A neoliberalizmus fellegvárában temetik a neoliberalizmust

London School of Economics
Vágólapra másolva!
A napokban 33 pontos követelésüket szegezték ki egyetemi oktatók, kutatók és hallgatók a London School of Economics kapujára elégedetlenségüket kifejezve a jelenlegi neoliberális gazdaságpolitikával szemben. A kiáltvány gyökeresen átalakítaná a neoliberális elméletek jelenlegi hegemóniáját a közgazdaságtanban. Számos területen szeretnének változást elérni a gazdasági intézményrendszer elméletétől kezdve a közgazdasági oktatás rendszerének átalakításáig, mert a neoliberalizmus társadalmi egyenlőtlenséget és fenntarthatatlan fejlődést hozott.
Vágólapra másolva!

Fontos mérföldkőhöz, átvitt értelemben reformációhoz érkezett a közgazdaságtudomány. Ötszáz évvel Luther Márton 95 pontjának a wittenbergi vártemplom ajtajára történő kifüggesztése után a jelenlegi közgazdasági elméletekkel elégedetlen egyetemi oktatók, hallgatók és kutatók

az európai közgazdaságtan egyik fellegvárának számító London School of Economics kapujára kitűzték 33 pontba foglalt javaslataikat, amiben leszámolnának a neoliberalizmus egyeduralmával.

A „tiltakozók" úgy vélik, hogy az úgynevezett neoliberális közgazdaságtan túlságosan dominálja az oktatást, a kutatást, a szakpolitikai és a nyilvános vitákat. A 33 pontot Oláh Dániel közgazdász cikkében, itt találhatják, a petíciót aláírók listáját pedig ezen a linken tekinthetik meg.

Megásták a neoliberalizmus sírját

Ennek következtében más irányzatok kiszorultak a közgazdaságtanból, annak ellenére, hogy lenne helyük a stratégiai döntéshozatalban. Éppen ezért a neoliberális közgazdaságtan számára a perspektívát az jelenthetné, ha más tudományterületekkel kapcsolatba lépve mutatna fel új tudományos eredményeket.

A főáramú közgazdaságtan hibái között megemlítik az önkorrekcióra való alkalmatlanságát is, és azt, hogy az elmélet és a valóság szembekerülése esetén az elméletek megóvása érdekében a valóság figyelmen kívül hagyásától sem zárkóztak el.


A kiáltvány készítői a neoklasszikus közgazdaságtan hibáira adott válaszként 33 pontos nyilatkozatában, 9 témakörben fogalmaztak meg javaslatokat a gazdaság céljának meghatározására, a gazdaság természetének leírására, az intézmények és piacok kapcsolatának bemutatására, a tőke és a munkaerő kapcsolatára, a döntéshozatal természetére, a társadalmi egyenlőtlenségek definiálására, a növekedés, innováció és adósság kapcsolatára, a pénz, bankok és válságok közötti kapcsolatra, illetve a közgazdaságtan oktatásra vonatkozó javaslatokra.

A társadalomnak kellene dönteni a gazdaság céljáról

A kiáltvány szerzői úgy vélik, hogy a gazdaság nem választható el a politikai folyamatoktól, a gazdasági siker mérőszáma ebből következően a választások eredményének a függvénye.

A természet, a társadalom és a gazdaság szerepét is kellene értékelni véleményük szerint: a gazdaságot a másik két rendszer alá rendelik és nem mint külső tényező, hanem mint központi szereplő tekintenek rá.

A patinás London School of Economics kapujára szegezték ki a 33 pontos követelésüket a tanárok, kutatók és diákok. Forrás: Wikimedia Commons/ Philafrenzy

A gazdaság működését a természeti világ erőforrásaitól és az életet támogató rendszerektől teszik függővé, amelynek működése összetett egyensúlyi folyamatoktól függ. Ezt az egyensúlyt azonban az energiaforrásokhoz való hozzáférés megtörheti, és ez olyan negatív következményekkel járhat, mint például a globális felmelegedés.

