A munkaadói oldalon a munkaerő megbecsülésének, képzésének, megtartásának fontossága már olyan szakmákat is elért, amelyek a lakosság szemében alacsonyabb megbecsülésnek örvendenek.
„Alapjaiban alakul át a munkaerőpiac: a szektorspecifikus ismeretek szinte minden munkakör betöltéséhez szükségessé válnak. A változások különösen jól tetten érhetők az ügyfélszolgálati munkakör átalakulásában, nálunk például a folyamatosan változó hitelpiac ismerete, a szakmai felkészültség a mindennapi működésünk részét képezik. Pénzügyi tanácsadóként olyan munkatársakat képezünk, akik bizalomra alapuló, partneri kapcsolatot építenek ki ügyfeleinkkel és pénzügyi mentorként állnak mellettük. A megbecsülés, tisztelet és a felelősségteljes hozzáállás alapérték az ügyfélszolgálaton, ahol munkatársaink az ügyfelek hosszú távú elégedettségének kialakítására törekszenek" – mondta el Krant Klaudia, a Cofidis Magyarország ügyfélkapcsolati területvezetője.
A mindennapok során igénybe veszünk számos szolgáltatást: legalább havonta egyszer postai ügyintézőhöz fordulunk (56 százalék), buszvezető (52 százalék) visz minket dolgozni, felkeressük a háziorvost (33 százalék), levágatjuk a hajunkat a fodrásznál (31 százalék) és felszolgálók, pultosok (27 százalék) hozzák ki nekünk az ételt az étteremben.
Ennél ritkábban, de szükségünk van ügyeink intézéséhez telefonos ügyfélszolgálatosra (16 százalék), banki (14 százalék) és hivatali ügyintézőre (12 százalék). Néha szakorvoshoz (11 százalék) is kell mennünk. Ennél még ritkábban keresünk taxisofőrt (3 százalék) és a mesteremberekre, mint például háztartási gép szerelőre (2 százalék), villanyszerelőre (1 százalék) is alig-alig szorulunk rá.
Egészen másképp fest a helyzet, amikor történik valami változás vagy váratlan probléma a családban.
A lakosság több mint 80 százaléka úgy érzi, hiába keresi, nem találja, vagy csak nagyon nehezen a megfelelő szaktudással rendelkező szakembert, olyan esetekben, amikor szükségünk van egy jó szakorvosra vagy otthon olyan gondok vannak a világítással, amit csak villanyszerelő tud megoldani, netán épp felújítunk, és festő-mázoló szakember kell sürgősen. Budapest és vidék relációban is érezhető némi különbség: a fővárosban élők úgy érzik, általában nehezebben jutnak hozzá bármilyen szakemberhez.
A vállalati oldal is szakemberhiányról számol be.
2018-ban az üres álláshelyek aránya, a kommunikáció; pénzügyi, biztosítási tevékenység; ingatlanügyletek; szakmai, tudományos műszaki tevékenység területeken 3,6 százalék, ami 2017-ben a 3,2 százalékos arányához képest növekedést mutat a KSH adatai szerint.
A magyarországi hiányszakmák listáját már hatodik éve a szakmunkások vezetik, második helyen a sofőrök, a harmadik helyen pedig a mérnökök állnak.
A tíz legnehezebben betölthető munkakör között van: az adminisztratív munka, az irodai asszisztens, a könyvelő, a műszerész, a vendéglátóipari szakember, az orvos, a gépkezelő, és sofőröket is nehéz találni.
A munkaadók által kifejezetten keresett, jól fizetett munkakörök közül számos alacsony megbecsülésnek örvend a lakosság szemében, és úgy vélik, az adott munkakörben nincs szükség egzakt szakértelemre, de magas elvárásokat támasztanak velük szemben.
Erre jó példa a telefonos ügyfélszolgálatos pozíció: az emberek úgy vélik, könnyű megfelelő munkaerőt találni (33 százalék), és a feladatot szinte bárki el tudja végezni, ehhez képest komoly szektorspecifikus szakmai felkészültséget (89 százalék), alaposságot (88 százalék), udvariasságot (86 százalék), megbízhatóságot (86 százalék) és segítőkészséget (84 százalék) várnak a vonal másik végén ülőtől.