Bár elsőre furcsának tűnik, de a bitcoinoknak is szükségük van a biztonságos tárolásra. Mivel napjainkra az adatok értéke gyakorlatilag az egekbe szökött, így nem csoda, hogy a legfontosabb kódokat áthatolhatatlan bunkerek mélyén őrzik.

Attinghausen egy békés kis svájci falu, ahol alig lakik 1600 embernél több. Az alpesi település mellett fekvő hegyek azonban egy olyan dolgot rejtenek, amely első hallásra furcsának hangzik.

A falu mellett ugyanis egy gránitba vájt 1947-es katonai bázist alakítottak át a XXI. század követelményeinek megfelelően, és adatokat tárolnak ott.

A bázis átalakítására azért volt szükség, mert a világot az elmúlt években több szivárogtatási botrány is megrázta. Emiatt az adatok biztonságos elhelyezése stratégiai fontosságú lett, amiben Svájc meglátta a lehetőséget, és nem csak a világ pénzügyi,

hanem adatbanki központja is szeretne lenni.

Bár több fotó is napvilágot látott a bejáratról, és a közeli település nevét is tudni lehet, de a pontos helyszín titkosForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Az alpesi helyszínben látta meg a fantáziát a Xapo nevű cég is, amely több millió dollárnyi bitcoint tárol itt. A cég tulajdonosa az argentin Wences Casares, aki több szilícium-völgyi mogulnak, többek között Bill Gatesnek is adott már el bitcoint.

Furcsa belegondolni, hogy virtuális pénzeket is őrizni kell valahol, de ugyanúgy, ahogy bármely más fájlnak, a bitcoinnak is szüksége van egy fizikai, kézzelfogható tárolóra – írja a Quartz.

Száz méteres folyosó vezet a szuperbiztonságos tárolókhozForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Ha egy ilyen „tárolót" megnyitnánk, akkor nem magát a bitcoin kódját látnánk, hanem

személyre szabott kriptografikus kulcsokat.

Ezek a kulcsok párt alkotnak egy a bitcoin hálózaton található fiókkal, és egyezés esetén lehet csak hozzáférni a privát bitcoin-egyenleghez.

Mivel, ha valaki hozzájut ezekhez a kulcsokhoz, és leemeli a bitcoint az adott egyenlegről, nincs mód arra, hogy a károsult valaha újra lássa a „pénzét". Ezért van szükség olyan cégekre, mint a Xapo, amely a hackerek számára áthatolhatatlan rendszert hozott létre.

Az első akadályForrás: AFP/Fabrice Coffrini

A bázis 9300 négyzetméteres, 320 méter mélyen fekszik, és lehetetlen betörni. Első körben ujjlenyomat- és arcfelismerő rendszereken is át kell jutni. A bejárat után egy százméteres folyosó vezet a tárolókhoz, melyeket a külvilágtól 4 tonnás atombiztos acélajtók választanak el.

Egy szerverszoba az épületben, a képen látható terem csak illusztráció, a bitcoinok nem itt vannak, arról a helyiségről fotó nem készíthetőForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Ezek csak az alap biztonsági intézkedések, ezt követően minden cégnek, mint a Xapónak is megvan a maga második szintű azonosító és védelmi rendszere.

A Xapo részlegén két különböző szoba található, az egyikben az üzemeltetők vannak, a másik az úgynevezett „cold room". A cold room acéllemezekkel van kibélelve, amelyek így Faraday-ketrecet képeznek.

A sok szervert valahogy hűteni is kell, erre külön föld alatti csarnoka van az épületnekForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Erre azért van szükség, mert így az adatokat meg lehet védeni az úgynevezett elektromágneses impulzusok (EMP) által generált támadástól. Egy ilyen támadás ki tudná törölni az összes adatot (beleértve a bitcoin kulcsokat is) a számítógépekről.

A szobába senki nem léphet be, még az üzemeltetők sem.

Ők egy speciális kábelen keresztül töltik fel a titkosított kulcsokat a hardverekre. Ezek az eszközök teljesen offline vannak, soha nem kapcsolódtak az internetre. A tranzakciókat a cég két emberének is jóvá kell hagynia, ráadásul ez a két ember nem tartózkodhat azonos kontinensen.