Ezek az országok a legsérülékenyebbek, ha elfogy a helikopterpénz

2017.11.20. 11:12

Rekordösszeget, összesen 19 500 milliárd dollárt öntött eddig a piacokra a négy legnagyobb jegybank (az amerikai, a japán, a kínai, és az Európai Központi Bank) a gazdasági növekedés élénkítésére. Az összeg messze túlszárnyalja a vezető globális nagyhatalmak, az USA, Kína vagy Japán éves gazdasági teljesítményét. A jegybankok pénzügyi szigorodása Damoklész kardjaként lebeg a feltörekvő piacok felett. A Standard & Poor's legújabb felméréséből kiderül, mely öt ország kerülne a leginkább veszélyeztetettek közé.

A jegybankok pénznyomtatásának fokozatos leállításával és a nullához közelítő kamatszintek emelésével súlyos bajba kerülhet jó néhány felzárkózó gazdaság. 

Mivel döbbenetes összegekért vásároltak kötvényeket a központi bankok a válság után annak érdekében, hogy beindítsák a globális gazdaság lefulladt motorját, ezért a pénznyomdák leállása teljesen átrendezheti a feltörekvő államok piacait.

A Standard & Poor's mérlegelte, milyen veszélyeket hoz a felzárkózó piacokra a jegybanki élénkítő programok leállításaForrás: AFP/Eric Piermont

A legfrissebb adatok szerint az amerikai Fed, a japán, a brit és a kínai központi bankok, illetve az Európai Központi Bank kötvényállománya elérte a 19 500 milliárd dollárt, és a vásárlásokat – a Fedet leszámítva – egyelőre még folytatják.

A legnagyobb arányú eladósodást a válságból csigalassúsággal kikászálódó Japánban kockáztatta a jegybank: itt már a GDP 92 százalékára, (4600 milliárd dollárra) rúg a pénznyomtatás értéke.

A folyamat különösen riasztó, ha a jegybanki pénzek felfutásának szupergyors tempóját nézzük, és hozzáadjuk Japán 200 százalék feletti állami eladósodottsági arányát a GDP-hez viszonyítva.
Az Európai Központi Bank ugyan később kezdte az élénkítő programját, azonban a vásárolt eszközök értékében még a japánokon is túltesz. Az euróövezet nagyon lassú fejlődése, illetve a periféria államok megsegítése érdekében már 5100 milliárd dollár értékben öntött pénzt a piacokra, amivel már megelőzte a korában éllovasnak számító Fed-et is. Utóbbi 4400 milliárdot halmozott fel a könyveiben, de fokozatosan kivezette a kötvényvásárlási programot, kamatemelési ciklust indított, és lépésről lépésre eladja a válságkezelés miatt felvásárolt kötvényeket.

Közben már az EKB is lassította a kötvényvásárlást, és jövő év elejére valószínűleg le is állítja a mennyiségi lazítást. Sőt, az is figyelemre méltó, hogy nemrég a brit jegybank is kamatot emelt – igaz, 2007 óta első alkalommal.

Viszonylag külön kezelendő a kínai jegybank (PBOC) helyzete, amely szeptember végére 5300 milliárd dollárnyi eszközt halmozott fel, nagy részét azonban devizában. Kína esetében másrészt olyan sok az állami megtakarítás, hogy a kockázat másképp, főleg a vállalati szektorra értelmezve értékelendő.Kérdés azonban, hogy a jegybanki „ingyenpénzek" kivonását és a hitelek drágulását hogyan élik meg a fejlett országok kereskedelmi kapcsolataitól függő feltörekvő gazdaságok. Az amerikai alapkamat emelése ugyanis erősít a dollárt, ami nem kedvez a dollárban eladósodott államoknak, másrészt az amerikai befektetőknek is vonzóbb lesz otthon, dollárban tartani a megtakarításokat, ami automatikusan a feltörekvő piacokról von ki tőkét.A problémát vizsgálva a Standard and Poors (S&P) hitelminősítő összeállította

a legsérülékenyebb ötös csoportot, amelybe idén Törökország, Argentína, Pakisztán, Egyiptom és Katar került, érdekes módon mind az öt állam más és más okok miatt.
Az S&P az értékeléskor több szempontot vesz figyelembe: a folyó fizetési mérleget, a növekedési ütemet, a deviza-adósságot, és az ország eladósodottságát (beleértve az állam, a lakosság és a vállalatok hiteleit).

Egyiptomi tüntetés a munkanélküliség ellenForrás: AFP/Khaled Desouki

Törökország szerepelt a legrosszabbul: a vizsgált összes mutatóban a leggyengébb eredményt érte el. Főként az infláció és a munkanélküliség jelent problémát az ország számára. Emellett az országot a nemrég újra fellángolt kurd konfliktus, illetve a déli határnál tartózkodó szíriaiak ellátásának terhe is sújtja.

A török kormány ostobaságnak minősítette a jelentést, szerintük az S&P célja a csupán a lejáratás.

Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter szerint stabil alapokon nyugszik a török gazdaságForrás: AFP/Anadolu Agency/Alexey Nasyrov

Meglepő, és sok elemző nem is ért egyet azzal, hogy Katar is felkerült a listára, dacára annak, hogy idén márciusban a világ leggazdagabb országává választották. A hatalmas pénzügyi tartalékok ellenére azonban a kormányzati költségvetés és a folyószámla mutatói is negatív értéket mutattak a néhány hónapja bevezetett blokád, illetve a szaúdi-iráni konfliktus kiéleződése miatt.

Katar blokád alá helyezése ellen tüntetnek Genfben idén júliusban.Forrás: AFP/Anadolu Agency/Bayram Altug

Pakisztánban és Egyiptomban a munkanélküliség jelent óriási gondot, Argentína pedig az adósság magas szintjével, illetve az inflációval küzd.

A mostani országok egyike sem szerepelt a 2015-ös listán, akkor Brazília, Indonézia, India és Dél-Afrika volt a leggyengébb.
Az S&P egyébként közzétette az öt „legfélelmetesebb ország" listáját: azokét, amelyek eddig a legtöbbször kerültek a Sérülékeny Ötök közé. Malajzia, Szaúd-Arábia, Oroszország, Kína és Thaiföld szerepel a listán, mert a hitelminősítő értékelése szerint egy újabb pénzügyi megrázkódtatás esetén rendszerszintű gondot okozhatnak - legtöbbjük már csak gazdasági méretüknél fogva is.