Munkaruha és védőfelszerelés: mit lehet és mit nem?

Százhalombatta, 2013. július 25. Egy dolgozó szemüvegében tükröződik a gázolaj-kéntelenítő üzem a Mol Dunai Finomítójában, Százhalombattán 2013. július 25-én. A Dunai Finomító a Mol-csoport legnagyobb, Magyarország egyetlen kőolaj-feldolgozó létesítménye. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Sok munkahelyen megmondják az alkalmazottnak, hogyan kell megjelennie és dolgoznia a munkahelyén. De az már nem biztos, hogy egyértelmű, hogy ki mit fizet és miért felel.

A formaruhával ellentétben, amely jellemzően a pincérek, portások és buszsofőrök vezetőség által szabályozott öltözete, a munka- és védőruházat sokkal inkább funkcionális, mint formális. A munkaruha a tevékenységből adódó fokozott idénybevételtől és szennyeződéstől óvja a munkavállaló saját ruházatát, vagy adott esetben helyettesíti azt. A védőruházat pedig egyéni védőeszköz, amely a munkavállaló egészségét és testi épségét óvja, legyenek azok az ártalmak fizikai, biológiai és/vagy vegyi kockázatok - írja a Hrportál.hu.

A munkahelyi öltözetet támogathatja a munkáltató önkéntesen, illetve a törvény megszabhatja a kötelező finanszírozást is,

hiszen a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles a munkavállaló minden olyan költségét megtéríteni, mely a munkaviszony teljesítése kapcsán indokoltan merül fel.

A fentiek közül az egyedi védőeszközök, valamint a munkaruha teljes egészében a térítésmentesen juttatandó felszerelések közé sorolható. De az a forma- és egyenruha is, mely jellegéből vagy egyedi megjelenéséből adódóan nem használható a munkavégzésen kívül.

A védőfelszerelést a munkáltatónak kötelessége biztosítani, sőt tisztítani, karbantartani és tárolni is Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A munkaviszony megszűnésekor a munkaruha általában a dolgozóé marad, nem adható át más beosztottnak, ezt azonban a munkavállalónak nem kell megtérítenie, mert vissza is adhatja azt. Ezáltal szabálytalan a maradványérték levonása az utolsó béréből.

A törvény kimondja, hogy amennyiben a munkavégzéshez szükséges valamilyen védőeszköz - legyen az lángálló ruházat, védőszemüveg vagy csúszásmentes cipő -, azt

minden esetben a munkáltató kötelessége biztosítani, illetve annak mosásáról, tisztításáról, karbantartásáról és tárolásáról gondoskodni.

Míg a munkaruha tulajdonjogát a munkáltató és a munkavállaló belső szabályozásban tisztázza, addig a védőeszköz minden esetben a cég tulajdona. Biztosítása előbbivel ellentétben az első pillanattól kezdve - azaz már a próbaidő alatt is - kötelező, a munkahelyről pedig csak külön engedéllyel vihető el. Sajátossága még, hogy kockázat- és megfelelőségi értékelési, ellenőrzési és meghatározott időszakonként felülvizsgálati kötelezettség, valamint szankcionálási lehetőség társul hozzá.

A fenti témáról további részletek a Hrportál.hu cikkéből ismerhetők meg.