MNB: Dinamikus béremelkedés lesz jövőre is

32507089 - working men creating global business growth

A béremelkedés és a megugró fogyasztás ellenére idén 2,3, jövőre pedig még mindig csak 2,5 százalékos inflációval számolnak a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai. Többek között a kedvező külső gazdasági környezet miatt közel négy százalékos felzárkózási ütemet várnak erre és a következő évre is, 2019 végéig pedig a beruházások gyors felfutását valószínűsítik.

A vártnál gyorsabb gazdasági felzárkózással, évente 3,9 százalékos GDP-bővüléssel számolnak az MNB közgazdászai, derül ki a legfrissebb inflációs jelentésből. Továbbra is dinamikus, hat-hét százalékos béremelkedés várható, ami - a 2,5 százalékos infláció miatt - hozzávetőleg

négy százalékos reálbéremelkedést jelent jövőre a versenyszférában.

A béremelkedések egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének, másrészt a munkaerőhiánynak köszönhetőek, utóbbit egyre inkább befolyásolják a demográfiai folyamatok, vagyis a munkaképes korúak számának lassú csökkenése.

Jövőre a béremelkedés hajtja a fogyasztást, a beruházást és a megtakarítátásokat is Forrás: 123rf

Ez a demográfiai hatás évente körülbelül 25-35 ezer fővel mérsékli a lehetséges munkavállalók számát. Az MNB előrejelzése szerint a lakosság a bérnövekedés miatti pluszjövedelmet egyrészt elkölti, ami jelentősen megdobja a fogyasztást:

összességében közel négy százalékos fogyasztás-bővülésre lehet számítani jövőre az idei 4,6 százalék után.

A jegybank szakértői úgy vélik, hogy a vásárlások emelkedése olyan árucikkeket érint, amelyeknek alacsony az inflációja, ilyenek főként a (félig)tartós árucikkek. A jövedelmekkel arányosan a megtakarítások is emelkedni fognak az alacsony kamatlábak ellenére, (ami összességében negatív reálkamatot jelent), másrészt rövid távon a beruházások gyors bővülése is várható.

Ez a felfutás azonban 2019 végéig tart előreláthatólag, aminek többek között a lakásáfa 2020-as emelése is az egyik oka.

Forrás: MNB

Az állami beruházások üteme is lassuló tendenciát mutat 2018-tól, ami viszont az uniós források felhasználásával áll összefüggésben. Az uniós támogatások felhasználása idén érte el a csúcspontját, a GDP 3,4 százalékával, a fordulat jövő év végére várható, majd a növekedési ütem az előző évhez képest már negatív tartományba fordul.

A vállalatok számára jó hír, hogy a banki hitelezés 2015-ben indult, a Növekedési Hitelprogrammal beindított felfutása még jó néhny évig kitart, és évi 5-10 százalékos bővülésre lehet számítani,

ami a kedvező kamatkörnyezet miatt erősen kihat a beruházásokra.

A hazai gazdaság bővülését az euróövezet és a régiós államok gazdasági élénkülése ugyancsak segíti: az előrejelzések szerint a régióban Románia és Lengyelország produkálja idén a leggyorsabb fejlődést, míg a leglassabb, mindössze másfél százalék körüli növekedés Nagy-Britanniában lesz.

A legfontosabb exportpiacunknak számító Németországban idén 2,1 százalékos a GDP-emelkedés, az euróövezetben pedig 2-2,5 százalékra tehető.

Forrás: MNB

Az export és import közötti különbség továbbra is pozitív marad, de a külkereskedelmi többletünk és a folyó fizetési mérleg többlete csökken 2018-ig, utána stagnálás várható.

Az inflációt egyrészt emeli a drágább nyersolaj, és a magasabb bérek miatti áremelkedések,

ám a három százalékos inflációs célt még így is csak 2019 első felében éri el az ország.

Az államháztartással kapcsolatban az MNB előrejelzése

két százalék körüli hiánnyal számol, ami megkönnyíti az államadósság további csökkentését.

A jegybank elemzése szerint 2020-ban a GDP-hez viszonyított államadósság 68,2 százalékra szorítható le, miközben az adósságban a deviza aránya szintén tovább csökken.