Ezért utálják sokan a közgazdasági Nobel-díjat

Archive of the Deutsches Museum in Munich Deutsches Museum German Museum SQUARE FORMAT
The Nobel prize medal of physicist Ferdinand Braun is presented by Wilhelm Fuessl, director of the archive of the Deutsches Museum, in Munich, Germany, 29 February 2016. PHOTO: MARC MUELLER/DPA
Vágólapra másolva!
A közgazdasági Nobel-díjra sokan a többi kategória mostohatestvéreként tekintenek. Több mint hatvan évvel később alapították, mint a többi díjat, de napjainkra ugyanakkora tisztelet övezi, mint társait.
Vágólapra másolva!

Richard Thaler amerikai közgazdász kapta meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A végső győztest nehéz lett volna előre megtippelni, hiszen akárcsak a többi kategória esetében,

itt is 50 évig titkos a jelöltek listája.

A közgazdasági Nobel-díj története

A Svéd Nemzeti Bank (Sveriges Riksbank) 1968-ban ünnepelte alapításának 300. évfordulóját. A jegybank a jeles alkalomból megalapította a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, amely mellé beállt a Nobel Alapítvány is. Így a rangos elismerést első alkalommal 1969-ben ítélték oda.

A díj hivatalos neve: a Svéd Nemzeti Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére.

Az elismerést a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda, a győztes ugyanakkora anyagi elismerésben részesül, mint a többi kategória esetében, azaz 8 millió svéd koronában.

Ez nagyjából 260 millió forintnak felel meg.

A közgazdasági Nobel-díj medálja eltér a hagyományos medáloktól Forrás: .Nobelprize.org

Érdekesség, hogy a közgazdasági kategória az utolsó kategória, amely a Nobel-díjas csoportba bekerült, sőt sokan nem is tartják igazi Nobel-díjnak. Ennek több oka is. Egyfelől több mint 60 évvel a többi kategória után hívták életre, és

nem szerepelt Alfred Nobel végrendeletében.

Másfelől sokan nem nézik jó szemmel, hogy a svéd jegybank gyakorlatilag befizette magát egyfajta marketingfogásként a díj létrehozásával a világ legrangosabb ceremóniájára.

A közgazdasági Nobel-díj életre hívása talán a matematikusoknak fáj a legjobban, akik a mai napig nem kapnak díjat.

Alfred Nobel végrendelete Forrás: Wikipedia / Közkincs

Az elismerést először 1969-ben Ragnar Frisch és Jan Tinbergen kapta meg, amelyet a gazdasági folyamatok elemzését segítő dinamikus modellek kifejlesztéséért és alkalmazásáért ítéltek oda a párosnak.

A díjat eddig 78-an kapták meg, tavaly Oliver Hart (Harvard) és Bengt Holmström (MIT) a szerződéselmélet területén folytatott kutatásaival nyerte el.

A tavalyi győztesek, Oliver Hart és Bengt Holmström Forrás: AFP/Pau Barrena

A nyertesek legfőbb jellemzői

Hogy ki kapja a Nobel-díjat, szinte mindig meglepetés a hagyományok miatt. A közgazdasági kategória a megtippelhetőség szempontjából is az egyik legkiszámíthatatlanabb.

Míg például idén elég egyértelműnek tűnt a gravitációs hullámért járó fizikai elismerés, addig a Wall Street Journal is csak nagyvonalakban tud tippelni.

Közgazdászok rengeteg területen dolgoznak, több népszerű témakör is van,

ilyen a klímaváltozás, a gazdasági buborékok, a játékelmélet vagy a monetáris politikák tanulmányozása.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályájukon hosszú ideje tevékenykedő emberek kapják meg az elismerést, az átlagos életkor a győztesek körében 67 év. Ez a legtöbb az összes kategória közül, a legfiatalabb díjazott Kenneth K. Arrow volt 51 évesen.

A győztes markát 8 millió svéd korona üti Forrás: AFP/Pontus Lundahl

Ötven-ötven százalék az esély arra, hogy a díjat megosztva adják oda,

az eddigi 48 alkalom felénél ketten vagy hárman voltak díjazottak.

Nem valószínű, hogy nő fog nyerni, eddig egyetlen egyszer volt erre példa. 2009-ben Elinor Ostrom a gazdasági irányításról szóló elemzésekért kapott elismerést.

Lehetséges nyertesek

A Clarivate oldal listáján 71 ember szerepel, akik esélyesek lehetnek a díjra, természetesen nem részletezzük mindenki teljesítményét.

A listára idén három jelölt került fel.

  • Colin Camerer és George Löwenstein – A páros a döntések közgazdaságtanát és a neuroökonómiát vizsgálta átfogóan. A neuroökonómia a pszichológiát, az idegtudományt és a közgazdaságtant ötvöző új tudományág.
  • Robert Hall – A Stanford egyetem tanára a munkatermelékenység elemzése, a recesszió és a munkanélküliség tanulmányozása miatt lett esélyes.
  • Michael Jensen, Stewart Myers és Raghuram Rajan – Tanulmányukkal a vállalatok pénzügyi döntéseinek új dimenzióira világítottak rá.
Alfred Nobel szobra Stockholmban Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

A tekintélyes listán valószínűleg tucatnyi potencionális nyertes szerepel,

köztük vannak a FED, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap vagy a Fehér Ház Gazdasági Tanácsának képviselői.

Bár a lista hosszú, arról a tényről nem szabad megfeledkezni, hogy a svéd akadémia mindig képes meglepetést okozni.