A befektetők igencsak feszülten várják, mit jelent be csütörtöki ülésén az Európai Központi Bank. Egyesek szerint ugyanis az eurójegybank radikálisan átszervezheti a szigorítási menetrendjét, vagyis sokan arra számítanak, világossá válik, mikor jöhet az első kamatemelés.

Izgalmas időszakot jelent az idei ősz az eurózónában, mivel Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke még júliusban közölte, ősszel kezdődnek meg a tárgyalások a monetáris politika megváltoztatásáról – írja a CNBC. Ezt követően szeptemberben bejelentette, az eszközvásárlási programmal összefüggő döntések jelentős része októberre várható. Ahogy pedig közeledik a csütörtökön esedékes októberi ülés, a szakértők azon gondolkodnak, mégis mit léphet most az eurójegybank.

A legnagyobb nehézség az, hogy

az EKB-nak olyat kellene lépnie, amely öt szempontot vesz figyelembe egyszerre. Egyrészt boldoggá kellene tennie azokat, akik a további élénkítésre játszanak – Draghi egyébként maga jelezte, továbbra is szükség lehet élénkítésre, hogy elérjék a 2 százalékos inflációs célt. Másrészt pozitív jelzést kellene adni azoknak, akik inkább a szigorra szavaznak, mivel attól tartanak, a túl laza politika visszaüthet.

Mario Draghi, az EKB elnökeForrás: AFP/Emmanuel Dunand

Harmadszor olyan döntést kellene hozni, amelytől nem szállnak el a perifériás kötvényhozamok – különös tekintettel a katalán helyzettel kapcsolatos bizonytalanságokra, illetve a jövőre esedékes olasz választásokra. Továbbá fontos lenne, hogy a bejelentés után a piac ne kezdjen el beárazni egy, az előzőleg vártaknál korábbi kamatemelést, mivel ez kellemetlenül felértékelné az eurót. Végül arra is tekintettel kellene lenni, hogy a jegybank ne állítson maga elé olyan technikai korlátot, amely megnehezítené a kötvényvásárlást – korábban probléma volt abból, hogy az EKB a megszabott feltételek mellett esetleg nem talál elég megvásárolható eszközt.

Várakozások és forgatókönyvek

Ahogy a fenti tényezők összehangolása nem könnyű feladat, többen úgy vélik, a döntéshozók a jövő év közepéig kitolhatják az elvileg decemberben lejáró eszközvásárlási programot. Ezzel együtt viszont csökkenthetik a megvásárolt eszközök nettó mennyiségét – a bruttó továbbra is pozitív maradhat, amennyiben az EKB újra befekteti a kötvényeken realizált hasznot.

Noha az elemzők lényegében egyetértenek abban, hogy az eszközvásárlási programot ki fogják tolni 2018-ig, számos különböző elképzelés van arról, pontosan hogyan nézhetne ki ez a forgatókönyv. Az elmúlt hetekben konszenzus kezdett kialakulni azzal kapcsolatban, hogy hosszabb időtávon kell elképzelni a leépítést. A friss várakozás szerint egy kilenc hónapos kitolás jöhet, melynek során a jegybank havonta 30 milliárd euró értékben vásárolhat, szemben a jelenlegi 60 milliárdos szinttel. Ennek az volna az előnye, hogy egyrészt szigorításnak számít, másrészt az EKB érvelhetne úgy, hogy ez sokkal inkább a program újrakalibrálása, mintsem a nulla felé vezető út.

Az euró erejét is figyelembe kell venniForrás: REUTERS

A Citi elemzői szerint a piacok számára leginkább „neutrális" döntés egy 270 milliárdos teljes csomag lenne. Ennél kevesebb ugyanis más egyértelműen a szigor hangulatát hozná el a befektetők számára. Ez azt jelenti, hogy például egy kilenc hónapos kitolás 20 milliárdos vásárlással már érzékelhető piaci reakciókat váltana ki.

Szavak és kamatok

Miközben mindenki egyetért abban, hogy rendkívül fontos, pontosan hogyan fogalmazza meg az előrejelzését az EKB, a rövid lejáratú kötvénypiacon kereskedők szerint a konkrét összegnél sokkal fontosabb, hogy a jegybank meddig tolja ki a programját.

A piac egyébként jelenleg azt árazza, hogy

2019 első negyedévében jöhet az első, 10 bázispontos kamatemelés, majd 2020 elején egy 25 bázispontos szigorítás. Amennyiben azonban az EKB azt jelentené be, hogy például csak hat hónapra tolja ki az eszközvásárlási programját, akkor a piacok úgy érezhetik, érdemes korábbi kamatemelési időponttal számolni.

Szintén jelentős kérdés, hogy az eurójegybank nyitva hagyja-e az ajtót a további vásárlások előtt. A jelenlegi hivatalos kommunikáció ugyanis úgy szól, hogy a jegybank programja 2017 decemberéig fut, illetve azon túl, ha szükséges. A kérdés az, hogy a legfrissebb kommunikációban megmarad-e az „azon túl, ha szükséges" kitétel. Amennyiben ez elmarad, akkor az sokak szemében a program végleges leállítására utaló kommunikációt jelentene, ami szintén túlságosan szigorúnak bizonyulhat a befektetők számára.