonómia a pszichológiát, az idegtudományt és a közgazdaságtant ötvöző új tudományág.
  • Robert Hall – A Stanford egyetem tanára a munkatermelékenység elemzése, a recesszió és a munkanélküliség tanulmányozása miatt lett esélyes.
  • Michael Jensen, Stewart Myers és Raghuram Rajan – Tanulmányukkal a vállalatok pénzügyi döntéseinek új dimenzióira világítottak rá.
Alfred Nobel szobra StockholmbanForrás: AFP/Jonathan Nackstrand

A tekintélyes listán valószínűleg tucatnyi potencionális nyertes szerepel, köztük vannak a FED, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap vagy a Fehér Ház Gazdasági Tanácsának képviselői.

Bár a lista hosszú, arról a tényről nem szabad megfeledkezni, hogy a svéd akadémia mindig képes meglepetést okozni.