Nem mindenhol hat ugyanaz a gazdaságpolitika

A piaci folyamatok is bonyolultabbá váltak az évszázadok folyamán, a piacokat különböző intézmények formálják, ezeknek az intézményeknek a szakpolitikája pedig országonként és intézményenként is különbözhet.

Az intézményeknek a közgazdasági modellek központi elemévé kellene válnia, a kereslet-kínálat egyszerű összefüggéseit tartalmazó modelleket pedig ennek megfelelően szükséges kiegészíteni, átdolgozni.

Emberarcú modellekre van szükség

A közgazdasági gondolkodásban az emberi tényezőknek is nagyobb szerepet kellene tulajdonítani, hiszen az elfogultság, a társadalmi érintkezés, a tanulás mind befolyásolják a viselkedésünket, s ezáltal a gazdasági döntéseinket.

Ebből az is következik, hogy

Ezt a nem, vagy nehezen számszerűsíthető bizonytalanságot pedig a közgazdaságtannak is el kellene ismernie végre.

Nincs növekedés hitel nélkül?

A GDP-növekedést sokkal inkább politikai döntésként írják le a kiáltvány szerzői, amelyet erősen meghatároz a magánadósság szintje, ezt pedig nem említik más gazdasági elméletek. Kiemelik, hogy az adósság kialakulása hitelekből finanszírozott keresletet hoz létre, amelynek a hatásai a termék- és az eszközpiacokon is érezhetőek. Éppen ezért úgy vélik, hogy a pénzügy és a közgazdaságtan nem választható el egymástól.

A hitelválságot is a neoliberális gazdaságpolitika egyik vétkének tartják. forrás: Bloomberg

A szerzők szerint kereskedelmi banki hitelkihelyezés során kerül a legtöbb pénz a gazdaságba, azonban

Ebből következően a bankrendszernek helyt kellene kapnia a makrogazdasági modellekben, annak érdekében, hogy képesek legyenek egy esetleges bankválság előrejelzésére.

Hogyan szolgálhatja a közgazdaságtan a közjót?

A jó közgazdasági oktatás része a közgazdasági megközelítések széles tárházának oktatása a gazdasági gondolkodás története és filozófiája mellett.

a tudományterültek közötti kapcsolatok rendkívül fontosak. Épp ezért

A kutatások terén a statisztika és a kvantitatív megközelítés jelenleg mindent meghatározó a közgazdaságtanban, azonban el lehetne mozdulni a minőségi kutatás, az interjúkészítés, a terepmunka és az elméleti érvelés eszközei felé.

1517. október 31án Luther Márton kiszegezte a 95 tételét Wittenbergben. Reformációt akarnak a közgazdaságtanban is. Forrás: --

Mindenekelőtt a közgazdaságtannak nagyobb mértékben kellene bátorítania a kritikus gondolkodást, a különböző elméletek és módszerek kombinációját, szimbiózisát.

Legyen vége a neoliberalizmus hegemóniájának!

Összességében elmondható, hogy

a jelenleg megjelent 33 pontos nyilatkozat alapjaiban rengeti meg a korábban stabilnak hitt, ám a válság során bizonyíthatóan kudarcot vallott neoliberális közgazdaságtan hegemóniáját s új irányok megjelenésének kedvezhet.

Ehhez jelenthet támpontot a szakértők kiáltványa, amely többek között megfogalmazza a gazdaság természet és társadalom alá történő rendelését, a szakpolitikák uniformizálhatóságának korlátozottságát, a racionális fogyasztó nem létezését, a bankrendszer és a válságok kiemelt szerepét a gazdaságban és a makrogazdasági modellekben, illetve a közgazdasági oktatás tanításának és módszertani változásának a szükségességét, amelyek korábban mind tabunak számítottak.