Nem pusztán környezetkímélők, de jóval csendesebbek is dízeles elődeiknél Sencsen városának elektromos buszai. Olyannyira, hogy a buszokat üzemeltető vállalat egyik vezetője jelezte, fontolgatják, hogy felszerelik azokat valamilyen jellegzetes hanghatás kiváltására szolgáló eszközzel, azért, hogy a közlekedők észrevegyék közeledtüket. Bárhogy is, amit Sencsen városában véghezvittek, az jelenleg
a világon egyedülálló.
Az elővárosaival együtt mintegy 12 millió lakosú település az első olyan nagyváros, ahol a buszflotta 100 százalékban elektromos járművekből áll.
Ez pedig elképesztő teljesítmény abban a városban, amely egészen az 1980-as évekig egyszerű halásztelepülésként működött a Gyöngy-folyó deltájában. Az akkori kínai vezetés abban az évtizedben viszont a várost, sőt, az egész folyótorkollatot kiemelt gazdasági övezetté nyilvánította. Napjainkban pedig itt az egyre inkább egybeépülő nagyvárosok Kína technológiai központjává, saját Szilícium-völgyévé váltak. Ahogy pedig az Origo arról beszámolt, Sencsen már korábban deklarálta szándékát, hogy buszait a jóval környezetkímélőbb elektomos változatokra cserélje.
Ez mostanra maradéktalanul sikerült.
A városi buszokat üzemeltető vállalat szerint a lépéssel évente 440 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásától tudják megóvni a klímát, miközben javul a levegő minősége is. Hosszabb távon pedig a buszok fenntartása olcsóbb, mint a lecserélt hagyományos járműveké volt. S bár egyetlen busz beszerzési költsége nem olcsó, nagyjából 77 millió forintnak megfelelő jüan, a város saját forrásaiból, valamint Peking támogatásával, meglépte a nagy váltást.
A buszflotta kiszolgálására a városban 40 ezer töltőpont létesült. Ebből 180 nagyobb depót maga a busztársaság birtokol, a legnagyobban ezek közül egyszerre akár 20 busz is tölthető. Egyetlen töltéssel egy jármű átlagosan 2 órát, illetve nagyjából 200 kilométert tud megtenni.
Sencsenben a következő lépés a mintegy 22 ezer járművet számláló taxiflotta cseréje elektromos járművekre.
Ebből néhány ezer autó már most is e-meghajtással működik.
Több mint 30 kínai nagyváros jelentette be, hogy 2020-ig teljes tömegközlekedését elektromos alapokra helyezné, többek között a Gyöngy-folyó deltájának többi nagyvárosa, például Kanton, Csuhaj, illetve Nanking és Santung. Kína nagyvárosai óriási fejlődésen mentek át az elmúlt két évtizedben, ezzel egyidejűleg azonban jelentősen megnövekedett az e helyekről származó környezetterhelés mértéke. A dízel- és benzinüzemű járművek cseréje komoly lépést jelent a környezet védelme és az állampolgárok egészségének megőrzésében.
A törekvések megvalósítását nehezítheti a jövőben, hogy Peking bejelentette, a magas költségek miatt, egyelőre visszafogottabban kezeli a támogatások kérdését, ha magával a céllal a kínai vezetés egyet is ért. További nehézség a földrajzi adottságok közötti eltérés. Sencsen városa ugyanis alapvetően sík területen épült, ahol a járműveknek még utasokkal tömve sem okoz gondot a közlekedés. Más, hegyes-völgyes településeken viszont a jelenlegi típusok teljesítménye kevésnek bizonyulhat a terepakadályok leküzdésére. Az ország északi részeinek hidegebb nagyvárosaiban pedig az akkumulátorokat kell felkészíteni az alacsonyabb hőmérsékletre, hiszen azok télies körülmények között gyorsabban merülnek és rövidebb idő alatt használódnak el.