6 kérdés, ami most sokakat izgat lakáshitel felvétele előtt

vállalkozói hitel,
Vágólapra másolva!
Az utóbbi időszakban nagyon sokan érdeklődnek a hitelfelvétel után, az egyik legforróbb témának természetesen a lakáshite számít. A következőkben azokat a fontosabb kérdéseket vesszük sorra, ami segítség lehet a nagy döntés meghozatalánál. Megéri végigolvasni, mert így kevésbé veszünk el a lakáshitelek sűrűjében és ezzel képesek leszünk tudatosabban választani a sok ajánlat közül.
Vágólapra másolva!

1. A teljes visszafizetett összeg változhat?

A klasszikus válasz erre az, hogy attól függ. Ez a saját döntésünkön múlik és azon, hogy mennyire fél a hitelfelvevő a bizonytalanságtól. Alapvetően két választási lehetőség áll előttünk. Vagy egy olyan hitelt választunk, aminek a futamidő alatt (pl. 3-6 havonta, évente, ötévente, stb.) változhat a kamata és így a törlesztő is, viszont nagyon olcsón számítják meg. Vagy egy olyan hitelt, aminek a hitel futamideje alatt végig fix a törlesztője, de ekkor az induló kamat magasabb.

Nem kell sokat magyarázni, hogy ha nem változik a törlesztő, akkor a visszafizetett összeg nem is fog változni a futamidő alatt (kivéve, ha előtörlesztünk, mert akkor kevesebb lesz). Ezért viszont most a bankok magasabb kamatot kérnek, hiszen a kamatok esetleges változásának rizikóját csak ezért cserébe vállalják be. Az éven belül változó kamatú hitelek jóval olcsóbbak tudnak lenni kamatban, viszont itt bármi megtörténhet.

illusztráció Forrás: Picture-Alliance/AFP/Thomas Eisenhuth

Azt már egyedi élethelyzet dönti el, hogy kinek-kinek melyik a jobb megoldás. Tisztán pénzügyi alapon ezt most nem lehet megmondani, mert senki sem látja előre, hogy a következő 15-20 évben miként alakulnak majd a kamatok. Viszont, ha azt vesszük alapul, hogy a jegybank a végig fix hitelek kamatait is csökkenteni akarja az intézkedéseivel, akkor ez együtt jár azzal is, hogy a korábbiaknál még vonzóbb lesz a biztonságot választani a bizonytalan helyett.

Kalkulátorunkkal utánanézhet, hogy melyik a legkedvezőbb lakáshitel!

2.A havi törlesztőrészlet milyen mértékben módosulhat?

Kezdjük az egyszerűbb végénél. Ha végig fix hitelt választottunk, akkor a kamat és törlesztő sem fog változni. Ezt követően viszont van két élesen elkülönülő hiteltípus, aminél más és más a szabály.

Az éven belüli vagy egyéves kamatperiódusú hiteleknél a bank a referenciakamat (BUBOR) változását automatikusan érvényesíti a törlesztőkben. Vagyis ha a BUBOR alacsonyan marad, akkor jól járunk, ha elindul nagyon felfelé, akkor viszont rosszul. Gondoljunk bele, hogy 1 százalékos kamatemelkedés a törlesztőt átlagosan 8-9 százalékkal emeli meg. Az MNB által felállított szabályok szerint a kamatfelárat (kamat=referenciakamat+kamatfelár) 3-5 évente a bankok felülvizsgálhatják és a központi bank által lefektetett módszer szerint változtathatják meg.

illusztráció Forrás: 123RF

Vannak olyan hitelek is szép számmal, melyek például 3-5- 10 évre fixálják a hitel kamatát. Ilyenek például a fogyasztóbarát lakáshitelek is. Itt a kamat nem fog változni évekig, viszont utána a bank saját belátása szerint dönthet, hogy a jegybank módszertana szerint mit tesz, és változtat-e a kondíciókon.

Mint látjuk, az MNB a fair banki törvényekkel olyan körülményeket teremtett, hogy a bankok a kamat mértékét csak indokolt esetben és periódusokban tehessék meg. Ezért is érdemes utánanézni, hogy a kamatfelár-változtatási mutató és a kamatváltoztatási mutató pontosan mit jelent.

3. Első ingatlanvásárolóként, 40 éves kor alatt van lehetőség valamilyen kedvezményt igénybe venni?

Ha szigorúan lakáshitelről beszélünk, akkor, ami azonnal eszünkbe jut, az a Családi Otthonteremtési Kedvezmény. A már meglévő, vagy vállalt gyermekszámtól függően új lakásra 600 ezertől 10 millió forintig, míg használt lakásra 600 ezertől 2,75 millió forintig terjedő vissza nem térítendő állami támogatást kaphatunk.

illusztráció Forrás: Dremastime

Nincs megkötés a csok-nál, hogy első lakásvásárlók legyünk, viszont az életkor az problémát tud jelenteni. Viszont, ha az ügyfél vállalna gyermeket és rá is igényelné a megelőlegező csok-ot, akkor az az egyik feltétel, hogy a házaspár közül az egyik a 40. életévét ne töltse be az igényléskor.

