A geopolitikai feszültség nagyrészt irreleváns az olajárak 2014-es összeomlása óta, de ez most megváltozhat, mivel több kulcsfontosságú olajkitermelő országban zűrzavaros a helyzet – ezzel pedig az olajpiac szigorúbbá válhat.

A „törékeny ötök"  – Irán, Irak, Líbia, Nigéria és Venezuela – továbbra is ellátási zavarokkal küzdenek, észak Irakban a termelés exportkockázatossá vált a kurd, török és iraki politikai feszültség miatt  – foglalta össze a Citi.

Az öt olajtermelő államnak óriási kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek akár egyenként is komoly hatással lehetnek az olajpiacra.

Irak

Az ellátási kockázat leginkább Irak esetében igaz. Az Iszlám Állam kiűzése után a kirkuki olajmezők meglepő iraki visszafoglalása máris megzavarta az olajszállítást.

A Kirkuk közelében lévő Bai Hassan és Avana olajmezők október közepén leálltak, ezért naponta legalább 275 ezer hordóval kevesebb olaj kerül a nemzetközi piacokra. A kiesés várhatóan csak  átmeneti, a Reuters értesülései szerint már dolgoznak a termelés újraindításán. A Bloombergnek nyilatkozó olajszakember pedig elmondta, hogy a török Ceyhan kikötőjébe – ahová az észak-iraki olajat továbbszállításra viszik – csupán 196 ezer hordó érkezett az utóbbi időben, szemben a korábban megszokott napi 400 ezer hordó helyett. De mivel Irak kitermelésének jelentős része délen zajlik, messze a jelenlegi harcoktól, így a leállás, termeléskiesés vélhetően csak ideiglenes lesz.

Irán

Iráni olajkútForrás: Getty Images

Iránnak vannak a legerősebb pozíciói a térségben, de félő, hogy ha újra életbe léptetik az amerikai  szankciókat, akkor némileg változhat a helyzet. Valószínű, hogy egy ilyen döntés sem állítaná le teljesen az iráni olajkivitelt. A döntés az európai vállalatok iráni üzleteit sem érintené, amint erről nemrég biztosította az uniós vezetőket az amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson. A Goldman Sachs becslése szerint az amerikai szankciók legrosszabb esetben napi több százezer hordós kiesést jelentenének, szemben a korábbi átfogó büntetőintézkedésekkel, amelyek eredményeként akkor több mint egymillió hordós napi veszteség érte az iráni olajipart.  Ennek ellenére Irán valószínűleg nem jelent piacgazdasági kockázatot, legalábbis nem idén.

Líbia

Az észak-afrikai OPEC-tag mentesült az olajkartell tavaly évvégi megállapodása alól, és az év nagy részében kockázatot jelentett a kedvező olajárakra. Líbia ugyanis vadul elkezdte a kitermelést, és közel háromszorosára növelte napi termelését – 300 ezer hordóról 850 ezer hordóra. De mivel az export indításhoz elengedhetetlen néhány olajterminálja megsérült, valószínűleg napi 1,25 millió hordó fölé nem tudja vinni kivitelét, szemben a polgárháború előtti időszak napi 1,6 millió hordójával. Amennyit ma kitermel és exportál, azt már a piacok beszámítják a globális termelésbe. Viszont

Líbia egyértelmű ellátási kockázatot is jelent a piacon, éppen az arab állam belső instabilitása miatt, így a bármikori esetleges leállás reális lehetőség.

Nigéria

A Shell olajfinomítója a nigériai Bonny IslandenForrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

A történet hasonló Líbiához, ugyanis az afrikai állam is mentesült az OPEC megállapodás alól, mert a kitermelést komolyan befolyásolta a korábban kialakult erőszak és a polgárháború közeli helyzet. Ám Líbiában a termelés helyreállítása és felfuttatása egybeesett a politikai helyzet némi konszolidációjával a Niger-deltájában. A tűzszünet az év nagy részében kitartott, a helyzet stabilizálódott, így a termelés a tavalyi napi 1,2 millió hordóról mára elérte az 1,8 milliós értéket. Nigéria azonban azt is vállalta, hogy önkorlátozást vezet be, és maximalizálja kitermelését, ha elérik a napi 1,8 millió hordót. Eközben a béke továbbra is igen törékeny a Niger-deltájában és hírek szerint a lázadók elégedetlenek, mert szerintük nagyon lassan haladnak a kormánnyal folytatott tárgyalások.  

Venezuela

Az ország olajkitermelése gyors ütemben csökken – szeptemberben már csak napi 1,89 millió hordónyit  olajat hoztak felszínre, míg az 1990-es években még ez a mennyiség  3,2 millió hordó volt naponta, sőt, még 2015-ben is napi 2,4 millió hordót termeltek.

Készpénz nélkül pedig az állami tulajdonú olajcég, a PDVSA nem képes új kitermelőhelyekbe fektetni, és nincs már pénz a kutak karbantartására sem.Hosszabb távon az is gondot jelenthet, hogy az előállított olajtermék minősége romlott, mivel a PDVSA-nak már nincs alkalmas eszköze arra, hogy megfelelően kezelje a felhozott nyersolajat.