Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nagyléptékű fejlődés előtt állnak az emberek egészsége érdekében folytatott gén- és sejtterápiás eljárások. Egy génterápiás szaklap szerint a humángyógyászatban jelenleg szerte a világon mintegy 2700 klinikai génterápiás eljárást alkalmaznak, illetve állnak engedélyezés alatt. Főként a rák egyes fajtái, az izomsorvadás és a sarlósejtes vérszegénység elleni küzdelemben vetik be azokat. A kísérletek mögött álló kis génterápiás vállalatok többsége partnerkapcsolatokkal bír vagy befektetéseket kapott a nagy gyógyszergyáraktól, mint például a Bayer, a GlaxoSmithKline, a Pfizer, a Merck és a Novartis. Ezek a cégek egyébként maguk is egyre nagyobb számban igénylik a szakképzett genetikusokat.
A genetikusok mellett azonban más, rokon tudományok és szakmák művelőire is szükség van a "genomikus medicina új korszakában", ahogy az időszakot Sandy Macrae, egy újszerű, az emberi testen belül végrehajtott génterápiás eljárást kifejlesztő biotechnológiai vállalat vezetője jelöli.
A génterápiának, mint iparágnak, magasan képzett szakemberekre van szüksége.
Genetikusokra, orvosokra, molekuláris biológiával foglalkozókra, virológusokra, biomérnökökre és kémikusokra egyaránt építene az ágazat.
Ám ez még nem minden: a terület neves szakemberei állítják, itt ugyanúgy szükség van az üzleti-gazdasági szemléletre, ahogy más iparágakban is. Égetően kellenek továbbá azok az analitikus szakemberek - bioinformatikusok -, akik hatékonyan tudják támogatni az eljárások fejlesztését a kutatások során keletkező, döbbenetes mennyiségű adatsor számítógépes elemzésével.
A génterápia hihetetlenül gyorsan növő, és egyre elfogadottabb része az orvosi kutatások és fejlesztések ágazatának"
- állítja Michele Calos, az Amerikai Gén- és Sejtterápiás Társaság elnöke, egyben a Stanford Egyetem genetika professzora.
Úgy tűnik, a már működő kutatócégek és a folyamatosan megalapított újak - a gyógyszergyártókkal együtt - rengeteg potenciális munkavállalónak tudnának lehetőséget ajánlani, már a jelenben, és a közeli jövőben is.
Például a brit kormányzati előrejelzések szerint ezen a területen több mint 18 ezer új munkahely létrejöttére lehet számítani 2030-ig. Az USA munkaügyi hivatala hasonló számokat közöl. A biomedikusok számában 7 százalékos, a kutatók számában 13 százalékos emelkedésre számítanak, ami 17 500 új álláshelyet jelent a közeljövőben.
A génmódosítási eljárások piaca pedig már most hatalmas üzlet.
A számítások szerint globális volumene 2017-ben 6,28 milliárd dolláros üzletet jelentett. Ez mintegy 1700 milliárd forint.
A várakozások pedig elképesztők a szektor növekedésével kapcsolatban. Egyes becslések szerint a piac értéke a következő öt évben akár meg is duplázódhat.
A világ vezető országai sorra jelentik be, hogy növelik a kormányzati ráfordításokat az eljárásokkal kapcsolatos kutatások támogatására.
Például a brit kormány idén eddig 76 millió dolláros támogatást juttatott egy új gén- és sejtterápiás központ létrehozásába.
A genetikai szintű beavatkozások és eljárások körül, az orvosi, gazdasági és szociális vonatkozásokon túl, mindig felbukkannak az etikai megfontolások is. Az emberi és az állati egészséget szolgáló eljárások kapcsán Európában a legszigorúbb a szabályozás, míg a fejlesztések másik fontos térségében, az USA területén, más típusú, némileg lazább keretek között dolgozhatnak a kutatók.
Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni Kínáról sem, mely a génszerkesztési eljárások kapcsán a világ egyik vezető országa. A korábban a szaktudást külföldön megszerzett első úttörők ma a fiatalabb genetikusokat tanítják otthon. Kínában több száz kísérleti eljárás fejlesztése folyik, csak az idei évben, és 86 olyan páciensről adtak jelentést, akiken rákbetegségekkel, illetve a HIV-vírussal kapcsolatos eljárások kidolgozását végzik. Peking pedig a legutolsó ötéves tervben dollármilliárdoknak megfelelő összeget irányzott elő a munka támogatására.
