Nem a kutató cégek a k+f támogatások nyertesei

Bár az utóbbi néhány évben több száz milliárd forint támogatás jutott kutatás-fejlesztésre és innovációra Magyarországon, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelelő vállalkozások pénzügyi eredményeiben ennek nincs nyoma – állítja Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele nem nőtt dinamikusan: a 2014-es 274 milliárd forintról, 2015-ben 340 milliárd forintra ugrott, viszont 2016-ban lecsökkent 305 milliárd forintra. A vállalkozások száma nem változott érdemben, de az alkalmazotti létszám mindhárom évben emelkedett - 14,3 ezerről 15,6 ezerre.

A vizsgált cégek majd háromnegyede természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, a fennmaradó 27 százalékot teszik ki a társadalomtudományi és humán kutatást végző vállalkozások. Árbevétel tekintetében a természettudományi és műszaki kutatással foglakozó cégek adják az összes árbevétel 84 és az alkalmazotti létszám 83 százalékát.

Ehhez képest a humán területen kutató cégek teljesítménye elenyésző.

A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki. A 100 millió forint alatti árbevételű cégek teszik ki a működő vállalkozások kétharmadát. Részesedésük a szektor összárbevételéből 2016-ban, csak kilenc százalék és az összes alkalmazotti létszám 27 százalékával rendelkeznek.

Illusztráció Forrás: Thinkstock

Százmillió és egymilliárd forint közötti árbevételt tavaly 260 cég ért el, ezek adták a teljes bevétel és az alkalmazotti létszám több mint negyedét. Tavaly összesen 45 olyan kutató cég működött, melyek nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ezen cégek adják a szektor összárbevételének majd kétharmadát, és az alkalmazotti létszám 44 százalékát.

A vizsgált cégek 60 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében. A központi régióban keletkezik a szektor bevételeinek több mint 80 százaléka. A központi régió után következik Dél-Alföld, a többi régió tőlük messze le van maradva.

A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutató intézeteknek is. A fő tevékenységként kutatással foglalkozó vállalkozások, a multinacionális nagyvállalatok kutatási részlegei, valamint az állami és egyetemi kutatóhelyek mellett a hazai innováció motorjai. Gazdasági eredményeik jól mutatják, hogy a kutatás-fejlesztésre költött támogatásoknak még mindig van helye.