Némi kedvezmény kapcsolódik a vagyonszerzési illetékhez is. Egyrészt a 35 év alatti első lakáshoz jutók kaphatnak 50% illeték kedvezményt, ha a megszerzett tulajdon értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Másrészt az illetéket 12 egyenlő részletbe egy év alatt fizethetik ki, amelyre vonatkozóan nincs életkori megkötés, sem ingatlan érték.

Az első lakásukat vásárlók vissza nem térítendő önkormányzati támogatásban is részesülhetnek, ha szerencséjük van, ez ugyanis abszolút a lakástulajdon szerinti illetékes önkormányzaton múlik. Van, ahol egyáltalán nincs ilyen típusú támogatás.

4. Előtörlesztésre milyen feltételekkel és költségekkel van lehetőség?

Természetesen van lehetőség az előtörlesztésre, viszont ez bankonként és hitelenként is változó. Az általános gyakorlat az szokott lenni, hogy lehet előtörleszteni, viszont ennek költsége az előtörlesztett összeg 1,5-2%- a. Vagyis, ha 2 milliót előtörlesztünk, akkor 30-40 ezer forint lesz az előtörlesztési díj.

illusztráció Forrás: Dremastime

Vannak olyan bankok, ahol ezt a költséget elengedik, vagy meghatároznak egy díjplafont, például 30 ezer forintot. Ez utóbbi esetben logikusan nem fizethetsz többet ennél az összegnél előtörlesztési díjra. Fontos tudni, hogy a fogyasztóbarát lakáshitelek esetében egységes szabály, hogy az előtörlesztés bármelyik lakástakarékból ingyenes!

5. Milyen okmányok szükségesek a hitel igényléséhez?

A lakáshitel felvétele nem olyan egyszerű dolog, mint mondjuk egy értékpapírszámla nyitása, ahol elegendő a személyi igazolvány, a lakcímkártya és az adószám. Egy eléggé komplex folyamatról van szó, ahol egy sor dokumentumnak kell meglennie, hogy sikerrel vehessük az akadályokat.

A hitelkérelem befogadásához a bank elvárja, hogy egyrészt igazoljuk a jövedelmet (munkáltatói igazolás, bankszámlakivonatok, szükség esetén NAV igazolás), másrészt bemutassuk az adásvételi szerződést. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az utóbbit a bank igényeinek megfelelően kell elkészíteni, ezért először a bankot válasszuk ki, majd csak utána kerüljön megfogalmazásra– az elvárásoknak megfelelően – az adásvételi szerződés.

De ezen felül mást is elvárhat a bank, főleg ha a korábban említett otthonteremtési támogatást igényeljük, mert akkor ennél sokkal több igazolásra lesz szükség. A lényeg, hogy tájékozódjunk a hitelfelvétel előtt erről is, hogy ne érjenek minket meglepetések!

6. A hitelfelvétellel kapcsolatban milyen fajta költségek jöhetnek elő és ezeknek mekkora a mértékük?

Azt nem kell részletezni, hogy a hitelfelvétel összességében legnagyobb költsége maga a kamat, a futamidő alatt ugyanis jelentős összeget tudunk kifizetni a banknak. Ezen kívül az alábbi egyszeri tételekkel találkozhatunk, amelyek közül nem mind banki költség: tulajdoni lap és térképmásolat díja, értékbecslés díja, folyósítási jutalék, közjegyzői okiratba foglalás költsége, földhivatali költségek.

A felsorolt elemekből a folyósítási díj és a közjegyzői díj a hitelösszegtől függ. Sőt utóbbi értéke még külön jogszabályban meghatározott. Ez a két tétel a költségek nagyobb részét el tudja vinni, egy átlagos esetben is elkérhetnek 100 ezer forintot a kettőért.

illusztráció Forrás: Dreamstime

Az értékbecslésen kívül – ami egyedi árképzéstől függ – a többi tételnek (tulajdoni lap és térképmásolat, földhivatali költségek) hatóságilag szabályozott ára van, az nem a bankon múlik. Az értékbecslés még egy nagyobb tétel, általában 30 ezer forintra tehető, a többiek ennél jóval alacsonyabbak, néhány ezres összegek. Talán a jelzálogjog bejegyzésének díja érdemel még kiemelést, ennek mértéke jelenleg 12 600 forint.

Mindent egybevéve könnyedén ki tud jönni egy átlagos hitelfelvételnél is 100-150 ezer forint egyéb költség, amit viszont az akcióknak köszönhetően utólag részben visszatérítenek a bankok. De ha választani kellene, inkább ezeket fizessük meg, de akkor cserébe kapjon nagyon jó hitelkamat ajánlatot!