A vállalatok viszonylag alacsony termelékenysége, a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya, az állami adminisztráció nehézkessége és a piacképes oktatás hiányosságai okozzák a hazai versenyképesség elmaradását a régiós átlagtól, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi jelentéséből. Többek között a kisebb vállalatok és a multik közötti termelékenységi különbség csökkentése, és a bérek további emelése elengedhetetlen a felzárkóztatáshoz.

Bár a makrogazdasági környezet jelentősen javult 2010 óta, a hazai vállalatok versenyképessége mégis elmarad a térség átlagától, derül ki a jegybank friss jelentéséből, amely 106 index alapján vizsgálta a hazai versenyképességet. A globális rangsorokat felállító külföldi kutatóintézetek egy részével ellentétben az MNB által figyelembe vett mutatók több mint 90 százalékban objektív tényeket mérlegelt, és adott javaslatokat.

Mint ismert, Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF), a Világbank Doing Business, a svájci IMD és az ENSZ humán fejlettségi indexének globális versenyképességi listáin rendre elmarad a visegrádi négyek átlagától. Bár azokon a rangsorokon jobban szerepel hazánk, ahol 100 százalékban objektív indexeket vizsgáltak, a jegybank szerint is kétségtelenül versenyképességi fordulatra van szükség.

A Palotai Dániel MNB ügyvezető igazgató által szerkesztett jelentés a magyar versenyképességi helyzetet a régiós versenytársakkal, valamint az Unió egészével hasonlította össze. Többek között a munkavállalást érintő versenyképességet, az állami és vállalati versenyképességet, a kutatás-fejlesztést és innovációt, az energiapiacot, az oktatást, az egészségügyet, a bankrendszer helyzetét, illetve az ország egyes régiói közötti különbséget vizsgálták.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatójaForrás: MTI/Soós Lajos

A jelentés megállapítja, hogy a vállalatok – főként a kkv-k – viszonylag alacsony termelékenysége a versenyképességi elmaradás egyik legfőbb tükre, de ez önmagában nem magyarázza a versenyképességi pozíciónkat.

A magyar gazdaság számára megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke biztosítása jelenti az egyik legnagyobb gondot. A jegybank kutatása azt azonban kiemeli, hogy ez a munkaerőhiány nem csak hazánkra jellemző, hanem a többi visegrádi országra egyaránt.
Az oktatás területén megoldandó feladatot jelent, hogy a korábbinál gyorsabban változó munkaerőpiacra és technikai fejlődésre kell felkészíteni a tanulókat, vagyis versenyképes és piackées tudást kell nekik átadni.

Forrás: Palotai Dániel

Ami a hitelezési lehetőségeket illeti, a pénzügyi tőke elérhetősége számottevően javult az elmúlt években, de a bankrendszer a jelenleginél nagyobb mértékben is támogathatná a gazdaság fejlődését. A bankrendszerben előrelépés szükséges a hatékonyság, a működési költségek és a digitalizáció területén, így csökkenhetnének a kamatfelárak.

A termelékenység növeléséhez az állam elsősorban támogató üzleti és szabályozói környezet kialakításával, a vállalkozásokat érintő és a munkára rakódó terhek további mérséklésével, valamint az állami bürokrácia csökkentésével járulhat hozzá.
A jegybank jelentése kitér arra is, hogy 2010 óta számos olyan előrelépés történt, amely a makrogazdasági környezetet javítja.

A jelentés kiemeli, hogy első lépésben költségvetési reform végrehajtása történt meg az államháztartás stabilizálása és az államadósság csökkentése érdekében, illetve a Széll Kálmán Tervek szerkezeti reformjai hatására a költségvetési kiadások nagyobb mértékben támogatják a gazdasági növekedést. 2012-2013-tól a monetáris politika reformjára is sor került.

Forrás: Palotai Dániel

Az árstabilitás elérése mellett az alapkamat csökkentése és új, nem hagyományos eszközök (Növekedési Hitelprogram, Növekedéstámogató Program) támogatták a gazdasági növekedést, a hitelezés teljes befagyásának elkerülését, és nagy mértékben hozzájárultak a vállalati hitelezési fordulathoz.

A foglalkoztatási arány felzárkózott az Európai Unió átlagához, a reálbérek pedig számottevően emelkedtek, ami növelte a háztartások megtakarítását és nettó pénzügyi vagyonát.Emellett javult a bankrendszer stabilitása, jövedelmezősége és a hitelezés is.

A termelékenységen, a bérek színvonalán, az állami adminisztráción (online ügyintézés bővítése, a jogszabályi környezet vállalkozó-baráttá tétele, az adóadminisztráció javítása) azonban még bőven van mit fejleszteni.

Forrás: Palotai Dániel

A hazai tulajdonú kisvállalkozások és a közepes, illetve nagyvállalatok termelékenysége közötti nagy különbségeket, illetve az egyes régiók közötti versenyképességi eltéréseket is csökkenteni kell a jövőben, olvasható a jelentésben.

A kkv-k innovációs tevékenységének fejlesztése szintén elengedhetetlen a versenyképességi fordulathoz, annak ellenére hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció területén a régiós átlagtól nem marad el Magyarország.

Forrás: Palotai Dániel

Emellett a digitalizáció olyan alapkészséggé válik mint az írástudás, és ezen is javítani kell még. Fontos tényezőként szerepel, hogy a régiós országok, így hazánk energiafelhasználása sokkal magasabb az uniós átlagnál, ami szintén lefelé húzza a versenyképességet, mert az ipari energia ára viszont magasabb az EU átlagánál.

Az MNB jelentése azt is megállapítja, hogy a versenyképességet növelő tényezők közül különös nehézséget okoz az oktatási, az egészségügyi és főként a demográfiai folyamatok megváltoztatása, mivel a megfelelő eredmények elérése itt csak hosszabb idő alatt lehetséges.
Az MNB eddig megfogalmazott körülbelül 50 ajánlásából nyolc teljesült, 26 részben valósult meg, 16 területen pedig nem történt változás.