Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az online vásárlások mennyisége az elmúlt években gyakorlatilag kilőtt. Ennek több oka is van. Egyfelől a vevők bizalma napjainkra sokkal nagyobb az internetes rendelések irányába, mint korábban volt, így egyre többen fordulnak a szolgáltatás irányába.
Másfelől a hagyományos üzletek is felismerték az online rendelések jelentőségét, és
ma már szinte nem lehet olyan terméket találni, amelyet ne lehet az interneten megrendelni.
Azonban a piac robbanásszerű bővülésével nem tudja a lépést tartani a logisztika, annak ellenére sem, hogy a szállítócégek az online kereskedelem egyik legnagyobb haszonélvezői.
Egyes becslések szerint az online rendelések száma 50 százalékkal emelkedett 2014 és 2016 között, és
2021-ig évente további 17-28 százalékkal bővülhet.
A probléma többrétű. Amellett, hogy a szektor létszámhiánnyal küzd, a logisztikai részen sok korlát van. A csomagokat kiszállító autóknak ugyanis valahol parkolni kell, ami már egy Budapest nagyságú város forgalmasabb pontján is szinte lehetetlen küldetés, ehhez képest a világ nagyvárosai még durvábbak.
A BBC arról számol be, hogy New Yorkban vannak sofőrök, akik olykor egy órát köröznek egy épület körül, mire sikerül helyet találniuk.
Persze van szabálytalan megoldás, sokszor a sofőrök az utcán megállva, úgynevezett dupla parkolást végrehajtva és a büntetést megkockáztatva szállítják ki a csomagokat.
A parkolásnál is nagyobb probléma, hogy a környezetszennyezés is jelentősen növekszik.
Az egyre nagyobb mennyiséget a járműpark bővítésével lehet egyensúlyozni, amelyek károsanyag-kibocsátása szennyezi a város légkörét.
Emellett a csomagolás miatt egyre több szemét keletkezik, amelyek sokszor
nem férnek bele a megtelt szelektív konténerekbe, tárolókba.
A helyzet az elkövetkező években várhatóan tovább romlik, ugyanis az országok kiskereskedelmi forgalmának
még csak csekély hányadáért felel az online kereskedelem.
Ez a szám az Egyesült Államokban 10 százalék, Kínában 15 százalék, Nagy-Britanniában 17 százalék, míg Dél-Koreában 18 százalék.
Az Enet felmérése szerint 2016-ban a magyar e-kereskedelem 427 milliárd forint volt,
ami a hazai kiskereskedelmi forgalom 5,2 százaléka.
Ami azonban rossz a környezetnek, jó a gazdaságnak. Az e-kereskedelem terjedése a logisztikai ágazat fejlődését vonja maga után. Nő a kereslet a raktárhelyek, a járművek és a munkaerő iránt is, különösen a szezonálisan terhelt időszakokban.
A szállítást végző cégek többsége igyekszik valamilyen módon csökkenteni a költségeit. Ennek több módja is van. Már a nagy társaságok is rendelkeznek biciklis futárral, egyre több átvevőpont nyílik, jellemzően utcán elhelyezett tárolók formájában.
Emellett próbálják az embereket abba az irányba terelni, hogy
a terméket személyesen vegyék át az adott boltban, de ez közel sem ilyen egyszerű.
A BBC-nek nyilatkozó egyik futár szerint teljesen elkényelmesedtek az emberek. Míg régen ritkaságszámba ment az online rendelés, ma már vizet is az interneten rendelnek.
További gond, hogy egyetlen épületbe egyszerre több nagy szolgáltató is szállít, holott a piac felosztásával racionalizálni lehetne a problémát. Egyfelől egy helyre így kevesebb autó menne ki, másfelől azok kihasználtsága jóval nagyobb lenne. De ez egy utópisztikus elképzelés.
New York közlekedésrendészete próbálja a szállító cégek működési idejét a munkaidőn kívülre szorítani,
de jelenleg csak 400 ilyen vállalat van, a város célja 900 lenne.
Párizs megoldása a problémára, hogy támogatott logisztikai útvonalakat jelöltek ki, míg Londonban a buszokat is igyekeznek bevonni a szállításba.
Bár a megoldás már látszik drónok, elektromos és önvezető járművek, és apró házhozszállító robotok formájában, azonban ezek az eszközök csak a távoli jövőben váltják le teljesen a hagyományos járműveket.
Emiatt fontos kérdés, hogy miképp lehetne ésszerűbben, a környezetet kevésbé szennyezve megoldani a házhozszállítások logisztikáját.
