Kína meghódítja Latin-Amerikát is

Tourists look at the Lujiazui Financial District in Pudong with the Oriental Pearl TV Tower, tallest, Shanghai Tower, second tallest, the Shanghai World Financial Center, third tallest, and other skyscrapers and high-rise buildings at the promenade on the Bund along the Huangpu River on a clear day in Shanghai, China, 15 October 2015.

Ha van igazán nyilvánvaló terep, ahol megmutatkozik Kína felemelkedése a globális gazdasági porondon, akkor az Latin-Amerika. Itt ugyanis egyre erősebben érhető tetten, milyen mértékben fokozódik a verseny az Egyesült Államokkal.

Az elmúlt években az USA egyre inkább elveszítette vezető kereskedelmi szerepét több latin-amerikai országban. Ez igaz például a rézben gazdag Chilére, vagy a mezőgazdasági és bányanagyhatalom Brazíliára is. Ennek következtében viszont Kína egyre fontosabb kereskedelmi partnere lett ezeknek az országoknak – írja a Bloomberg.

Ráadásul Donald Trump politikája sem támogatja az Egyesült Államok szerepének erősödését. Se a déli határra tervezett kerítés, se a Kubával kialakított kapcsolatok befagyasztásának terve, se a latin-amerikai országok által támogatott klímaegyezményből való kilépés nem mondható pozitívnak a két térség viszonyának szempontjából. Mindez pedig szélesre tárja a kaput a kínai befolyás növekedése előtt.

Megragadott lehetőségek

Nem meglepő tehát, hogy

a világ második legnagyobb gazdasága igyekszik is lecsapni a lehetőségekre

annak érdekében, hogy erősítse a szerepét Latin-Amerikában, amely egyébként is fontos terület Kínának a nyersanyag-kereskedelem miatt.

Kína már Trump előtt is megkezdte a terjeszkedését Latin-Amerikában Forrás: Imaginechina/Xie zhengyi - Imaginechina/Xie Zhengyi

A folyamat azonban nem most indult el. Kína már 2009-ben lenyomta az USA-t, és Brazília legnagyobb exportpiaca lett. Egy évvel később pedig már az egész latin-amerikai térség legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált – leszámítva Mexikót.

Kína viszonylag rövid idő alatt sikeresen építette fel lenyűgöző gazdasági jelenlétét a régióban

– mondta Margaret Myers, az Inter-American Dialogue térségért felelős igazgatója.

Kivétel és kockázat

Mexikó igen jelentős kivételnek számít, mivel az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) miatt szoros kereskedelmi kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal. Ennek eredményeként 2016-ban Mexikó összesen 303 milliárd dollár értékben exportált az USA-ba, míg Kínába csupán 5,4 milliárd értékben.

Donald Trump politikája megnehezítheti az amerikai-mexikói kereskedelmi viszonyt Forrás: AFP/Alfredo Estrella

Noha Mexikó számára komoly problémákat okozhat, ha Trump esetleg kilépne a kereskedelmi egyezményből,

ez önmagában még nem jelentene komolyabb előnyt Kína számára.

Az ázsiai gazdaság ugyanis elsősorban nyersanyagot importál a térségből, míg Mexikó elsődlegesen a gépjárműiparnak és az elektronikai szektornak szállít cikkeket az Egyesült Államokba – ezeket pedig Kína otthon is bőséggel megtermeli.

Mindazonáltal ha Trump valóban beváltja a fenyegetését, és ténylegesen otthagyja a NAFTA-t, akkor Kína valószínűleg elkezdheti – legalább részben – betölteni az USA helyét a mexikói gazdaságban. Főleg, hogy a szakértők szerint Mexikó abszolút érdekelt lehet abban, hogy szorosabban működjön együtt az ázsiai óriással.